Infostart.hu
eur:
387.46
usd:
329.03
bux:
111068.11
2025. december 29. hétfő Tamara, Tamás
Nyitókép: Pixabay

London: vámháború helyett inkább tárgyalni kell Washingtonnal

Brit szakmai szervezetek megtorló ellenvámok bevezetése helyett tárgyalásokat szorgalmaztak az Egyesült Államokkal azután, hogy Donald Trump amerikai elnök ismertette az importra kivetett új "viszonossági vámokról" szóló rendeletét.

Az elnöki rendelet alapján az Egyesült Államok differenciált vámrendszert vezet be: az Európai Unióból érkező behozatalt például 20 százalékos, a kínai importot 34 százalékos, a Nagy-Britanniából vásárolt termékeket 10 százalékos amerikai vám terheli. Az importjárművek külön kezelt egységes vámtarifája 25 százalék.

A Brit Iparszövetség (CBI) az amerikai vámintézkedések ismertetése után, csütörtökön közzétett nyilatkozatában leszögezte: a brit üzleti szektor egyértelmű álláspontja az, hogy egy kereskedelmi háborúnak nem lennének nyertesei. A 150 ezer brit gazdasági szereplőt képviselő szakmai szervezet szerint Donald Trump bejelentéseit a brit üzleti vállalkozások mélységes aggodalommal fogadták, mivel

az amerikai vámintézkedéseknek világszerte jelentős hatásai lesznek.

A CBI szerint ugyanakkor a brit kormány részéről a higgadt, megfontolt reakció a helyes magatartás. Úgy vélik, hogy a megtorló jellegű vámpolitikai ellenlépések csak tovább fokoznák a beszállítói hálózatokban keletkezett felfordulást, visszafognák a beruházásokat és árfolyamkilengéseket szítanának. A brit autógyártók és autókereskedők szövetségének (SMMT) csütörtöki állásfoglalása büntető jellegűnek nevezte az importált autókra, köztük brit járművekre is kivetett 25 százalékos amerikai vámokat.

A szakmai szervezet hangsúlyozta, hogy ezeket a vámköltségeket a gyártók nem tudják beépíteni gazdálkodásukba, így az amerikai fogyasztóknak magasabb árakra, illetve a legendás brit autómárkák választékának csökkenésére kell felkészülniük, a brit autógyártók pedig termelésük felülvizsgálatára kényszerülhetnek a szűkülő kereslet miatt.

Az egyik tekintélyes londoni gazdaságpolitikai kutatóműhely, az Institute for Public Policy Research (IPPR) közvetlenül az amerikai vámintézkedések hivatalos bejelentése előtt bemutatott tanulmányában úgy fogalmazott, hogy teljesen destabilizálhatják a brit autóipart az amerikai importvámok. Az IPPR modellszámításokra alapuló forgatókönyve szerint ha az amerikai kormány tartósan érvényben tartja a 25 százalékos vámot az importált személyautókra, az 25 ezer állás megszűnésével járhat a brit járműipari ágazatban, tekintettel arra, hogy

a Nagy-Britanniában gyártott autók 12,5 százalékát az amerikai piac veszi fel.

A cég hangsúlyozta, hogy a brit autóipari konglomerátumok közül a Jaguar Land Rover (JLR) exportálja a legtöbb járművet az Egyesült Államokba, így ennek a cégnek különösen magas a kitettsége az amerikai vámokkal szemben, de a BMW tulajdonában lévő, Oxfordban működő Mini autógyár is jelentős mértékben függ az amerikai piactól.

Az IPPR adatai szerint Nagy-Britanniában jelenleg 2811 vállalat foglalkozik autó- és részegységgyártással. Ezek a cégek csaknem 133 ezer alkalmazottat foglalkoztatnak, és összesített éves forgalmuk tavaly 70,3 milliárd font (33 750 milliárd forint) volt. Az elemzés kiemeli azt is, hogy a járműipar a legnagyobb brit áruexportőr: az ágazat adta 2024-ben a teljes brit árukivitel 13,9 százalékát.

Címlapról ajánljuk

Donald Trump Kijevbe is kész elutazni a béke érdekében

Donald Trump szerint a kelet-ukrajnai Donbasz régió kérdésében „is sikerült közelebb kerülni az egyetértéshez”. Az amerikai elnök Volodimir Zelenszkijjel tárgyalt Floridában. Az ukrán elnök szerint a 20 pontra szűkített béketervezetről „90 százalékban sikerült megállapodni”. Egy végleges békemegállapodás Trump szerint „néhány héten belül” létrejöhet, de az sem zárható ki, hogy meghiúsul az egyezség.
Hatalmas pénzosztásba kezdett az európai fegyveripar

Hatalmas pénzosztásba kezdett az európai fegyveripar

Az ukrajnai háború annyira fellendítette az uniós fegyverkezést, hogy Európa legnagyobb védelmiipari vállalatai az idén közel 5 milliárd dollárt, tehát mintegy 1 650 milliárd forintot fizetnek ki részvényeseiknek. Bár az osztalékfizetések pozitív előjel is lehet, egyes elemzők szerint még nem volt meg a szükséges ugrás a kapacitások bővítésében, így a védelmi cégek profitjaira egyre nagyobb figyelem kerülhet, ahogy azt az amerikai versenytársak már tapasztalják is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×