Infostart.hu
eur:
363.64
usd:
314.79
bux:
148587.48
2026. augusztus 10. hétfő Lőrinc
Szentendre főterének látképe.
Nyitókép: Thomas Roche/Getty Images

Vissza a jövőbe – Szentendre az 1920-as években

A Szentendrei Képtárban április 25-én, szombaton nyíló kiállítás bemutatja, hogy milyennek képzelték a jövőt száz éve Szentendrén.

A tárlat a szentendrei Régi Művésztelep megalakulásának idei, százéves jubileumához kapcsolódóan idézi meg a település modernizációját, kulturális és társadalmi fejlődésének tendenciáit, jórészt korabeli fotók által.

A kiállítás várostörténeti-társadalomtörténeti utazásra vár. A látogatók megtudhatják, hogyan változtatta meg a városi látképet az új városháza, miként bukkant elő egy különleges rózsafaj egy villaépítkezés során és ki volt Szentendre fotósa az 1920-as években.

Szentendre a 20. század elején átmeneti korszakot élt meg.

A századforduló óta egyre intenzívebbé váló magyarosodás alapvetően megváltoztatta a város társadalmi és kulturális szerkezetét, majd az I. világháború, a Tanácsköztársaság és a trianoni békeszerződés traumái gazdasági és politikai bizonytalanságot hoztak. A korábban soknemzetiségű, de főként szerb vezetésű település ebben az időszakban kereste fejlődési lehetőségeit. Szentendre ekkor falusias hangulatú, kereskedő és kézműves hagyományokra épülő kisváros volt, azonban az 1920-as években induló folyamatok másfajta jövőkép felé terelték.

A korszak meghatározó alakjaivá a városba kívülről érkező polgármesterek váltak; programjukban a modernizáció, az infrastrukturális fejlesztések és az idegenforgalomra épülő jövő kialakítását fogalmazták meg célként. Elképzeléseik nem feltétlenül váltak elfogadottá, az időről időre megerősödő helyi lobbi a város nagyközséggé alakítását szorgalmazta. A város fejlődési lehetőségeit a helyi és országos vezetők vízióin túl földrajzi helyzete - a Duna, a Pilis és Budapest közelsége -, a folyamatos népesség- mozgás, valamint a mindenkori államhatalomhoz fűződő viszony is befolyásolta.

A mából visszatekintve a művésztelep törekvő felkarolása 1926-ban egy (képző)művészetre épülő városimázs létrehozásához teremtett alapot.

A tárlat, amelynek kurátora Szilágyi Zsófia Júlia, a befogadó város társadalmának néhány közismert és kevésbé ismert szereplőjét, a település fejlesztésének dilemmáit, átalakulásának tendenciáit idézi meg.

A kiállítás megnyitóját április 25-én 17 órakor tartják. A tárlat április 26. és október 6. között, csütörtöktől vasárnapig 10 és 18 óra között látogatható a Fő téri Szentendrei Képtárban.

Címlapról ajánljuk
Drámai országgyűlési ülés kezdődött Magyar Péter beszédével
cikkünk frissül

Drámai országgyűlési ülés kezdődött Magyar Péter beszédével

A miniszterelnök napirend előtt felszólalásával kezdődött meg az Országgyűlés kétnapos rendkívüli ülése. Baka András az egyedüli hivatalos államfőjelölt, akit kedden meg is választhatnak, hétfői adat szerint rekordtöbbletet hozott a költségvetés júliusban, távozhat a legfőbb ügyész, újra itt a hőségkupola, elindulhat hétfő este még egy turbina a paksi atomerőműben – van miről beszélnie Magyar Péternek. Cikkünk frissül!
inforadio
ARÉNA
2026.08.10. hétfő, 18:00
Bíró Tibor
egyetemi tanár, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Környezeti Fenntarthatósági Intézetének vezetője, a Magyar Hidrológiai Társaság alelnöke
Magyar Péter: a teljes államigazgatást újra kell építeni

Magyar Péter: a teljes államigazgatást újra kell építeni

Az elmúlt hetek hőhulláma és aszálya miatt kialakult vízügyi és energiaválságról adott számot Magyar Péter hétfői parlamenti felszólalásában, amelyért jelentős részben az előző kormányok mulasztásait tette felelőssé. A miniszterelnök szerint a kritikus időszakban sikerült elkerülni a Paksi Atomerőmű teljes leállását és az energiahálózat összeomlását, miközben az önkéntes vállalásoknak köszönhetően a tervezetthez képest csaknem 10 százalékkal csökkent az áramfogyasztás. Jelezte ugyanakkor, hogy a rendkívüli aszály és a fagy csak az agráriumban már több száz milliárd forintos kárt okozhatott, a teljes gazdasági veszteség pedig egyelőre nem becsülhető meg pontosan. Magyar szerint az elmúlt hetek tapasztalataiból az is világossá vált, hogy „a teljes államigazgatást újra kell építeni”, mert Magyarország jelenleg nincs megfelelően felkészülve az ehhez hasonló válságokra. A kormányfő bejelentését és beszédét élőben közvetítjük.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×