Király Orsolya, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Pszichológiai Intézetének egyetemi adjunktusa részletesen ismertette az intézet kutatását. Elmondta: a teljes népességet vizsgálták, 18 és 64 éves kor között. Nagyon sok eredmény viszont kifejezetten a 18-34 éves korosztályra lett bemutatva.

A felnőtteknél az internetfüggőség 4,5 százalékos, a közösségi média problémás használata 3,9 százalékos volt,

az online videojátékok problémás használata pedig 1 százalékot tett ki.

"4,5 százalék tényleg sok, de másrészről azt gondolom, hogy a ténylegesen veszélyeztetettek aránya és száma sokkal kisebb, mint ahogy azt a média sugallja" - fejtette ki az adjunktus, hangsúlyozva, hogy ettől függetlenül valóban magas a veszélyeztetettek aránya.

Arra a kérdésre, hogy mit jelent az internetfüggőség, Király Orsolya azt válaszolta: az internet- és közösségimédia-függőség hivatalosan nem létezik. Ezeknél a tevékenységeknél

nem az számít, hogy az illető mennyi időt tölt el, a kérdés az, hogy milyen szintű életminőség-romlást idéznek elő.

Ha valaki úgy használja ezeket, hogy az alkoholizmushoz hasonlóan tönkreteszi az életét, elveszíti a kontrollt, nem veszi észre mennyi időt emészt fel a szenvedély, elhanyagol minden más tevékenységet az életében (házimunka, családtagok, barátok, vagy akár mosdás, evés, alvás) és folytatja annak ellenére, hogy ő maga is érzi, mindez negatív hatással van az életére, akkor beszélünk függőségről.