Donald Trump teljesen másként kezdi majd a második elnöki ciklusát az Egyesült Államok élén, mert 2016-ban még nem volt felkészülve, mindenkit meglepetésként ért a győzelme, ezért "reggelire megette a deep state". Most mögötte álló üzleti kör felmérte az első időszak vereségének az okait, és felvette a harcot az adminisztratív állammal szemben, a szövetségi alkalmazottakból álló 2,3 milliós sereggel, amelynek a 80 százaléka inkább demokrata szimpatizáns, és nagyon sokszor akadályozta Trumpot abban, hogy végrehajtsa az elképzeléseit – mondta Stumpf István az InfoRádió Aréna című műsorában.

A kormány stratégiai tanácsadó testületének tagja szerint a leendő amerikai elnök programjában négy prioritás szerepel: vissza akarja állítani a családok és az amerikai élet középpontjába a közösségeket és a családokat, le akarja rombolni az adminisztratív államot, meg akarja védeni a nemzeti szuverenitást és az ország határait, a gazdaságát a globális fenyegetettségtől, és biztosítani akarja, hogy az Isten által adott egyéni jogokat a szabad élethez, amit az amerikai alkotmány a szabadság áldásainak nevez. Ez van benne a Heritage Alapítvány által előkészített programtervezetben, és szerinte

Donald Trumpnak világos elképzelése van arról, hogy az első 180 napban mit akar csinálni.

A személyi átalakításokról azt mondta a a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Amerika Kutatóintézetének emeritus kutatója, hogy az elnöki adminisztráció nagyjából négyezer fős állományát le fogja cserélni az új elnök, de vannak elképzelései arra is, hogy az ügynökségi alkalmazottak több mint kétmilliós állományát is "megrendszabályozza", lehetővé akarja tenni azt, hogy ha nem tisztességgel végzik a feladataikat, akkor el lehessen bocsátani, de szerinte azért "ez nem egy lejátszott meccs", mert az úgynevezett deep state-nek nagyon fontos tartalékai vannak a biztonsági szervezeteknél, különböző alapítványoknál, a szövetségi ügynökségeknél. "Ez egy kiterjedt hálózat, amely ellen nem lehet egyik pillanatról a másikra sikereket elérni. Itt egy szisztematikus átépítést kell elindítani, amelyik világossá teszi, hogy nem a háttérállam kormányoz, hanem a megválasztott vezető" – tette hozzá.

Stumpf István arra is felhívta a figyelmet, hogy szemben a 2016-os választással, Trumpnak nagyon erős legitimációja van, mert megnyerte az úgynevezett országos választást is, jelentős elektori többsége van, és a republikánusok megszerezték a szenátust, de övék lehet a kongresszus is, ráadásul a legfelsőbb bírságon is bebetonozhatja a 6:3-as arányt a republikánusok javára. Ugyanakkor azt is jelezte, hogy a Trump-ellenesség továbbra is jelen lesz, de csökkenni fog a befolyása. A hatalomátvétel is békés lesz, mert a demokraták elismerték vereségüket.

Részletesen beszélt Donald Trump új kabinetfőnökéről, Susan Summerall Wilesról, aki most az átmenetet is vezényelni fogja, szerinte a jól megszervezett kampány után most olyan csapatot építhet az elnök köré, amely nem engedi a korábbi szivárogtatásokat, és határt szabhat Trump impulzív személyiségéből fakadó megnyilvánulásoknak is.

Most tudatos készülés volt a kormányzásra, és ehhez tudatosan választják ki az embereket is.

Az elnöki kormányzás minőségét Stumpf István szerint az fogja biztosítani, hogy mennyire szisztematikusan készítik elő a döntéseket, és ebben milyen mennyiségű és milyen minőségű szakértőket vonnak be. Ehhez készült a Heritage Alapítványa 920 oldalas dokumentuma, amelyen dolgozott több mint 300 kutatóintézet, mert úgy gondolták, hogy kell egy konzervatív forgatókönyv arra, hogy visszaadják Amerika régi fényét.

A volt kancelláriaminiszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy számos problémának nem lesz gyors megoldása, ilyen az illegális migráció, a dollár vásárlóerejének a megőrzése vagy a Kínával folytatott kereskedelmi háború. Most a többek között ezekről szóló háttéranyagokból fésülik össze január 20-ig a prioritásokat.

"Én most úgy látom, hogy Trump lendületben van, a körülötte lévő emberek ma már nem viszik bele olyan utcákba, mint a tábornokai és mások, akikkel helyi vitákat kell folytatni, akiknek hiába mondja meg, hogy erre lenne az irány, de nem hajtják végre, meg nem juttatják el hozzá azokat az anyagokat, amelyek döntés szempontjából kulcsfontosságúak. Most szerintem ezen tapasztalatok birtokában

nagy szabadságot élvez, mert nem arra kell koncentrálnia, hogy majd a következő választásokon hogyan esik latba az ő mostani elnöksége"

– vélekedett Stump István, és hozzátette, az utódlásban irányt mutathat az alelnök, J. D. Vance kiválasztása, valamint az is, hogy a republikánus pártban az agytrösztök már azon dolgoznak, hogy hogy lehet újra meghatározó erővé lenni hosszú időn keresztül. "Ha sikeres az elnökség, akkor Vance el tud indulni a következő elnökválasztáson, és akár még egyszer megválaszthatják, az 12 évet jelenthetne a republikánusoknak. Ez egy elég fenyegető rém a demokraták oldaláról, de erre az esély történelmileg megvan, és ebből a szempontból a várakozás Trumppal szemben, hogy sikeres elnök legyen, aki úgy tudja átadni a stafétabotot, ami a Republikánus Pártnak még legalább két ciklusra esélyt ad" – mondta.

A volt alkotmánybíró kitért a legfelsőbb bíróság helyzetére is, amelynek Joe Biden meg akarta emelni a létszámát, hogy a demokraták által jelölt bírók legyenek többségben, de ez nem ment át a törvényhozáson, és volt olyan javaslat is, amely megszüntette volna az élethosszig szóló kinevezések rendszerét, de ehhez alkotmányt kellett volna módosítani, erre pedig esély sem volt. Más kérdés – tette hozzá –, hogy a bírókat hiába valamelyik elnök nevezi ki és az adott párt támogatja, ők szuverén emberek, "nincs egyenes összefüggés a kinevező elnök politikai karaktere és a bíró későbbi döntései között".

A német kormányválságról is szó esett az interjúban. Stumpf István szerint véletlen az egybeesés, hogy éppen Donald Trump megválasztása napján hullott szét a német koalíció, mert már látszott, hogy komoly szakadások vannak a kormányon belül, és a koalíció nem tartható fenn sokáig. "Mindenki tudta, hogy a kancellár mögött nincs komoly politikai erő, az volt csak a kérdés, hogy ez a koalíció mikor fog felbomlani" – tette hozzá, és úgy látja, most egy "tisztító vihar" következik. Az új választás feladja a leckét a CDU-nak is, meg a többi koalíciós partnernek is, hogy merre menjen Németország. A szakember Németország és Amerika viszonyában elhidegülést érzékel, és szerinte az amerikai stratégia le akarja cserélni Németországot Lengyelországra, és egy olyan középhatalmat akar létrehozni, amelyik az orosz–ukrán határ mentén stabil bázisa lehet.

"Átrendeződőben van a világ. Nagyon kíváncsi vagyok arra, hogy a multinacionális nagyhatalmú vállalatok milyen mértékben fogják befolyásolni Trump globális stratégiáját, mert nekem az volt az érzésem, hogy a háttérhatalom alatt jórészt ezeket a transznacionális vállalatokat érthettük Amerikában, ők mozgatták Bident a háttérből, és az ő érdekeik meghatározóak voltak, most megjelent egy erős elnök, akinek nyilván meg kell alkudnia ezekkel a hatalmakkal is, mert igen komoly befolyással bírnak, de nem tudják lenyomni, mint ezt megtették Bidennel" – jelentette ki Stumpf István.

Európában is nagy átalakulást lát, és még kérdésesnek tartja, hogy ebben Franciaország milyen szerepet játszhat, de fontos szereplő lehet a három tenger kezdeményezés a balti országokkal, de kialakulóban van a Nyugat-Balkán bevonásával is egy olyan entitás, amelyik stabilizálni tudja Európát és dinamizálni az európai gazdaságot. Stumpf István szerint az informális egyeztetések már biztosan zajlanak, és ebben

Magyarország kedvezőbb helyzetben van, hiszen közvetlen kapcsolat van Orbán Viktor és Donald Trump között, ugyanakkor nyilvánvalóan az amerikai érdekek, mint nagyhatalmi érdekek számos ponton fognak majd ütközni a magyar érdekeinkkel.

Példaként említette a kínai gazdasági kapcsolatokat, ahol ha az amerikaiak komolyan gondolják, hogy a partnerek szakítsanak Pekinggel, akkor ez a magyar politikának okozhat gondot.

Az, hogy Orbán Viktor jó személyes viszonyban van Donald Trumppal, Hszi Csin-pinggel és Vlagyimir Putyinnal is, nem ad védettséget, egy kedvező helyzet, de "ebből nem következik gazdasági előny, meg más egyéb, egyelőre kedvezőbb tárgyalási pozíció következik az én olvasatomban, de ez nem jelent azonnal forintra váltható előnyöket". Ugyanakkor úgy látja, az, hogy a magyar miniszterelnököt Donald Trump a kampányban többször is személyesen dicsérte, javította a személyes nexust az európai vezetők és Orbán Viktor között, mert ezt a tényt nem tudják figyelmen kívül hagyni:

a magyar kormányfő kockáztatott azzal, hogy folyamatosan amellett érvelt, hogy jót tenne a világnak, ha Trump nyerne, és ez bejött.

"De bizonyos vagyok benne, hogy ez nem jelenti azt, hogy holnapután majd jönnek az európai uniós pénzek, de talán lehet tárgyalásokat kezdeni erről" – tette hozzá.

A kormányfő stratégiai tanácsadó testülete most az amerikai választások következményeit próbálja összegezni, és egy jelentést letenni a miniszterelnök asztalára, mert most még nagy kérdés a világrend átalakulása, a hatalmi átrendeződés forgatókönyveit vizsgálják.

Az orosz–ukrán háború ügyében úgy vélekedett Stumpf István, hogy Donald Trump majd olyan helyzetet próbál kikényszeríteni indirekt módon, hogy üljenek le a felek tárgyalni, és próbáljanak valamilyen tűzszüneti egyezményt összehozni, és szerinte ennek a módszerére a nemzetstratégia és geopolitikai elemzők már legalább három-négy variációt letettek Trump asztalára. "Biztos vagyok benne, hogy miután nagyon erős elköteleződés volt, hogy ő le akarja állítani a háborúkat, nemcsak az orosz–ukránt, hanem a Hamász–Izrael háborút is, nagy kihívása lesz az elnöki rendszer indulásának, hogy ezt az ígéretét hogyan fogja tudni beváltani" – mondta Stumpf István.