Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.55
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Az EP-választás szavazólapmintája a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) ülésén a Nemzeti Választási Iroda (NVI) Alkotmány utcai székházában 2019. május 2-án.
Nyitókép: Az EP-választás szavazólapmintája a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) ülésén a Nemzeti Választási Iroda (NVI) Alkotmány utcai székházában 2019. május 2-án. MTI/Mohai Balázs

EP-választás: ezt kell tudni a külképviseleten felvehető szavazási levélcsomagokról

Mától és csak személyesen vehetik át a sem magyarországi, sem más uniós tagországban lakcímmel nem rendelkező választópolgárok a szavazási levélcsomagjaikat a kijelölt külképviseleteken. A szavazatot visszajuttatni már nem kötelező személyesen.

Azok a magyar állampolgárok, akik sem Magyarországon, sem más uniós tagországban nem rendelkeznek lakhellyel, levélben szavazhatnak a május 26-i európai parlamenti választáson, ehhez május 2-ig felvételüket kellett kérniük a névjegyzékbe. Ezt több mint 115 ezren tették meg.

A levélben szavazó a regisztrációkor választhatott postai kézbesítést, de kérhette a levélcsomagot külképviseletre vagy magyarországi településre is.

A 132 külképviselet közül csak a 12 kijelölt külképviseleten (Belgrád, Beregszász, Bukarest, Csíkszereda, Kassa, Kolozsvár, Pozsony, Szabadka, Ungvár, Eszék, Kijev, Lendva) lehet átvenni szavazási levélcsomagot. A Nemzeti Választási Iroda (NVI) ezekre a külképviseletekre már a múlt héten eljuttatta a csomagokat.

Az NVI elektronikus úton küldi meg az érintett külképviseleti választási irodának azoknak a választópolgároknak a jegyzékét, akik a regisztráció során jelezték, hogy a szavazási levélcsomagot a külképviseleten kívánják átvenni.

A levélcsomagokat május 24-ig munkanapokon és május 26-án lehet átvenni a külképviseleteken, általában 9 és 16 óra között,

de három külképviseleten (Beregszász, Ungvár, Szabadka) hosszabbított nyitva tartással várják a választókat. Ezen a három külképviseleten május 25-én is fel lehet venni a levélcsomagot.

A szavazási levélcsomag átadása előtt a külképviseleti választási iroda (akár magyar, akár más hatóság által kiállított, a személyazonosság igazolására alkalmas fényképes igazolvány alapján) megállapítja a választópolgár személyazonosságát. Ellenőrzi, hogy a külképviseleten megjelent választópolgár szerepel-e a jegyzékben, majd a jegyzéket a szavazási levélcsomag átvételének igazolására aláíratja a választópolgárral.

A szavazási levélcsomagot kizárólag a jegyzéken szereplő választópolgár veheti át,

meghatalmazottja nem, tehát egy választópolgár csak egy levélcsomagot kaphat. Lehetőség van arra, hogy a szavazólap és a nyilatkozat kitöltése után a választópolgár a külképviseleten leadja szavazatát.

Annak, aki a válaszboríték leadása miatt megjelenik a külképviseleten, (személyazonossága ellenőrzése nélkül) biztosítani kell, hogy a saját vagy más választópolgár válaszborítékját bedobja az urnába. Tehát egy ember több válaszborítékot is bedobhat.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Éghajlati billenőelemek, billenőpontok, fordulópontok – olyan fogalmak, amelyekkel egyre többször találkozhatunk ismeretterjesztő és tudományos szakcikkekben is, de a politikusok és a döntéshozók figyelmét nemigen kelti fel, hiszen elintézik azzal a profán kiszólással, hogy „köztudott, hogy az időjárás változik”. Pedig a legújabb kutatások azt mutatják, hogy a globális felmelegedés jelenlegi szintje mellett már "lehetséges" kockázatos fordulópontok bekövetkezte, és a párizsi klímamegállapodás 1,5 és 2°C közötti felmelegedési tartományán belül azok "valószínűsíthetővé" válhatnak, megkérdőjelezve azt a korábban elfogadott elképzelést, hogy az éghajlati fordulópontokat alacsony felmelegedés esetén kis valószínűséggel lépjük át. Kétrészes cikksorozatunk első részében ezen fordulópontok bekövetkeztének természeti hatásait mutattuk be, ebben a cikkben pedig a klímaváltozást érdemben kezelő politikai, gazdasági fellépés lehetőségeit vizsgáljuk meg.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×