Infostart.hu
eur:
363.86
usd:
308.64
bux:
138891.07
2026. április 14. kedd Tibor
Szabó Tímea, a Párbeszéd társelnöke, országgyűlési frakcióvezetője, Tóth Bertalan, az MSZP társelnöke, frakcióvezetője, Kunhalmi Ágnes, az MSZP társelnöke, Vadai Ágnes, a Demokratikus Koalíció alelnöke, Kanász-Nagy Máté, az LMP társelnöke, Márki-Zay Péter közös ellenzéki miniszterelnök-jelölt, Karácsony Gergely főpolgármester, a Párbeszéd társelnöke és Lukácsi Katalin Mária, a Mindenki Magyarországa Mozgalom alelnöke (b-j) az ellenzéki összefogás hat pártjának vezetői és a tömörülés miniszterelnök-jelöltje által tartott, Putyin ellen, Ukrajna mellett tüntetésen Oroszország budapesti nagykövetsége előtt 2022. február 24-én.
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd

Márki-Zay Péter megváltoztatta álláspontját Ukrajna ügyében

Bár korábban Ukraja NATO-tagságát is támogatta, illetve magyar katonák vagy fegyverek Ukrajnába küldését is elképzelhetőnek tartotta, az Egységben Magyarországért miniszterelnök-jelöltje mai posztja szerint tartanunk kell magunkat a NATO-állásponthoz.

„A NATO-tag Magyarország igazodva katonai szövetségünk álláspontjához, nem küld csapatokat Ukrajnába. Magyar katonáknak nincs helyük egy kontrollvesztett zsarnok háborújában” – írta Facebook-oldalán Márki-Zay Péter.

Az Egységben Magyarországért miniszterelnök-jelöltje az ATV Egyenes beszéd című műsorában, február 22-én kijelentette: "Ha a NATO úgy dönt, hogy akár fegyverekkel is támogatja Ukrajnát, akkor természetesen ezt mi is támogatni fogjuk."

A Partizánnak adott február 13-i interjúban a kérdésére, ha kirobban a konfliktus, miniszterelnökként biztosítana-e katonai segítséget, azt felelte: "Hát hogyha a NATO úgy dönt, akkor akár katonait is."

Mint korábban az Infostart megírta, erre írta Török Gábor szintén a Facebookon: "Ilyen helyzetekben egyetlen rossz mondatot mondhat az ellenzék, és azt már – a háborúba küldött magyarokról és fegyverekről beszélve – a háború előtti napokban meg is tette Márki-Zay Péter."

Márki-Zay Péter a csütörtök este a budapesti orosz nagykövetség előtt tartott ellenzéki tüntetésen öt követelést fogalmazott meg a kormány felé, amelyek közül szerinte Orbán Viktor kettőt már teljesített.

A két teljesítés az,

  • amikor agresszornak nevezte Vlagyimir Putyin orosz elnököt, és
  • amikor állást foglalt az ország nyugati szövetségi kötelezettségei mellett.

Felszólította a kormányfőt, hogy

  • "fejezze be a hintapolitikát", és Magyarország csatlakozzon az Oroszország elleni uniós szankciókhoz, a kormány pedig
  • haladéktalanul függessze fel Paks II. engedélyezési eljárását és küldje el az országból az általa "orosz kémbanknak" nevezett Nemzetközi Beruházási Bankot.
  • Szimbolikus lépésként azt is kérte, hogy a külgazdasági és külügyminiszter adja vissza "az orosz érdekek szolgálatáért" nemrég kapott kitüntetését.

Címlapról ajánljuk
Elemzők az Arénában: új kihívások előtt a Tisza Párt és a Fidesz-KDNP

Elemzők az Arénában: új kihívások előtt a Tisza Párt és a Fidesz-KDNP

Az országgyűlési választások után kialakult helyzetről, a Magyar Péter előtt álló utakról, Orbán Viktor jövőjéről beszélt Virág Andrea, a Republikon Intézet stratégiai igazgatója és Kiszelly Zoltán, a Századvég politikai elemzési igazgatója az InfoRádió Aréna című műsorában.
inforadio
ARÉNA
2026.04.15. szerda, 18:00
Nyeste Orsolya az Erste vezető elemzője és Madár István a Portfolio vezető elemzője
Madár István a Portfolio vezető elemzője
Drámai hibát követett el Donald Trump? – Az egész világ megfizetheti az árát

Drámai hibát követett el Donald Trump? – Az egész világ megfizetheti az árát

Nagy port kavart Donald Trump múlt heti fenyegetése, miszerint "elpusztít egy egész civilizációt", amennyiben Teherán nem nyitja meg a Hormuzi-szorost a nemzetközi hajóforgalom előtt. Az amerikai elnök végül nem váltotta be a drasztikus ultimátumát, ehelyett kéthetes tűzszünet született az Egyesült Államok és Irán között. A két ország diplomáciai delegációja a hétvégén Pakisztán fővárosában egyeztetett, de nem értek el áttörést. Trump ezután bejelentette, hogy az amerikai haditengerészet hétfőtől blokád alá vonja az iszlám köztársaság összes kikötőjét, a nem iráni tankerek számára azonban szabad az átjárás. Sajtóhírek alapján kedden néhány iráni érdekeltségű hajó is áthaladt a Hormuzi-szoroson a "duplablokád" dacára. Bár nem kizárt egy újabb tárgyalási forduló, a felek hevesen csörtetik a kardjaikat: Teherán illegális "kalózkodásnak" minősítette az akciót, míg J. D. Vance amerikai alelnök "gazdasági terrorizmussal" vádolta Iránt. Mindeközben Libanon és Izrael nagykövetei Washingtonban készülnek tárgyalóasztalhoz ülni, noha a Hezbollah a megbeszélés lemondására szólított fel. Fokozódhat a háború, ha április 21-ével lejár az amerikai-iráni tűzszünet? Mekkora az esély a diplomáciai rendezésre? 2015 után ismét migrációs nyomás nehezedhet Európára egy újabb közel-keleti konfliktus elhúzódásával? Erről beszélgettünk Sayfo Omarral, a Migrációkutató Intézet kutatásvezetőjével a Global Insight legfrissebb adásában.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×