Címke: vámháború (128 cikk)

Hiába állapodott meg múlt héten arról a kínai és az amerikai elnök, hogy az USA 47 százalékosra csökkenti a Kínára kivetett vámokat, ez még nem jelenti azt, hogy vége lenne a vámháborúnak – mondta az InfoRádió GeoTrendek című műsorában az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány Kelet- és Délkelet Ázsia kutatója.

Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke kereskedelmi és gazdasági megállapodás megkötését jelentette be Üzbegisztánnal.

Az amerikai ipar, némi túlzással, az elmúlt néhány évtizedben Kínába költözött. Az orosz gazdaságot a kínaiak tartják életben – állította Salát Gergely sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa az InfoRádió Aréna című műsorában, a kínai–amerikai kapcsolatokat, a Trump–Hszi Csin-ping-találkozót is értékelve. Kitért arra is, mekkora szerepe van a kínai befektetéseknek a magyar gazdaságban.

Egyes kommentátorok szerint nem tekinthető valódi békének a kereskedelmi háborúban az, amit Donald Trump „lenyűgöző megállapodásnak” nevezett. Az amerikai elnök a Dél-Koreában tartott APEC-csúcs előtt egyezett meg Hszi Csin-ping kínai elnökkel abban, hogy enyhítik az egymás országai elleni kereskedelmi büntetőlépéseket.

Az amerikai pénzügyminiszter szerint lekerülhet a napirendről a Kínát célzó büntetővám, mert megállapodtak egymással a felek, India pedig nem vesz orosz kőolajat. Donald Trump amerikai elnök Malajziában kezdte ázsiai útját, a héten találkozhat Hszi Csin-ping kínai elnökkel Dél-Koreában.

Donald Trump amerikai elnök leállított minden kereskedelmi tárgyalást Kanadával.

A pénzügyminisztere szerint Donald Trump változatlanul készen áll a találkozóra Hszi Csin-pinggel, a kínai ásványok exportjával kapcsolatos konfliktus ellenére.

Tim Cook, a vállalat vezérigazgatója kínai útja során újabb befektetéseket ígért az országban, holott Donald Trump súlyos vámokkal fenyegeti a külföldön gyártott termékeket.

A vámok visszatértek, a piacok pedig remegnek. Trump 100 százalékos többletterhet hirdetett a kínai importokra, Kína pedig kikötői díjakkal és exporttilalmakkal válaszol. A gazdasági háború második felvonása nemcsak két ország, hanem két világrend összecsapása. Eközben a globális gazdaság újra a bizonytalanság foglya lesz.

Az amerikai vállalatok és magánszemélyek tulajdonában lévő vagy általuk üzemeltetett, illetve az Egyesült Államokban épített vagy amerikai zászló alatt hajózó hajók október 14-től megemelt kikötői díjakat kötelesek fizetni - közölte a kínai közlekedési minisztérium.

Az Egyesült Államok vámmal sújtja az importált gyógyszereket, nehézgépjárműveket és különböző bútorokat októbertől.

Antwerpen kikötője ma úgy néz ki, mintha egy óriási autószalon költözött volna a rakpartra, csak éppen a vevők hiányoznak. Több ezer fényes jármű áll a tengerparton, mert az USA és az EU 25 százalékos vámmegállapodása lezárta előttük a piacot. Ez egy a vámháború sok kevésbé ismert következménye közül.

Egy pesszimista forgatókönyvet jelentetett meg a Nemzetközi Valutaalap friss elemzése abban az esetben, ha az amerikai-kínai feszültségek újabb vámemeléseket eredményeznek. Magyarországon két év alatt összesen 2 százalékponttal lehetne alacsonyabb GDP-növekedés, ha a negatív kockázatok teljesülnének.

Pár washingtoni döntés, és máris megmozdul a világ. Mexikó Kínát fenyegeti vámokkal, Brazília pedig rekordmennyiségű marhahúst szállít az USA déli szomszédjába. Egy vámháború ugyanis nem csak azokra az országokra hat, melyek vívják.

A fellebbezési bíróság törvénytelennek mondta ki a Donald Trump elnök által április óta bevezetett vámok többségét pénteken, ezzel fenntartotta a kereskedelmi ügyekben eljáró szövetségi bíróság korábbi határozatát, a vámok ugyanakkor átmenetileg hatályban maradhatnak.

Hogyan változtatja meg Donald Trump és a világpolitika új logikája az orosz-ukrán konfliktus jövőjét, és mit tehet még Európa a saját érdekei érvényesítéséért – többek között erről is beszélt Magyarics Tamás az InfoRádió Aréna című műsorában, de az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora, külpolitikai szakértő kitért az aktuális erőviszonyokra, a szövetségi törésvonalakra és geopolitikai realitásokra is.

Komoly feszültséget okozott Európában az Egyesült Államok és az EU vámháborúja. Bár az amerikai elnök nevéhez fűződő gazdasági, illetve kereskedelmi hadüzenet címzettjeinek száma az EU tagállamaival együtt mintegy hetven országot tett ki, az uniós országok – legalábbis egyelőre – már kivételezettek.

Számos európai postai szolgáltató bejelentette, hogy szombattól felfüggeszti több csomag kézbesítését az Egyesült Államokba az új importvámokat övező pillanatnyi bizonytalanság miatt.

Kína elnöke figyelmeztetett, hogy ki kell fizetni a magánszférának járó pénzeket. Hszi Csin-ping ezt még februárban mondta, nagy horderejű közlését azonban eddig csak részben lehetett megismerni, teljes egészében csak most hozták nyilvánosságra.

Mi állhat Donald Trump amerikai elnök fél éve húzódó vámháborújának hátterében? Milyen biztonsági garanciákat nyújthat az Egyesült Államok Ukrajnának annak érdekében, hogy utóbbi békét kössön Oroszországgal? Ezeket a kérdéseket is körüljárta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa.