Infostart.hu
eur:
350.57
usd:
302.85
bux:
0
2026. június 16. kedd Jusztin
Macroshot of a 200 Hungarian Forint note
Nyitókép: HendrikDB/Getty Images

Új szereplő a top 10-ben, ismét rekordon a 100 leggazdagabb magyar vagyona – itt a lista

A 100 leggazdagabb magyar kiadvány 25 éves történetében rekordszintre, 12 579 milliárd forintra nőtt a legtehetősebbek összvagyona, egy év alatt 1559 milliárddal gyarapodtak a listán szereplők. Szakonyi Péter alapító, felelős szerkesztő elmondta: a jelentős vagyongyarapodás a gazdaság több éves stagnálása mellett ment végbe. Beszélt az utóbbi egy évben jelentős változáson átment befolyás barométerről is.

A 100 leggazdagabb magyar összvagyona az egy évvel korábbi 22 százalék után idén 14 százalékkal nőtt, miközben az első 10 helyezetté a tavalyi 18 százalékos mértéknél kicsit visszafogottabban, 12 százalékkal gyarapodott.

A lista élén álló 10 ember azonban így is összesen 5790 milliárd forintra becsült értékű eszközzel rendelkezik, ami a teljes százfős lista vagyonának közel felét, 46 százalékát adja.

A lista élén nincs változás, továbbra is Mészáros Lőrinc áll az élen kiemelkedő vagyonnal, a tavalyi 1422 milliárdos becslés után most 1604 milliárd forinttal. A milliárdos idei 13 százalékos vagyongyarapodása ugyanakkor elmarad a tavalyi közel 50 százaléktól – derül ki A 100 leggazdagabb magyar kiadványban szereplő adatokból.

A második Csányi Sándor, az OTP elnökének becsült vagyona a 2025-ös 820 milliárdról 935 milliárd forintra nőtt egy év alatt. Megőrizte harmadik helyezését a gépgyártásban érdekelt Felcsuti Zsolt, ahogy a negyedik Veres Tibor (a Wallis csoport alapítója), valamint a felnőtt-bizniszben utazó ötödik Gattyán György is. A tavalyihoz hasonlóan most is Szijj László (Duna Aszfalt), Jellinek Dániel (Indotek csoport), Jászai Gellért (4iG) és Széles Gábor (Videoton) a további sorrend.

A tizedik helyre azonban felfért egy új szereplő: Pavelka Tibor a félvezetőipar egyik globális beszállítója, a budapesti székhelyű Semilab cégcsoport alapítója, akinek vagyona a kiadvány szerkesztőinek becslése alapján 309 milliárd forint.

Mint azt az InfoRádióban Szakonyi Péter alapító, felelős szerkesztő elmondta, a 100 leggazdagabb egy év alatti 1559 milliárd forintos gyarapodása azért érdekes, mert ez úgy történt, hogy az elmúlt négy évben a magyar gazdaság egy helyben toporgott, nem volt érdemi növekedés. A tavalyi év eredményei alapján azonban úgy tűnik, mintha a gazdaság és a gazdagok vagyonának növekedése körülbelül szinkronba kerül, nem olyan éles az ellentét a leggazdagabb vagyoni gyarapodás és az ország gazdaságának növekedése között.

Pavelka Tibor neve Szakonyi Péter elmondása szerint egy nagyon jelentős tranzakció nyomán jelent meg a top 10-ben.

„Róla annyit kell tudni, hogy fizikusként több mint 30 éve vezet egy világviszonylatban is jelentős céget, és a világviszonylat szót aláhúznám kétszer, mert ezt nem csak ő állítja magáról, mint sok magyar sztár, akik állítják, hogy világhírűek az országhatáron belül, hanem ezt bizonyítja egy nagyon jelentős tavalyi tranzakció: eladta a cégének egy amerikai leányvállalatát és ezért 440 millió dollárt kapott, ami több mint 150 milliárd forint. Tehát ő, ha más vagyona nem is lett volna, csak ezzel is bekerült volna a 100 leggazdagabb élbolyába” – mondta.

A top 15-ben további új szereplők a Hell energiaitalt gyártó vállalat tulajdonosai, Barabás Ernő és Barabás Zsolt, akiket a 189,9 milliárd forintra becsült vagyon a 14. helyre repített.

A top 15 leggazdagabb magyar

(milliárd forint; zárójelben a 2025-ös becsült vagyonadatok)

  1. Mészáros Lőrinc 1604 (1422)
  2. Csányi Sándor 935 (820)
  3. Felcsuti Zsolt 594 (526)
  4. Veres Tibor 492 (480)
  5. Gattyán György 432 (441)
  6. Szíjj László 418 (370)
  7. Jellinek Dániel 355 (336)
  8. Jászai Gellért 333 (264)
  9. Széles Gábor 317 (258)
  10. Pavelka Tibor 309
  11. Garancsi István 222 (221)
  12. Futó Gábor 204 (160)
  13. Tiborcz István 193,3 (188)
  14. Barabás Ernő és Barabás Zsolt 189,9
  15. Kasza Lajos 187,9 (183)
  • (Az összeállításban szereplő vagyon a kiadvány szerkesztőinek becslése a nyilvánosan elérhető és az általuk összegyűjtött adatok alapján.)

2026-ban a leggazdagabb 100 ember közé

20 milliárd forinttal lehetett bejutni, tavaly a bekerülési küszöb 19,7 milliárd volt,

az azt megelőző évben pedig 17,2. A listán a 2025-ös kettő után idén négy új szereplő van. A már említetteken kívül bekerült az ingatlan.com alapítója, Mészáros Dávid, aki 56,1 milliárd forintos vagyonnal az 57. helyre került, illetve az OTP-s topmenedzser Wolf László, aki 28,6 milliárdos becsült vagyonával a 92. helyen áll.

A listán korábban is szereplők közül 20 főnek csökkent a vagyona, egyvalakié változatlan szinten maradt, a 75 esetben pedig nőtt a vagyon.

2025-höz képest

  • a legnagyobb vagyonnövekedés 60 százalék,
  • a legerőteljesebb csökkenés 48 százalék volt.

A 100 leggazdagabb magyar című kiadvány 25 éves évfordulója kapcsán érdekes összehasonlítás, hogy a legtehetősebbek összvagyona ez idő alatt folyamatosan növekedett, a kezdetihez képest hússzoros, de reálértéken is közel hétszeres a növekedés. Visszaesés csupán a 2009-es pénzügyi válság idején volt tapasztalható, a krízis egy év alatt az összvagyon ötödét vitte el. A 2020-as évben, a koronavírus-járvány kitörésekor az összvagyon stagnált.

Szakonyi Péter megjegyezte: 25 évvel ezelőtt az idei 20 milliárd forintos bekerülési küszöb tizedével, 2,5 milliárd forinttal be lehetett kerülni, vagyis igen jelentős volt az elmúlt negyed században már a bekerülési összeg növekedése is.

„A 2002-es ranglistán még jórészt az 1989-90-es rendszerváltáskor indult üzletemberek szerepeltek, és akkor a legnagyobb vagyon 40 milliárd forint volt. Csak hasonlítsuk össze az idei 1600 milliárdos els őhellyel, egészen drámai különbségnek lehetünk tanúi. Szintén érdekes, és most, ahogy az elmúlt negyed század fejlődéseit és történéseit sorjáztuk, derült ki, hogy az akkori első tízből hatan ma is ott találhatóak a listán, ha nem is az első tízben. Vagyis az akkor leggazdagabbnak számító magyar üzletemberek túlnyomó része meg tudta őrizni a vagyonát, tudta gyarapítani, fel tudta venni azt a tempót, amit az időközben a százas listára került üzletemberek diktáltak” – fogalmazott az alapító, felelős szerkesztő.

Az elmúlt 26 évben 266-an szerepeltek A 100 leggazdagabb magyar kiadványban, közülük 18-an minden évben, 21-en pedig az első és az idei kiadványban is a top 100-ban voltak.

A befolyás barométer idén is politikai elemzők és gazdasági szakemberek véleménye alapján értékelte a magyarországi közéleti szereplők befolyását. Az idén 13. alkalommal összeállított lista rendező elve nem változott: az alapján pontoztak, hogy a politikai-gazdasági elit szereplői mennyiben képesek pénzt vagy egyéb hatalmi erőforrásokat mozgósítani céljaik elérése érdekében.

A top 55 legbefolyásosabb magyar, 2026

(zárójelben az egy évvel korábbi helyezés, ha már szerepelt a listán)

  1. Magyar Péter (16.)
  2. Csányi Sándor (2.)
  3. Kapitány István
  4. Orbán Viktor (1.)
  5. Hernádi Zsolt (8.)
  6. Varga Mihály (6.)
  7. Vitézy Dávid (23.)
  8. Orbán Anita
  9. Ruff Bálint
  10. Kármán András
  11. Karácsony Gergely (36.)
  12. Jelasity Radován
  13. Bujdosó Andrea
  14. Radnai Márk
  15. Forsthoffer Ágnes
  16. Bóna Szabolcs
  17. Hegedűs Zsolt
  18. Jászai Gellért (15.)
  19. Lannert Judit
  20. Gajdos László
  21. Tarr Zoltán
  22. Pósfai Gábor
  23. Mészáros Lőrinc (3.)
  24. Ruszin-Szendi Romulusz (112.)
  25. Gulyás Márton (89.)

A 2026-os listát vezető Magyar Péter jelenlegi miniszterelnök, a Tisza Párt elnöke 2025-ben debütált a befolyás barométer top 50-jében, akkor 53 pozíciót előre lépve került a 16. helyre.

A cikk Várkonyi Gyula interjújával készült, a beszélgetést alább meghallgathatják.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Rendkívüli ülésnap az Országgyűlésben: jön a 110 oldalas korrupcióellenes törvénycsomag

Rendkívüli ülésnap az Országgyűlésben: jön a 110 oldalas korrupcióellenes törvénycsomag

Vagyonnyilatkozatok, „kekvák”, egyetemek, közbeszerzések – ezekről mind szó lesz a korrupcióellenes törvénycsomag keddi tárgyalásán az Országgyűlésben. De jön az eddigi tanári teljesítményértékelés eltörlésének vitája is a rendkívüli ülésnapon.
Kitoloncolási fordulat az EU migrációs paktumában: a határokon kívülre telepítenék a menedékkérőket

Kitoloncolási fordulat az EU migrációs paktumában: a határokon kívülre telepítenék a menedékkérőket

Az Európai Unió a következő közös költségvetésből akár 20 milliárd eurót is fordíthatna harmadik országokban létrehozott migrációs visszatérési központokra, ahová az elutasított menedékkérőket küldenék – derül ki a Financial Times által ismertetett tagállami állásponttervezetből. A koncepció erősödő támogatottsága mögött az áll, hogy az uniós kormányok képtelenek hatékonyan végrehajtani a kitoloncolásokat, mivel a származási országok gyakran nem veszik vissza állampolgáraikat. Magyarország egyelőre nem támogatja a migrációs paktum végrehajtását, ugyanakkor a return hubok koncepciója illeszkedik a magyar állásponthoz, amely szerint a migrációs kihívásokat az EU-n kívül kell kezelni.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×