eur:
407.89
usd:
375.05
bux:
73837.78
2024. november 4. hétfő Károly
London, 2018. július 10.A 2018. július 5-i képen Jeremy Hunt brit egészségügyi miniszter a londoni Westminster-apátsághoz érkezik a brit állami Országos Egészségügyi Szolgálat, az NHS fennállásának 70. évforulója alkamából tartott istentiszteletre. Theresa May brit miniszterelnök július 9-én Huntot nevezte ki a külügyi tárca élére ugyanazon a napon, hogy Boris Johnson eddigi külügyminiszter bejelentette a lemondását, a Brexit-folyamat irányával kapcsolatos súlyos fenntartásaival indokolva döntését. (MTI/EPA/Andy Rain)
Nyitókép: MTI/EPA/Andy Rain

Brit felhívás: még keményebb szankciókat Moszkva ellen

Az Európai Unió is vezessen be további kemény szankciókat Oroszországgal szemben, Moszka rosszindulatú magatartása miatt, ahogy az Egyesült Államok is teszi – ezt sürgette az új brit külügyminiszter. London uniós partnereinek egy része azonban valószínűleg ezt nem engedi majd.

Az Európai Uniónak követnie kell az amerikai példát, és biztosítani, hogy „átfogó” szankciók legyenek érvényben Moszkvával szemben – sürgette az amerikai útra indult új brit külügyminiszter, Jeremy Hunt.

Annak ellenére, hogy Donald Trump elnök javítani akarja a személyes viszonyt Vlagyimir Putyin orosz államfővel, Oroszország további amerikai büntetőintézkedésekre számíthat, ezúttal az angliai Salisburyben történt – és az orosz államnak tulajdonított – vegyifegyver-mérgezések miatt.

A várhatóan szerdán életbe lépő

amerikai szankciók korlátozzák majd Moszkva külföldi hitellehetőségeit és hozzáférését egyes technológiákhoz.

Washingtoni útja előtt adott interjúiban Hunt méltatta az Egyesült Államok kemény hozzáállását, és, bár a klubból kilépő Nagy-Britannia képviselője, azt mondta: Európának Amerikával vállvetve kell kiállnia Moszkvával szemben.

Kénytelen volt ugyanakkor elismerni, hogy az uniós kormányok megosztottak, és egyesek vonakodnak a további szankcióktól.

A Financial Times Olaszországot hozza fel példaként, amely szerint fent kell tartani Moszkvával a diplomáciai és gazdasági kapcsolatokat.

Moszkvában arra készülnek, hogy Washington bejelenti: szankciók alá vonják a Balti-tenger alatt Németországig tartó Északi Áramlat-2 gázvezeték építésében érintett cégeket. A kérdésről a hétvégén tárgyalt a Washington és Moszkva között egyensúlyozó Angela Merkel német kancellár az őt meglátogató Putyinnal. Az oroszok szerint egyértelműen azért akarják akadályozni a vezetéküket, hogy ezzel jobb lehetőségeket teremtsenek az amerikai cseppfolyósított gáz európai importjához.

Az oroszokat a legtöbb EU-tagállam a britekkel való szolidaritás jeleként legutóbb márciusban büntette azzal, hogy diplomatákat utasított ki a Szkripal-mérgezés miatt. Emellett 2014 – a Krím-félsziget Moszkva által történt visszacsatolása - óta vannak érvényben az uniós országoknak is gazdasági károkat okozó kereskedelmi szankciók.

Bármely új büntetőintézkedést csak az összes uniós tagállam teljes egyetértésével lehet bevezetni. A britek ezt úgy követelik a többiektől, hogy közben engedményeket akarnak kicsikarni az EU-ból való kilépés utáni kapcsolatot szabályozó megállapodásban - már ha lesz megállapodás, mert

a héten a londoni kormány arra készül, hogy figyelmeztet az „alku nélkül” bekövetkező Brexit esetén várható veszélyekre.

Az új brit külügyminiszter ugyan élesen bírálta Moszkvát, „rosszindulatúnak” és a nemzetközi normákat felrúgónak nevezte viselkedését, de nem ment el odáig, mint ellentmondásos elődje, Boris Johnson, aki például a 1936-os náci olimpiához hasonlította az idén nyáron Oroszországban tartott futball világbajnokságot.

Hunt azt is elismerte, hogy a „Nyugatnak rendet kell tennie a saját háza táján”.

Az emberek sértettségét és ezzel a populizmus előretörését „sok amerikai és európai jövedelmének visszaesése, a technológia változások miatti szakadások és az embereknek a bevándorlás által kiváltott, identitásukkal kapcsolatos aggodalmai váltották ki” – mondta.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×