Infostart.hu
eur:
390.71
usd:
337.49
bux:
120700.1
2026. március 3. kedd Kornélia
Nyitókép: Unsplash

"Nem kívánatos vendég" a varsói magyar nagykövet a lengyel EU-elnökség megnyitóján

A Marcin Romanowski volt lengyel igazságügy-miniszternek Magyarországon adott menedékjog miatt nem szívesen látott vendég a varsói magyar nagykövet a soros lengyel EU-elnökség megnyitóján - jelentette ki Magdalena Sobkowiak-Czarnecka lengyel miniszterhelyettes pénteken a TVP Info közszolgálati hírtévében. A lengyel ellenzék bírálta a kormánydöntést. A rendezvényen nem várható a lengyel államfő részvétele sem.

Sobkowiak-Czarnecka, akik a lengyel EU-elnökségért felelős miniszterhelyettes, közlésével megerősítette az onet.pl német tulajdonú lengyel hírportál péntek reggeli értesülését.

Múlt csütörtökön Sobkowiak-Czarnecka a Polsat News kereskedelmi hírtévének még azt mondta: a péntek este megtartandó ünnepi megnyitón az uniós tagállamok, köztük Magyarország nagyköveti szinten képviseltetik magukat.

A TVP Info pénteki adásában a miniszterhelyettes közölte: a megnyitóra az egész diplomáciai testületet meghívták, Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter viszont a varsói magyar nagykövetnek címzett diplomáciai jegyzékben jelezte, hogy a misszióvezetőt "nem látják szívesen a színházban".

"Ezért várjuk, megjelenik-e a nagykövetség valamelyik alacsonyabb rangú képviselője" - jegyezte meg Sobkowiak-Czarnecka.

A lépés annak következménye, hogy Magyarország politikai menedékjogot adott Marcin Romanowskinak, a fő lengyel ellenzéki erő, a Jog és Igazságosság (PiS) parlamenti képviselőjének, volt igazságügyi miniszterhelyettesnek - magyarázta Sobkowiak-Czarnecka.

Romanowskit az általa a PiS-kormány idején felügyelt Igazságosság Alap ügyében tizennyolcrendbeli bűncselekmény elkövetésével, ezen belül az állami vagyonban kárt okozó bűnszervezetben való részvétellel gyanúsították meg Lengyelországban. Romanowski jogellenesnek tartja az ellene folytatott ügyészségi eljárást, és érvénytelennek a szejmnek a képviselői mentelmi joga felfüggesztéséről hozott döntését.

Mariusz Blaszczak, a PiS frakcióvezetője, volt kormányfőhelyettes és nemzetvédelmi miniszter pénteken a magyar nagykövetet érintő külügyi lépésről egy újságíró kérdésére felidézte: Magyarország december végéig töltötte be a soros elnökséget. "Amennyiben Donald Tusk (lengyel kormányfő) most így döntött, ez azt jelenti, hogy nemcsak lengyelországi, hanem európai viszonylatban sem tartja be a szabályokat" - jelentette ki Blaszczak.

Bírálták, hogy elmarad a csúcstalálkozó

A politikus megjegyezte, hogy az EU állam- és kormányfőinek informális csúcstalálkozóját nem hirdették meg az elnökség hivatalos lengyelországi programjának részeként. Donald Tusk "talán úgy döntött, hogy nem lesz lengyelországi csúcs? Miért?" - tette fel a kérdést Blaszczak. Hozzátette: azért, mert akkor Andrzej Duda (lengyel elnök) fogadná a külföldi vendégeket.

A külpolitikai hatáskörrel is felruházott Andrzej Dudát a PiS jelöltjeként választották meg államfőnek.

A lengyel kormány az említett elnökségi ügyekben úgy jár el, hogy az "sérti az állam érdekeit, és nevetségessé teszi" az országot - vélte Blaszczak.

Péntek délután Andrzej Szejna külügyminiszter-helyettes a Polsat News tévének elmondta: Andrzej Duda nem lesz jelen a megnyitón, de ő ennek nem tudja az okát.

A lengyelországi csúcstalálkozó elmaradását bírálta pénteki vidéki sajtóértekeletén Mateusz Morawiecki, a PiS alelnöke, volt lengyel kormányfő is. Tusk ezáltal "megfosztotta önmagát attól, hogy reális befolyással legyen az európai uniós helyzetre" - jelentette ki Morawiecki. Felszólította a kormányfőt, hogy törekedjen a csúcs lengyelországi megtartására.

Lengyelország hivatalosan január 1-jén vette át az EU soros elnökségét, amelynek során 22 miniszteri szintű informális találkozót terveznek megtartani. A varsói nemzeti színházban péntek este megtartandó ünnepi megnyitón részt vesz Antónia Costa, az Európai Tanács elnöke.

Címlapról ajánljuk
Magyarics Tamás: négy célja van Donald Trumpnak az iráni háborúval

Magyarics Tamás: négy célja van Donald Trumpnak az iráni háborúval

Az amerikai közvélemény Magyarics Tamás szerint úgy látja, hogy ha egy adott háború úgymond szükséges, akkor nagyobb áldozatot is elvisel a közvélemény. „A jelenlegi veszteségek még nem nagyon indokolják azt, hogy emiatt az amerikaiak többsége Donald Trump ellen forduljon” – vélekedett az iráni helyzettel összefüggésben.

Ezt a levelet kapta Ursula von der Leyen Orbán Viktortól

A mai napon felszólítottam Ursula von der Leyent, hogy szerezzen érvényt az EU-Ukrajna társulási megállapodásnak, amely előírja a Magyarországnak járó olajszállítmányok továbbítását – írja közösségi Oldalán Orbán Viktor.
inforadio
ARÉNA
2026.03.03. kedd, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Trump hallani sem akar tárgyalásról, indul az olajállamok megtorlása, új országok lépnek be a háborúba – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Trump hallani sem akar tárgyalásról, indul az olajállamok megtorlása, új országok lépnek be a háborúba – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Szombat hajnalban robbant ki a háború a Közel-Keleten, amikor Izrael és az Egyesült Államok közösen csapásokat mért az iszlamista rezsimre. A helyzet azóta változatlanul feszült, egyelőre nincs jele csillapodásnak - Trump elnök ma nyíltan visszautasította a tárgyalás lehetőségét. Az amerikai hadsereg bejelentette, hogy az Ománi-öbölben csapást mértek az iráni haditengerészet tizenegy hajójára, és megsemmisítették azokat - számolt be a Times of Israel. A Sky News értesülései szerint az iráni Forradalmi Gárda általános zárlatot rendelt el a Perzsa-öblöt az Indiai-óceánnal összekötő Hormuzi-szorosban. Ugyanakkor Izraeli biztonsági tisztviselők arra figyelmeztették a kormány tagjait, hogy Irán ballisztikusrakéta-fenyegetése a jelenlegi hadművelet során nem számolható fel teljesen. Több szakértő úgy véli, hogy a rezsim megdöntésére most kevés esély mutatkozik. A legfrissebb fejlemények közé tatozik, hogy Irán megtámadta Szaúd-Arábiában az amerikai nagykövetséget, erre Donald Trump súlyos következményeket helyezett kilátásba. Délután izraeli lapok arról írtak: Katar és Szaúd-Arábia hamarosan belépnek a háborúba, Izrael és az USA oldalán. Cikkünk folyamatosan frissül a Köel-Kelet háborújának legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×