Infostart.hu
eur:
365.29
usd:
320.68
bux:
151272.07
2026. szeptember 26. szombat Jusztina, Pál
Szabó Tímea, a Párbeszéd társelnöke, országgyűlési frakcióvezetője, Tóth Bertalan, az MSZP társelnöke, frakcióvezetője, Kunhalmi Ágnes, az MSZP társelnöke, Vadai Ágnes, a Demokratikus Koalíció alelnöke, Kanász-Nagy Máté, az LMP társelnöke, Márki-Zay Péter közös ellenzéki miniszterelnök-jelölt, Karácsony Gergely főpolgármester, a Párbeszéd társelnöke és Lukácsi Katalin Mária, a Mindenki Magyarországa Mozgalom alelnöke (b-j) az ellenzéki összefogás hat pártjának vezetői és a tömörülés miniszterelnök-jelöltje által tartott, Putyin ellen, Ukrajna mellett tüntetésen Oroszország budapesti nagykövetsége előtt 2022. február 24-én.
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd

Márki-Zay Péter megváltoztatta álláspontját Ukrajna ügyében

Bár korábban Ukraja NATO-tagságát is támogatta, illetve magyar katonák vagy fegyverek Ukrajnába küldését is elképzelhetőnek tartotta, az Egységben Magyarországért miniszterelnök-jelöltje mai posztja szerint tartanunk kell magunkat a NATO-állásponthoz.

„A NATO-tag Magyarország igazodva katonai szövetségünk álláspontjához, nem küld csapatokat Ukrajnába. Magyar katonáknak nincs helyük egy kontrollvesztett zsarnok háborújában” – írta Facebook-oldalán Márki-Zay Péter.

Az Egységben Magyarországért miniszterelnök-jelöltje az ATV Egyenes beszéd című műsorában, február 22-én kijelentette: "Ha a NATO úgy dönt, hogy akár fegyverekkel is támogatja Ukrajnát, akkor természetesen ezt mi is támogatni fogjuk."

A Partizánnak adott február 13-i interjúban a kérdésére, ha kirobban a konfliktus, miniszterelnökként biztosítana-e katonai segítséget, azt felelte: "Hát hogyha a NATO úgy dönt, akkor akár katonait is."

Mint korábban az Infostart megírta, erre írta Török Gábor szintén a Facebookon: "Ilyen helyzetekben egyetlen rossz mondatot mondhat az ellenzék, és azt már – a háborúba küldött magyarokról és fegyverekről beszélve – a háború előtti napokban meg is tette Márki-Zay Péter."

Márki-Zay Péter a csütörtök este a budapesti orosz nagykövetség előtt tartott ellenzéki tüntetésen öt követelést fogalmazott meg a kormány felé, amelyek közül szerinte Orbán Viktor kettőt már teljesített.

A két teljesítés az,

  • amikor agresszornak nevezte Vlagyimir Putyin orosz elnököt, és
  • amikor állást foglalt az ország nyugati szövetségi kötelezettségei mellett.

Felszólította a kormányfőt, hogy

  • "fejezze be a hintapolitikát", és Magyarország csatlakozzon az Oroszország elleni uniós szankciókhoz, a kormány pedig
  • haladéktalanul függessze fel Paks II. engedélyezési eljárását és küldje el az országból az általa "orosz kémbanknak" nevezett Nemzetközi Beruházási Bankot.
  • Szimbolikus lépésként azt is kérte, hogy a külgazdasági és külügyminiszter adja vissza "az orosz érdekek szolgálatáért" nemrég kapott kitüntetését.

Címlapról ajánljuk
Így csökkent a hívők száma, miközben gyarapodtak az egyházi iskolák – kutatás

Így csökkent a hívők száma, miközben gyarapodtak az egyházi iskolák – kutatás

2010 óta megduplázódott az egyházi iskolák száma, ezzel szemben a 2011-es és 2022-es népszámlálások között a vallásos emberek 20 százaléka „eltűnt” – derült ki a Republikon elemzéséből. Az intézet vezető kutatója, Schlanger Márton az InfoRádióban elmondta: az utóbbi 16 évben átlagosan az egyházi iskolák négyszer annyi forrásból gazdálkodhattak, mint az önkormányzatok által fenntartott intézmények.

Tóth Gábor: komoly gondot okozhat néhány éven belül az egészségügyben a kettős korfa

Az orvoshiány a hálapénz megszüntetése és a béremelés óta is hozzávetőleg tíz százalékos Magyarországon – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában a Magyar Kórházszövetség elnöke, a Bajai Szent Rókus Kórház főigazgatója. Tóth Gábor arról is beszélt, hogy az orvosi hibákért mondott nyilvános bocsánatkérés kötelezettsége is új helyzetet teremt az egészségügyben.
inforadio
ARÉNA
2026.09.25. péntek, 18:00
Flamm László
külpolitikai és skandináv térségi szakértő
Mekkora ütést kapna Amerika, ha megtorpanna az AI-boom?

Mekkora ütést kapna Amerika, ha megtorpanna az AI-boom?

Az AI-rali két legnagyobb kockázata a beruházási költekezés megtorpanása és a tartósan magas kamatkörnyezet – különösen, ha egyszerre jelentkeznek. Öt technológiai óriás idei beruházása megközelítheti a 800 milliárd dollárt, ami az amerikai GDP közel 2,5 százalékának felel meg, így e vállalatok döntései már makrogazdasági súlyúak. Egy komolyabb AI-csalódás a tőzsdei korrekción túl a beszállítói láncokat, a munkaerőpiacot és a hitelezést is megrendíthetné, miközben az energiaválság és a tartós infláció megkötné a Fed kezét. A cikk gondolatkísérlete azt vizsgálja, hol húzódik a határ egy kellemetlen tőzsdei korrekció és az egész amerikai gazdaságot megrázó visszaesés között.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×