Infostart.hu
eur:
356.11
usd:
302.39
bux:
134265.27
2026. május 11. hétfő Ferenc
Szentendre főterének látképe.
Nyitókép: Thomas Roche/Getty Images

Vissza a jövőbe – Szentendre az 1920-as években

A Szentendrei Képtárban április 25-én, szombaton nyíló kiállítás bemutatja, hogy milyennek képzelték a jövőt száz éve Szentendrén.

A tárlat a szentendrei Régi Művésztelep megalakulásának idei, százéves jubileumához kapcsolódóan idézi meg a település modernizációját, kulturális és társadalmi fejlődésének tendenciáit, jórészt korabeli fotók által.

A kiállítás várostörténeti-társadalomtörténeti utazásra vár. A látogatók megtudhatják, hogyan változtatta meg a városi látképet az új városháza, miként bukkant elő egy különleges rózsafaj egy villaépítkezés során és ki volt Szentendre fotósa az 1920-as években.

Szentendre a 20. század elején átmeneti korszakot élt meg.

A századforduló óta egyre intenzívebbé váló magyarosodás alapvetően megváltoztatta a város társadalmi és kulturális szerkezetét, majd az I. világháború, a Tanácsköztársaság és a trianoni békeszerződés traumái gazdasági és politikai bizonytalanságot hoztak. A korábban soknemzetiségű, de főként szerb vezetésű település ebben az időszakban kereste fejlődési lehetőségeit. Szentendre ekkor falusias hangulatú, kereskedő és kézműves hagyományokra épülő kisváros volt, azonban az 1920-as években induló folyamatok másfajta jövőkép felé terelték.

A korszak meghatározó alakjaivá a városba kívülről érkező polgármesterek váltak; programjukban a modernizáció, az infrastrukturális fejlesztések és az idegenforgalomra épülő jövő kialakítását fogalmazták meg célként. Elképzeléseik nem feltétlenül váltak elfogadottá, az időről időre megerősödő helyi lobbi a város nagyközséggé alakítását szorgalmazta. A város fejlődési lehetőségeit a helyi és országos vezetők vízióin túl földrajzi helyzete - a Duna, a Pilis és Budapest közelsége -, a folyamatos népesség- mozgás, valamint a mindenkori államhatalomhoz fűződő viszony is befolyásolta.

A mából visszatekintve a művésztelep törekvő felkarolása 1926-ban egy (képző)művészetre épülő városimázs létrehozásához teremtett alapot.

A tárlat, amelynek kurátora Szilágyi Zsófia Júlia, a befogadó város társadalmának néhány közismert és kevésbé ismert szereplőjét, a település fejlesztésének dilemmáit, átalakulásának tendenciáit idézi meg.

A kiállítás megnyitóját április 25-én 17 órakor tartják. A tárlat április 26. és október 6. között, csütörtöktől vasárnapig 10 és 18 óra között látogatható a Fő téri Szentendrei Képtárban.

Címlapról ajánljuk
„Lopakodó ló” akarja legázolni a helyi választást elbukó Starmert

„Lopakodó ló” akarja legázolni a helyi választást elbukó Starmert

Saját lázadó képviselői és a szakszervezetek is tovább követelik a brit kormányfő lemondását. Előzőleg egy képviselője az úgynevezett „lopakodó ló” módszerrel akarta elérni, hogy más pártvezetők kihívják Keir Starmert, hasonlóan ahhoz, ahogy annak idején Margaret Thatchert buktatta meg a pártja. Bemutatjuk Starmer lehetséges kihívóit is.

Bizottsági meghallgatások: túl az első napon a Tisza leendő miniszterei – ez történt ma

Véget ért a Tisza-kormány miniszterjelöltjeinek – Orbán Anitának, Pósfai Gábornak, Ruszin-Szendi Romulusznak, Tarr Zoltánnak, Tanács Zoltánnak, Hegedűs Zsoltnak, Gajdos Lászlónak, Kapitány Istvánnak, Bóna Szabolcsnak, Vitézy Dávid, valamint Lannert Juditnak – országgyűlési bizottsági meghallgatása a hétfői napra.
inforadio
ARÉNA
2026.05.12. kedd, 18:00
Unoka Zsolt
pszichiáter, pszichoterapeuta, a Semmelweis Egyetem docense
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×