Miközben Donald Trump tovább válogat a következő amerikai kormányzat lehetséges jelöltjei között, egy név hallatán sokan felvonták a szemöldöküket.

Kedden felröppent, hogy a megválasztott amerikai elnök Marco Rubio, kubai származású, floridai szenátort jelölheti a külügyi tárca élére.

Mindez két szempontból is beszédes. Egyrészt Trump jelezte, hogy második kormányzatába nem hívja meg Mike Pompeot – aki első elnöksége végén a tárcát irányította. Miért? Mert Pompeo ismert „héja” az amerikai-orosz viszony kérdésében. Rubio ugyanakkor több interjúban azt mondta, hogy Ukrajnának tárgyalásos megállapodásra kell jutnia Oroszországgal, ahelyett, hogy megpróbálná visszaszerezni összes elvesztett területét. Emellett ő volt az, aki az áprilisban végül elfogadott, 95 milliárd dolláros ukrajnai katonai segély ellen szavazott a Szenátusban.

Rubio neve másodsorban azért érdekes, mert 2015-ben még ádáz csatában álltak a republikánus elnökjelöltségért. „Életemben nem láttam valakit ennyire izzadni” – nyitotta meg a háborút Trump. Rubio egy ideig tűrte a beszolásokat, majd megjegyezte: Trump egy „túlérzékeny, bizonytalan és rosszul informált fickó”.

Jöttek a következő nyilak Trumptól: Rubio egy kisfiú, kicsi Marco. Amire Rubio azzal reagált, hogy Trump hadilábon áll a helyesírással, szélhámos, és bár jóval magasabb nála... valamiért kicsi kezei vannak. Az akkor még a jelöltségre hajtó Trump ezt azonnal férfiúi potenciálja megkérdőjelezésének vette és sietett közölni, hogy „azzal” neki nincs gondja.

Közeledett azonban az idei elnökválasztás, és a két politikus végül elásta a csatabárdot, Rubio pedig látványosan visszavett a trumpi irányvonallal szembehelyezkedő,

harcos külpolitikai nézeteiből. Bár Trump híres váratlan döntéseiről és meggondolhatja magát, Rubio külügyminiszteri kinevezése illeszkedne az „Amerika az első” és az „európai szövetségesek legyenek önállóbak” irányelvéhez.

Emellett odaszúrna az őt rasszistának nevezőknek: lám, latino külügyminiszterem van! A Reuters Trump környezetéből úgy értesült, hogy a megválasztott elnök magabiztosnak tűnik a döntésében. Rubio – ha a törvényhozás megerősíti jelölését – a korábbinál sokkal inkább Latin-Amerikára összpontosító washingtoni külpolitikát hozhat magával, azaz küszöbön állhat a vita felhevítése Kubával és Venezuelával. Emellett Rubio híres a Kínával szembeni kemény álláspontjáról.

Latin-Amerikának – illetve az onnan érkező bevándorlóknak üzen Trump azzal, hogy Tom Homan volt határőrizeti illetékes lesz az új „határvédelmi cár”. Az ő nevéhez fűződnek az első Trump-kormányzat kemény lépései: például a családok szétválasztása és az úgynevezett „muszlim tilalom”. Kommentátorok szerint Homan kinevezése arra utal, hogy Trump meg akarja valósítani ígéretét, hogy az amerikai történelem legnagyobb kitoloncolását hajtja végre. Trump emellett a hozzá végletekig lojális, keményen Izrael-párti és ENSZ-kritikus, de a külpolitikában viszonylag járatlan New York-i kongresszusi képviselőt, Elise Stefanikot jelölte ENSZ-nagykövetnek.