eur:
392.27
usd:
366.85
bux:
67039.3
2024. április 27. szombat Zita
Meseberg, 2018. augusztus 18.Angela Merkel kancellár (j) és Vlagyimir Putyin orosz elnök sajtóértekezletet tart a német kormány vendégházában, a mesebergi kastélyban 2018. augusztus 18-án. (MTI/EPA/Alexander Becher)
Nyitókép: MTI/EPA/Alexander Becher

A felelősségéről beszélt Angela Merkel Vlagyimir Putyinnal

A német kancellár egy Berlin melletti vendégházban fogadta az orosz elnököt, akivel az előzetes sajtónyilatkozat alapján Szíriáról, Ukrajnáról és az Északi Áramlat-2 gázvezetékről is beszélt.

Németország és Oroszország egyaránt felelősséggel tartozik azért, hogy megoldódjanak a nemzetközi viszonyokat terhelő nagy válságok - mondta Angela Merkel német kancellár a Vlagyimir Putyin orosz elnökkel kezdett tárgyalása előtt a szövetségi kormány Berlin melletti vendégházában.

Angela Merkel a Meseberg-kastély udvarán az orosz államfővel közösen tett sajtónyilatkozatában kiemelte, hogy Németország készen áll az együttműködésre Oroszországgal a válságok rendezéséért.

Oroszország felelőssége azért is kiemelt, mert állandó tagsággal rendelkezik az ENSZ Biztonság Tanácsában

- mondta Angela Merkel.

Kelet-Ukrajna, Északi Áramlat

A német kancellár szerint végre kell hajtani a válság politikai rendezéséről szóló minszki megállapodást. Lehetségesnek nevezte egy ENSZ békefenntartó küldetés megszervezését, és hangsúlyozta, hogy Németország továbbra is vállalja a közvetítő szerepet az Oroszország-Ukrajna-Németország-Franciaország összetételű úgynevezett normandiai formátum keretében.

Ugyancsak Ukrajnáról szólva leszögezte, hogy az Északi Áramlat-2 gázvezetéktől függetlenül meg kell őrizni Ukrajna tranzitország szerepét az Európába irányuló orosz gázexportban. Mint mondta, örvendetes, hogy ebben az ügyben sikerült tárgyalásokat kezdeni Oroszország, Ukrajna és az Európai Unió részvételével.

Vlagyimir Putyin kiemelte, hogy az ukrajnai válság lezárásában nincs alternatívája a minszki megállapodásnak, csak annak végrehajtásával lehet véget vetni a konfliktusnak. Ugyanakkor Oroszország az ENSZ békefenntartó misszió gondolatát is hajlandó mérlegelni.

Az orosz elnök arról is beszélt,hogy

lehetségesnek tartja az orosz földgázt Ukrajna megkerülésével Németországba szállító Északi Áramlat-2 vezetékkel kapcsolatban Ukrajna tranzitország-szerepének megőrzését.

Mint mondta, az Északi Áramlat-2 politikai vonatkozásokat nélkülöző, "kizárólag gazdasági jellegű" projekt, az ukrajnai tranzit "hagyománya" pedig fennmaradhat, ha megfelel a gazdaságosság feltételének.

Szíria

A német kancellár a szíriai polgárháborúval kapcsolatban kiemelte, hogy meg kell akadályozni a humanitárius katasztrófát Idlíb városában és a térségben, és az ENSZ vezetésével az egész országban be kell indítani a politikai rendezést. A 2011 óta tartó konfliktus lezárásának folyamatában végre kell hajtani az alkotmány reformját és törvényhozási választásokat kell tartani - sorolta Angela Merkel.

A kancellár felidézte, hogy legutóbb alig három hónapja, május közepén folytatott kétoldalú megbeszélését az orosz elnökkel. Mint mondta, az oroszországi Szocsiban kezdett párbeszédet most folytatják, és

a nemzetközi viszonyokat terhelő ügyek közül tárgyalnak az iráni atomprogramról kötött megállapodásról is, amelyet a német álláspont szerint meg kell őrizni.

A szíriai polgárháborúról szólva Vlagyimir Putyin arról beszélt, hogy dolgozni kell a béke és a biztonság megteremtésén azon területeken, amelyekre visszatérhetnek a menekültek, köztük olyan szíriaiak is, akik Európába menekültek a hazájukból.

Ehhez az orosz elnök szerint több humanitárius segítséget kell nyújtani Szíriának, amihez Európától is nagyobb támogatás szükséges.

A találkozón a két ország kapcsolatairól is beszélnek, és a témák között szerepel az emberi jogok oroszországi helyzete is

Mindkét politikus az iráni atomprogramról szóló nemzetközi megállapodás fenntartását szorgalmazta, a kétoldalú kapcsolatokról szólva pedig Vlagyimir Putyin kiemelte, hogy a kultúra és a politika mellett a gazdaságban is igen szoros az együttműködés. Ezt jelzi, hogy kétoldalú kereskedelmi forgalom tavaly 22 százalékkal emelkedett, így elérte az 50 milliárd dollárt (4150 milliárd forint), az Oroszországban tevékenykedő mintegy ötezer német cég pedig már 18 milliárd dollár értékben hajtott végre beruházásokat és 270 ezer embernek ad munkát.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.29. hétfő, 18:00
Csányi Sándor
az OTP Bank elnök-vezérigazgatója
Olyan fegyvert kap Ukrajna, ami elképzelhetetlen lett volna a háború előtt: ez lehet a legveszélyesebb eszköz Kijev arzenáljában

Olyan fegyvert kap Ukrajna, ami elképzelhetetlen lett volna a háború előtt: ez lehet a legveszélyesebb eszköz Kijev arzenáljában

Amikor Oroszország megindította az Ukrajna elleni inváziót, Moszkva egyik elsődleges célja a megtámadott ország „demilitarizációja” volt; eddig nagyon úgy fest, hogy ez a dolog a visszájára sült el. Nem csupán arról van szó, hogy a NATO eddig gigantikus mennyiségű nehézfegyvert küldött Ukrajnának, de olyan technikai eszközöket is megkapott Kijev, melyekről korábban még csak álmodni sem mert az ukrán vezetés, ékes példája ennek az MGM-140 ATACMS harcászati ballisztikus rakétarendszer. Egy olyan technikai eszközről van szó, amely, bár abszolút nem nevezhető „háborúdöntő csodafegyvernek”, biztos megnehezíti majd az orosz haderő dolgát az általuk „különleges műveletnek” hívott invázió során.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. április 26. 21:41
×
×
×
×