Infostart.hu
eur:
376.8
usd:
318.89
bux:
126534.75
2026. február 28. szombat Elemér
TAPACHULA, MEXICO - NOVEMBER 5: Hundreds of migrants, mostly Venezuelans, walk in a caravan on U.S. presidential election day in an attempt to reach Mexicos northern border, on November 5, 2024, in Tapachula, Mexico. A caravan of approximately 3,000 migrants set off from southern Mexico, headed toward the United States. (Photo by Jacob Garcia/Anadolu via Getty Images)
Nyitókép: Jacob Garcia/Anadolu via Getty Images

Marsai Viktor: Donald Trump már most készülhet az első komolyabb csatájára a tervezett deportálások miatt

Donald Trump Fehér Házba való visszatérésével hatékonyabb lehet a határvédelem, a kampánya során megfogalmazott üzeneteknek pedig nagyon erős elrettentő ereje lehet a migráció kezelésében – mondta az InfoRádióban a Migrációkutató Intézet igazgatója, aki arról is beszélt, hogy a régi-új elnök várhatóan vámok lehetséges kivetésével igyekszik majd nyomást gyakorolni a küldő országokra.

Humánus, de tömeges deportálást ígért Donald Trump megválasztott amerikai elnök az Egyesült Államokban, és a múlt héten már azt is bejelentette, hogy Tom Homan, az Idegenrendészeti Szolgálat (ICE) korábbi igazgatója felel majd a határvédelemért. Donald Trump közösségi oldalán jelezte: Tom Homan feladata lesz egyebek mellett az illegális migránsok kitoloncolása, ami végig kiemelt témája volt a kampányának.

A Migrációkutató Intézet igazgatója az InfoRádióban elmondta: különböző becslések szerint jelenleg 12–16 millió illegális bevándorló tartózkodik az Egyesült Államokban, és hozzátette, hogy nemcsak Donald Trump sürgetett mielőbbi intézkedéseket, hanem a Biden-kormányzat utolsó évében már a demokraták is elismerték, hogy azonnali lépésekre lenne szükség. Marsai Viktor úgy fogalmazott, az ICE korábbi vezetője lesz az új border czar (határcár), vagyis Donald Trump már meg is találta az irreguláris migráció elleni küzdelem vezéralakját Tom Homan személyében, aki Trump első elnöksége idején másfél éven át vezette az idegenrendészetet. A Republikánus Párt elnökjelöltje a kampányban egyértelműen kijelentette, hogy több millió ember deportálását fogja szorgalmazni. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatója szerint a nagy kérdés az lesz, hogy az Idegenrendészeti Szolgálat hogyan valósítja meg ezt, illetve milyen szervezeti és működésbeli átalakítást kezdeményeznek.

Marsai Viktor felidézte: az USA-ban az eddigi legmagasabb deportálási arányt az Obama-kormányzat alatt érték el, amikor az egyik évben összesen félmillió embert toloncoltak ki. Úgy véli, „nem lehetetlen ezt a számot meghaladni”, de most 12–16 millió érintettről van szó, ami komoly kérdéseket vet fel a kiutasításokat illetően. A Migrációkutató Intézet igazgatója ugyanakkor arra számít, hogy

Donald Trump Fehér Házba való visszatérésével „sokkal hatékonyabb lehet a határvédelem”, illetve felhívta a figyelmet arra is, hogy a kampányban megfogalmazott határozott üzeneteknek „nagyon erős elrettentő ereje lehet”.

Mint mondta, azért lett központi téma mind a republikánusok, mind a demokraták kampányában az irreguláris migráció, mert a probléma „mostanra vált igazán láthatóvá”, valamint megjegyezte azt is, hogy Joe Biden elnöksége alatt a „nyitott határok politikáját” követte, melynek következménye az lett, hogy az elmúlt években nagyjából ötmillió bevándorló érkezett az amerikai határhoz, közülük mintegy 1,8 millió embert pedig nem tudtak feltartóztatni a határőrök, vagyis bejutottak az Egyesült Államok területére. Számukat hőkamerás felvételek, valamint lábnyomok alapján becsülték meg.

A problémát már nem lehet félvállról venni, ugyanis számos fontos szektorra hatással van. Marsai Viktor elmondta:

az irreguláris bevándorlók között csak 2023-ban körülbelül 400 terrorista, mintegy ezer kartelltag és több mint 40 ezer elítélt bűnöző lehetett.

A probléma fő forrása, hogy közben 42 millió amerikai állampolgár kiszorult a munkaerőpiacról. Az NKE oktatója hozzátette: nagyon sok amerikai munkavállaló alacsony bérért dolgozik többek közt az építőiparban, a mezőgazdaságban, valamint a szolgáltatószektorban, ami számos családban megélhetési gondokkal jár, miközben az országban illegálisan tartózkodó bevándorlók kevesebb pénzért is munkába állnak, így elveszik a helyet és a lehetőséget.

A menedékállamok keresztbe tehetnek Trumpéknak

A deportálással kapcsolatban a legfőbb kérdés, hogy hová lehet több mint tízmillió embert kitoloncolni. Marsai Viktor emlékeztetett, hogy az USA már eddig is kötött különböző megállapodásokat a küldő országokkal, valószínűleg ezeket megerősítik vagy akár bizonyos módosítások sem elképzelhetetlenek. Honduras, El Salvador és Guatemala a három leginkább érintett ország. „Emellett emlékezhetünk, hogy a Trump-adminisztráció már a Maradj Mexikóban! program kapcsán is használta a zsarolási, nyomásgyakorlási potenciált.

Akkor azzal fenyegette Mexikót, hogy ha nem engedi vissza a területére az onnan érkező illegális bevándorlókat, akkor komoly vámokat vet ki a mexikói–amerikai kereskedelemre.

Erre láss csodát, Mexikó visszafogadta az illegális bevándorlókat” – idézte fel a korábbi tapasztalatokat a Migrációkutató Intézet igazgatója.

Úgy véli, a következő évtől akár hasonló lépésekre is lehet majd számítani, és az amerikai külügynek várhatóan fontos feladata lesz a belbiztonsági minisztériummal együttműködve, hogy minél több származási országgal megállapodásokat kössön. Ezzel együtt Marsai Viktor szerint kizárt, hogy 15 millió embert kitoloncoljanak, inkább az lehet a valós cél, hogy „erős elrettentést felmutatva” lássák az érintettek, hogy mennek a járatok, fedélzetükön az irreguláris bevándorlókkal. Ezzel pedig az új amerikai kormányzat is igazolhatná, hogy megtette a szükséges lépéseket.

Marsai Viktor szerint ugyanakkor akadályt jelenthetnek az úgynevezett menedékvárosok vagy menedékállamok, mint például Massachusetts, amelyek az elmúlt években nem minden esetben működtek együtt a deportálással foglalkozó Idegenrendészeti Szolgálattal, illetve a szövetségi hatóságokkal sem. Figyelmeztetett, hogy több olyan állam is van, ahol tömegével tartózkodnak illegális bevándorlók. „Ez egy nagy csata lesz a szövetségi adminisztráció és az érintett tagállamok között, hiszen ha a helyi hatóságok nem működnek együtt a szövetségiekkel, akkor nagyon nehéz lesz deportálni ezeket a migránsokat” – magyarázta a Migrációkutató Intézet igazgatója.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Menekülő emberek, füstoszlop, romok - videókon a háború első órái

Menekülő emberek, füstoszlop, romok - videókon a háború első órái

Az Egyesült és az Egyesült Államok megtámadta Iránt, válasziul Irán a térségben Izraelt és a térségben működő amerikai támaszpontokat lőtte. A támadásoknak főként Iránban vannak civil áldozatai. A közösségi médiát elárasztották a támadásokról készült videók.

Orbán Viktor: ebben a vármegyében a cél nem a kétharmad, hanem a három harmad

Tizenegyedik állomására ért a kormánypártok háborúellenes gyűléssorozata, ezúttal Esztergomban gyűltek össze a DPK-sok. A miniszterelnök ismét beszédet mondott és kérdésekre válaszolt. Beszámolt arról is, hogyan tervezik megtörni Ukrajna olajblokádját, mennyi idő kellene a százhalombattai finomító más olajra való átállításához. Beszámolt arról is, hogy kiépült a magyar drónvédelmi rendszer.
inforadio
ARÉNA
2026.03.01. vasárnap, 18:00
Kis-Benedek József
biztonságpolitikai szakértő
Lángba borult a Közel-Kelet, több országban zúgnak a rakéták, Dubajt bombázza az iráni haderő - Percről percre tudósításunk az iráni háborúról

Lángba borult a Közel-Kelet, több országban zúgnak a rakéták, Dubajt bombázza az iráni haderő - Percről percre tudósításunk az iráni háborúról

Ma reggel Izrael bejelentette: megelőző csapást indítottak Irán ellen. A katonai művelet az Egyesült Államokkal közösen történik, katonai célpontok mellett az iráni vezetőket is támadják. Teherán környékén több robbanásról is jöttek felvételek - helyi források szerint Izrael több napon át húzódó harcokkal számol. Donald Trump elnök bejelentést tett: a cél az atomprogram és a ballisztikus rakéták leszerelése, valamint az iráni iszlamista rezsim megbuktatása. Irán ellencsapást indított - az izraeli légvédelem dolgozik, közben arról jönnek hírek, hogy Bahreint, Katart, Kuvaitot, Irakot, Szaúd-Arabáit és az Emírségeket is támadás érte. Délután az izraeli média arról kezdett el szivárogtatni: "valószínűleg" meghalt Ali Hámenei, Irán legfőbb vezére - Teherán ezt később tagadta. A forradalmi gárda vezetője és a védelmi miniszter viszont szinte biztosan meghalt - erről több forrás is beszámolt. A délután folyamán intenzív támadás érte a szunni olajmonarchiák fővárosait - felcsaptak a lángok Dubajból, Dohából és Kuvaitvárosból is Irán rakéta- és dróntámadásai után. Cikkünk folyamatosan frissül az Irán elleni katonai művelet fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×