Infostart.hu
eur:
380.12
usd:
325.72
bux:
125373.25
2026. március 3. kedd Kornélia
Nyitókép: Unsplash

Európa többet költ fegyverekre, mint a hidegháború idején

A folyamat nem most kezdődött, hanem nagyjából tíz éve, a Krím annektálása óta folyamatosan emelkedik az európai államok védelemre fordított GDP-hányada.

A katonai kiadások Közép- és Nyugat-Európában most magasabbak, mint a hidegháború utolsó évében - írja az Euronews nyomán az ATV.

A Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) által közzétett új adatok szerint Európában 2022 eleje óta széles körben megugrottak a katonai kiadások, és 2023-ban elérik az 552 milliárd eurót.

Az összeg így 16 százalékkal több, mint amennyit az érintett országok 2022-ben költöttek, és 62 százalékkal több a 2014-es költéshez képest.

Három európai NATO-tagország (Görögország, Olaszország, Románia) kivételével valamennyien növelték hadászati célú kiadásaikat 2023-ban. Lorenzo Scarazzato, a SIPRI kutatási asszisztense kifejtette, hogy az európai katonai kiadások 2014 óta, amikor Oroszország annektálta a Krímet, minden egymást követő évben emelkedtek. Ez, majd pedig Ukrajna 2022-es lerohanása arra késztették az európai kormányokat, hogy példátlan ütemben növeljék védelmi költségvetésüket.

A SIPRI szerint a nyugat- és közép-európai országok katonai költségvetésük növelésének tendenciája nagyrészt az orosz kiadások növekedésére adott reakció. A legnagyobb katonai költekező az Egyesült Királyság volt 2023-ban, a fegyverkezés, fegyvervásárlás a GDP 2,3 százalékát tette ki.

A brit védelmi minisztérium bejelentése szerint ezt az értéket még tovább, 2,5 százalékra kívánják emelni, bár Jeremy Hunt pénzügyminiszter elismerte, hogy a belföldi gazdasági körülmények miatt ezt a célt még nem sikerült elérni.

Németország is jelentősen emelte katonai kiadásait, 2014 és 2023 között összesen 48 százalékkal.

A német kormány 2022-ben egy költségvetésen kívüli alapot hozott létre, hogy teljesítse a NATO azon célkitűzését, miszerint a GDP 2 százalékát évente védelmi célokra kell költeni - ezt a célt az ország 2014-ben írta alá, de csak idén teljesítette - írja a lap.

Lengyelország 2022 és 2023 között Európa legnagyobb arányú védelmi kiadásnövekedését hajtotta végre, 2023-ban a GDP 3,8 százalékát fordítja védelemre - ami még mindig elmarad a deklarált 4 százalékos céltól.

A lengyelek régóta kezelik elsődleges fontosságúként a védelmi kiadások növelését. Andrzej Duda lengyel elnök a hónap elején felszólította a NATO-tagokat, hogy növeljék kiadásaikat, arra hivatkozva, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök a következő években a NATO megtámadására készül.

Címlapról ajánljuk

Donald Trump: Iránt még nem is kezdtük el igazán keményen ütni, most jön a java

A „nagy hullám még hátravan” az Irán elleni offenzívából Donald Trump amerikai elnök szerint, aki hétfőn a CNN amerikai hírtelevíziónak nyilatkozva úgy fogalmazott: „még nem is kezdték el igazán keményen ütni őket”. Az elnök a Fehér Házban is sajtótájékoztatót tartott. Elmondta: „Irán rendelkezett olyan rakétákkal, amelyek képesek voltak eltalálni Európát és a helyi és tengerentúli bázisainkat, és hamarosan olyan rakétákkal is rendelkezett volna, amelyek el tudták volna érni gyönyörű Amerikánkat”.
inforadio
ARÉNA
2026.03.03. kedd, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Irán Rijádban mért csapást, Amerika növeli a támadások számát, lezárták a Hormuzi-szorost  – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról

Irán Rijádban mért csapást, Amerika növeli a támadások számát, lezárták a Hormuzi-szorost – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról

Szombat hajnalban robbant ki a háború a Közel-Keleten, amikor Izrael és az Egyesült Államok közösen csapásokat mért az iszlamista rezsimre. A helyzet azóta változatlanul feszült, egyelőre nincs jele csillapodásnak. Az amerikai hadsereg bejelentette, hogy az Ománi-öbölben csapást mértek az iráni haditengerészet tizenegy hajójára, és megsemmisítették azokat - számolt be a Times of Israel. A Sky News értesülései szerint az iráni Forradalmi Gárda általános zárlatot rendelt el a Perzsa-öblöt az Indiai-óceánnal összekötő Hormuzi-szorosban. Ugyanakkor Izraeli biztonsági tisztviselők arra figyelmeztették a kormány tagjait, hogy Irán ballisztikusrakéta-fenyegetése a jelenlegi hadművelet során nem számolható fel teljesen. Több szakértő úgy véli, hogy a rezsim megdöntésére most kevés esély mutatkozik. A legfrissebb fejlemények közé tatozik, hogy Irán megtámadta Szaúd-Arábiában az amerikai nagykövetséget, erre Donald Trump súlyos következményeket helyezett kilátásba. Cikkünk folyamatosan frissül a Köel-Kelet háborújának legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×