Infostart.hu
eur:
368.89
usd:
335.89
bux:
143115.58
2026. november 19. csütörtök Erzsébet
London, 2018. július 10.A 2018. július 5-i képen Jeremy Hunt brit egészségügyi miniszter a londoni Westminster-apátsághoz érkezik a brit állami Országos Egészségügyi Szolgálat, az NHS fennállásának 70. évforulója alkamából tartott istentiszteletre. Theresa May brit miniszterelnök július 9-én Huntot nevezte ki a külügyi tárca élére ugyanazon a napon, hogy Boris Johnson eddigi külügyminiszter bejelentette a lemondását, a Brexit-folyamat irányával kapcsolatos súlyos fenntartásaival indokolva döntését. (MTI/EPA/Andy Rain)
Nyitókép: MTI/EPA/Andy Rain

Brit felhívás: még keményebb szankciókat Moszkva ellen

Az Európai Unió is vezessen be további kemény szankciókat Oroszországgal szemben, Moszka rosszindulatú magatartása miatt, ahogy az Egyesült Államok is teszi – ezt sürgette az új brit külügyminiszter. London uniós partnereinek egy része azonban valószínűleg ezt nem engedi majd.

Az Európai Uniónak követnie kell az amerikai példát, és biztosítani, hogy „átfogó” szankciók legyenek érvényben Moszkvával szemben – sürgette az amerikai útra indult új brit külügyminiszter, Jeremy Hunt.

Annak ellenére, hogy Donald Trump elnök javítani akarja a személyes viszonyt Vlagyimir Putyin orosz államfővel, Oroszország további amerikai büntetőintézkedésekre számíthat, ezúttal az angliai Salisburyben történt – és az orosz államnak tulajdonított – vegyifegyver-mérgezések miatt.

A várhatóan szerdán életbe lépő

amerikai szankciók korlátozzák majd Moszkva külföldi hitellehetőségeit és hozzáférését egyes technológiákhoz.

Washingtoni útja előtt adott interjúiban Hunt méltatta az Egyesült Államok kemény hozzáállását, és, bár a klubból kilépő Nagy-Britannia képviselője, azt mondta: Európának Amerikával vállvetve kell kiállnia Moszkvával szemben.

Kénytelen volt ugyanakkor elismerni, hogy az uniós kormányok megosztottak, és egyesek vonakodnak a további szankcióktól.

A Financial Times Olaszországot hozza fel példaként, amely szerint fent kell tartani Moszkvával a diplomáciai és gazdasági kapcsolatokat.

Moszkvában arra készülnek, hogy Washington bejelenti: szankciók alá vonják a Balti-tenger alatt Németországig tartó Északi Áramlat-2 gázvezeték építésében érintett cégeket. A kérdésről a hétvégén tárgyalt a Washington és Moszkva között egyensúlyozó Angela Merkel német kancellár az őt meglátogató Putyinnal. Az oroszok szerint egyértelműen azért akarják akadályozni a vezetéküket, hogy ezzel jobb lehetőségeket teremtsenek az amerikai cseppfolyósított gáz európai importjához.

Az oroszokat a legtöbb EU-tagállam a britekkel való szolidaritás jeleként legutóbb márciusban büntette azzal, hogy diplomatákat utasított ki a Szkripal-mérgezés miatt. Emellett 2014 – a Krím-félsziget Moszkva által történt visszacsatolása - óta vannak érvényben az uniós országoknak is gazdasági károkat okozó kereskedelmi szankciók.

Bármely új büntetőintézkedést csak az összes uniós tagállam teljes egyetértésével lehet bevezetni. A britek ezt úgy követelik a többiektől, hogy közben engedményeket akarnak kicsikarni az EU-ból való kilépés utáni kapcsolatot szabályozó megállapodásban - már ha lesz megállapodás, mert

a héten a londoni kormány arra készül, hogy figyelmeztet az „alku nélkül” bekövetkező Brexit esetén várható veszélyekre.

Az új brit külügyminiszter ugyan élesen bírálta Moszkvát, „rosszindulatúnak” és a nemzetközi normákat felrúgónak nevezte viselkedését, de nem ment el odáig, mint ellentmondásos elődje, Boris Johnson, aki például a 1936-os náci olimpiához hasonlította az idén nyáron Oroszországban tartott futball világbajnokságot.

Hunt azt is elismerte, hogy a „Nyugatnak rendet kell tennie a saját háza táján”.

Az emberek sértettségét és ezzel a populizmus előretörését „sok amerikai és európai jövedelmének visszaesése, a technológia változások miatti szakadások és az embereknek a bevándorlás által kiváltott, identitásukkal kapcsolatos aggodalmai váltották ki” – mondta.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Rendkívüli kormányzati bejelentések a Déli pályaudvaron Magyar Pétertől

Rendkívüli kormányzati bejelentések a Déli pályaudvaron Magyar Pétertől

A miniszterelnök és a Tisza Párt kétnapos vidéki frakcióülésre vonul el, ennek kezdetén tartott Magyar Péter és a Tisza-frakció két vezetője rendkívüli sajtótájékoztatót a Déli pályaudvaron. A kormányfő megerősítette: tegnap döntött a kormány arról, hogy kiszáll a 23 ezer milliárdos autópálya-koncessziós szerződésből, amiről úgy tűnik, sikerül megállapodni az érintett cégekkel, akik, mint a kormányfő fogalmazott, „megértették az idők szavát”. Minimálbér: közel a megállapodás, ma vagy a közeli napokban be is jelentik. Rengeteg törvényjavaslatot nyújtanak még be az Országgyűlésnek, így lehet, hogy még a karácsony előtti napokban is ülésezni fognak.
inforadio
ARÉNA
2026.11.19. csütörtök, 18:00
Zsidai Zoltán Roy
gasztronómiai szakember, a Zsidai-csoport tulajdonosa, ügyvezetője
Itt a Wekerle Plusz Lakástakarék: keserű pirulát tartogat a megjelent törvénytervezet, mutatjuk a részleteket

Itt a Wekerle Plusz Lakástakarék: keserű pirulát tartogat a megjelent törvénytervezet, mutatjuk a részleteket

2027. január 1-jétől újra állami támogatással lehet lakáscélra takarékoskodni a Wekerle Plusz programban. A parlament honlapján közzétett törvényjavaslat alapján az első 5 évben 10%-os, a második 5 évben 20%-os befizetésarányos támogatást ígér az állam, évi legfeljebb 120 ezer, majd 240 ezer forint összegben. Emellett legalább évi 3 százalékos betéti kamatot vár el a lakáskasszák részéről, ami tovább, a 5,6-6,7%-os sávba emeli a várható éves hozamot. A kedvezményekért cserébe legalább ötéves megtakarítást és a korábbinál szűkebb, célzottabb felhasználást tesz lehetővé a termék: meglévő hitel előtörlesztésére például nem lesz felhasználható a Wekerle Plusz Lakástakarék, ami keserű pirula lehet ajövőbeni lakáscéllal nem, de lakáshitellel már rendelkezők számára, erre ugyanis eddig igénybe vehető volt a felhalmozott megtakarítás.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×