Infostart.hu
eur:
385.34
usd:
331.94
bux:
120679.89
2026. január 15. csütörtök Lóránd, Lóránt
Nyitókép: Pixabay

London: vámháború helyett inkább tárgyalni kell Washingtonnal

Brit szakmai szervezetek megtorló ellenvámok bevezetése helyett tárgyalásokat szorgalmaztak az Egyesült Államokkal azután, hogy Donald Trump amerikai elnök ismertette az importra kivetett új "viszonossági vámokról" szóló rendeletét.

Az elnöki rendelet alapján az Egyesült Államok differenciált vámrendszert vezet be: az Európai Unióból érkező behozatalt például 20 százalékos, a kínai importot 34 százalékos, a Nagy-Britanniából vásárolt termékeket 10 százalékos amerikai vám terheli. Az importjárművek külön kezelt egységes vámtarifája 25 százalék.

A Brit Iparszövetség (CBI) az amerikai vámintézkedések ismertetése után, csütörtökön közzétett nyilatkozatában leszögezte: a brit üzleti szektor egyértelmű álláspontja az, hogy egy kereskedelmi háborúnak nem lennének nyertesei. A 150 ezer brit gazdasági szereplőt képviselő szakmai szervezet szerint Donald Trump bejelentéseit a brit üzleti vállalkozások mélységes aggodalommal fogadták, mivel

az amerikai vámintézkedéseknek világszerte jelentős hatásai lesznek.

A CBI szerint ugyanakkor a brit kormány részéről a higgadt, megfontolt reakció a helyes magatartás. Úgy vélik, hogy a megtorló jellegű vámpolitikai ellenlépések csak tovább fokoznák a beszállítói hálózatokban keletkezett felfordulást, visszafognák a beruházásokat és árfolyamkilengéseket szítanának. A brit autógyártók és autókereskedők szövetségének (SMMT) csütörtöki állásfoglalása büntető jellegűnek nevezte az importált autókra, köztük brit járművekre is kivetett 25 százalékos amerikai vámokat.

A szakmai szervezet hangsúlyozta, hogy ezeket a vámköltségeket a gyártók nem tudják beépíteni gazdálkodásukba, így az amerikai fogyasztóknak magasabb árakra, illetve a legendás brit autómárkák választékának csökkenésére kell felkészülniük, a brit autógyártók pedig termelésük felülvizsgálatára kényszerülhetnek a szűkülő kereslet miatt.

Az egyik tekintélyes londoni gazdaságpolitikai kutatóműhely, az Institute for Public Policy Research (IPPR) közvetlenül az amerikai vámintézkedések hivatalos bejelentése előtt bemutatott tanulmányában úgy fogalmazott, hogy teljesen destabilizálhatják a brit autóipart az amerikai importvámok. Az IPPR modellszámításokra alapuló forgatókönyve szerint ha az amerikai kormány tartósan érvényben tartja a 25 százalékos vámot az importált személyautókra, az 25 ezer állás megszűnésével járhat a brit járműipari ágazatban, tekintettel arra, hogy

a Nagy-Britanniában gyártott autók 12,5 százalékát az amerikai piac veszi fel.

A cég hangsúlyozta, hogy a brit autóipari konglomerátumok közül a Jaguar Land Rover (JLR) exportálja a legtöbb járművet az Egyesült Államokba, így ennek a cégnek különösen magas a kitettsége az amerikai vámokkal szemben, de a BMW tulajdonában lévő, Oxfordban működő Mini autógyár is jelentős mértékben függ az amerikai piactól.

Az IPPR adatai szerint Nagy-Britanniában jelenleg 2811 vállalat foglalkozik autó- és részegységgyártással. Ezek a cégek csaknem 133 ezer alkalmazottat foglalkoztatnak, és összesített éves forgalmuk tavaly 70,3 milliárd font (33 750 milliárd forint) volt. Az elemzés kiemeli azt is, hogy a járműipar a legnagyobb brit áruexportőr: az ágazat adta 2024-ben a teljes brit árukivitel 13,9 százalékát.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

A befektetők a geopolitikai események értékelése mellett a vállalati gyorsjelentésekre is már figyelnek a héten, ugyanis az amerikai nagybankok megnyitották a jelentési szezont. A befektetők eközben szoros figyelemmel kísérik, hogy milyen hírek érkeznek az amerikai-dán egyeztetésekről, hiszen Donald Trump továbbra sem mondott le Grönland megszerzéséről, viszont Iránnal kapcsolatban mintha valamelyest enyhült volna az elnök álláspontja, legalábbis a tegnap esti kijelentései erre utalnak – részben emiatt korrigál az arany, az ezüst, és az olaj ára a korábbi emelkedés után. Közben a chiprészvények a tajvani TSMC erős negyedéves jelentése után kaptak egy lökést. Részvénypiacokon összességében pozitív a hangulat, emelkednek az európai és az amerikai részvények is, köztük a ma jelentő befektetési bankok. Itthon a Mol árfolyama ma is jelentős pluszban van, miután Szijjártó Péter arról beszélt, hogy közel a megállapodás a NIS szerb olajvállalatban lévő orosz tulajdonrész megvásárlásáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×