Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 8. vasárnap Aranka
Az amerikai törvényhozás washingtoni épülete, a Capitolium az amerikai háborús hősök nemzeti ünnepnapján, 2023. május 29-én. Az Egyesült Államok szolgálatában elesett katonákról május utolsó hétfőjén emlékeznek meg a Virginiai katonai temetőben, illetve Washingtonban nagyszabású díszszemlével.
Nyitókép: MTI/AP/Jose Luis Magana

Magyarics Tamás: lesznek ügyek, amelyek megosztják a republikánus képviselőket is

Az után, hogy a szenátusban megszerezték a többséget a republikánusok, úgy tűnik, hogy a képviselőházban is többségbe kerülhetnek. Magyarics Tamás külpolitikai szakértő, az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora ugyanakkor arra figyelmeztet, hogy nem egységes a párt, így elképzelhető, hogy például Donald Trump egyik legfőbb kampányígérete, az importvám, végül nem kap majd támogatást

Ahogy arról az Infostarton is beszámoltunk, a legfrissebb összegzések szerint a szenátus után a képviselőházban is többséget szerezhetnek a republikánusok, a legújabb számítások szerint 219 helyet már magukénak vallhatnak, míg a demokraták eddig 210-et vittek el, így már nem fordulhat át az állás, noha több körzetben még mindig tart a szavazatok összesítése.

Magyarics Tamás az InfoRádióban kiemelte, hogy a szenátusban 53:47 arányban a republikánusok lesznek többségben, s noha a képviselőházban még nem lehet végeredményt hirdetni, de a republikánusoknak jó esélyük van arra, hogy megszerezzék a minimális 218 helyet a 435-ből. Ugyanakkor az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora hangsúlyozta, hogy nagyon szűk lesz a többségük, ezért a döntéseknél majd nehéz lesz megnyerni minden képviselőt a törvényjavaslatok támogatására.

"A Republikánus Párt annak ellenére, hogy tényleg impresszív győzelmet aratott, azért nem teljesen egységes. Vannak, akik Donald Trump mögé teljes mértékben beálltak, de azért vannak olyanok is, akik nem teljesen lelkesek, és ha ilyen szűk a többség, akkor akár egy-két képviselő tartózkodása vagy ellenszavazata meghiúsíthat programokat" – mondta a külpolitikai szakértő, és emlékeztetett, hogy a párton belüli megosztottságot jelezte az az eset is, amikor a saját párttársai buktatták meg a házelnököt, Kevin McCarthyt.

Az Amerikai-szakértő arra is felhívta a figyelmet, hogy az Egyesült Államokban a pártfegyelem másként működik, a képviselők sokszor inkább azt figyelik, hogy a saját körzetükben mit szólnak a választók az álláspontjukhoz, és ez néha szembe mehet a központi akarattal. Ugyanakkor emlékeztetett, hogy a kiélezett helyzetekben a republikánusoknál működött a pártfegyelem, például akkor, amikor Donald Trump első elnöksége idején az impeachment eljárás megindítása ellen kellett szavazni, akkor olyan republikánusok is Trump mellé álltak, akik egyébként élesen ellenezték a magatartását. "Amikor azért létfontosságú dolgokról van szó, akkor valószínű, hogy összezárnak a republikánusok" – tette hozzá.

Ennek ellenére Magyarics Tamás szerint lehetnek olyan fontos ügyek, amelyek megosztják majd a republikánus többséget. Az egyik ilyen lehet a kereskedelempolitika, mert Donald Trump jelentős importvámokat ígért az elnöksége esetére. Ez amerikai munkahelyeket védhet meg, ugyanakkor egyes államokban azok a választói csoportok, amelyek elsősorban abban érdekeltek, hogy ne emelkedjenek az árak, elégedetlenek lehetnek, mert a védővámok drágulást hoznak, ezért ők nyomást gyakorolhatnak a képviselőkre vagy a szenátorokra. A szakértő szerint ráadásul gazdaságfilozófiai ellentétek is lehetnek, mert az úgynevezett szabadkereskedelemnek nagyon sok híve van, és a protekcionista gazdaságpolitika nem nyeri meg mindenkinek a támogatását.

Hasonló megosztottság lehet Ukrajna támogatása ügyében is, mert a 95 milliárd dolláros segélycsomag ellen szavazott 15 szenátor, köztük Marco Rubio, a leendő külügyminiszter, de több mint harmincan viszont támogatták a végül elfogadott javaslatot, és ezeknek a szenátoroknak a többsége most is ott ül a szenátusban.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Mi lett volna ha... a történelemben – másképp is alakulhatott volna a magyar vagy a német nép sorsa

Mi lett volna ha... a történelemben – másképp is alakulhatott volna a magyar vagy a német nép sorsa

Németországban nemrég új kiállítás nyílt, amely bemutatja, hogy a kulcspillanatokban milyen alternatív lehetőségek voltak egy-egy fontos, az ország jövőjét döntően befolyásoló döntésnél. Lakatos Júlia, a Méltányosság Politikaelemző Központ stratégiai igazgatója az InfoRádióban elmondta: a magyar történelemből nagyon nehéz kiemelni ilyen időpontokat, mert nem igazán van társadalmi konszenzus arról, kinek mi fáj, ugyanis szerinte a megosztottság a történelemszemléletünkben is jelen van.

Figyelmeztetés: a luxusigények felfalják – veszélyben lehet a zöld jövő

A megújuló energiaforrások globális térnyerése látványos, mégsem hozza el automatikusan a fosszilis korszak végét – mutat rá egy friss tanulmány. A kutatás egyik szerzője, Ürge-Vorsatz Diána szerint a globális energiaéhség erősebb, ezért az új megújuló kapacitások jelentős része nem a szén- vagy gázalapú erőműveket váltotta fel, hanem az új fogyasztást szolgálta ki.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×