Infostart.hu
eur:
361.23
usd:
308.34
bux:
135935.1
2026. május 6. szerda Frida, Ivett
Nyitókép: Unsplash

Európa többet költ fegyverekre, mint a hidegháború idején

A folyamat nem most kezdődött, hanem nagyjából tíz éve, a Krím annektálása óta folyamatosan emelkedik az európai államok védelemre fordított GDP-hányada.

A katonai kiadások Közép- és Nyugat-Európában most magasabbak, mint a hidegháború utolsó évében - írja az Euronews nyomán az ATV.

A Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) által közzétett új adatok szerint Európában 2022 eleje óta széles körben megugrottak a katonai kiadások, és 2023-ban elérik az 552 milliárd eurót.

Az összeg így 16 százalékkal több, mint amennyit az érintett országok 2022-ben költöttek, és 62 százalékkal több a 2014-es költéshez képest.

Három európai NATO-tagország (Görögország, Olaszország, Románia) kivételével valamennyien növelték hadászati célú kiadásaikat 2023-ban. Lorenzo Scarazzato, a SIPRI kutatási asszisztense kifejtette, hogy az európai katonai kiadások 2014 óta, amikor Oroszország annektálta a Krímet, minden egymást követő évben emelkedtek. Ez, majd pedig Ukrajna 2022-es lerohanása arra késztették az európai kormányokat, hogy példátlan ütemben növeljék védelmi költségvetésüket.

A SIPRI szerint a nyugat- és közép-európai országok katonai költségvetésük növelésének tendenciája nagyrészt az orosz kiadások növekedésére adott reakció. A legnagyobb katonai költekező az Egyesült Királyság volt 2023-ban, a fegyverkezés, fegyvervásárlás a GDP 2,3 százalékát tette ki.

A brit védelmi minisztérium bejelentése szerint ezt az értéket még tovább, 2,5 százalékra kívánják emelni, bár Jeremy Hunt pénzügyminiszter elismerte, hogy a belföldi gazdasági körülmények miatt ezt a célt még nem sikerült elérni.

Németország is jelentősen emelte katonai kiadásait, 2014 és 2023 között összesen 48 százalékkal.

A német kormány 2022-ben egy költségvetésen kívüli alapot hozott létre, hogy teljesítse a NATO azon célkitűzését, miszerint a GDP 2 százalékát évente védelmi célokra kell költeni - ezt a célt az ország 2014-ben írta alá, de csak idén teljesítette - írja a lap.

Lengyelország 2022 és 2023 között Európa legnagyobb arányú védelmi kiadásnövekedését hajtotta végre, 2023-ban a GDP 3,8 százalékát fordítja védelemre - ami még mindig elmarad a deklarált 4 százalékos céltól.

A lengyelek régóta kezelik elsődleges fontosságúként a védelmi kiadások növelését. Andrzej Duda lengyel elnök a hónap elején felszólította a NATO-tagokat, hogy növeljék kiadásaikat, arra hivatkozva, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök a következő években a NATO megtámadására készül.

Címlapról ajánljuk
Húsz év után BL-döntős az Arsenal

Húsz év után BL-döntős az Arsenal

Bukayo Saka góljával az Arsenal 1–0-ra legyőzte az Atlético Madridot, s ezzel, – mivel az első mérkőzés 1–1-re végződött –, 2006 óta először, bejutott a Bajnokok Ligája döntőjébe, amelyet a budapesti Puskás Arénában rendeznek május 20-án.

Fodor Gábor: Orbán Viktorral vagy nélküle folytatja a Fidesz?

Fodor Gábor szerint azzal a paradox helyzettel kell szembenéznie a Fidesznek, hogy egyrészt Orbán Viktor a párt összetartó ereje, másfelől ő a vereség első számú felelőse – erről beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában a Közép-európai Rendszerváltást Kutató Intézet vezetője.
inforadio
ARÉNA
2026.05.06. szerda, 18:00
Pósfai Mihály
Széchenyi-díjas geológus, az MTA új elnöke
Meghúzta a vörös vonalat az Európai Bizottság – ketyeg az óra Magyar Péter kormányának a 10,4 milliárd euróért

Meghúzta a vörös vonalat az Európai Bizottság – ketyeg az óra Magyar Péter kormányának a 10,4 milliárd euróért

Az Európai Bizottság most kiadott zárási útmutatója szerint az RRF 2026-os határideje nem tárgyalási alap: minden mérföldkövet augusztus 31-ig kell teljesíteni, a kifizetési kérelmeket szeptember végéig kell benyújtani, hosszabbításra pedig nincs kilátás. A Magyar Péter vezette új kormány számára ez rendkívül szűk mozgásteret jelent, hiszen a májusi kormányváltás után mindössze néhány hónap marad a vitás reformok, beruházások és dokumentációk rendezésére. A Bizottság ugyanakkor kiskapukat is kínál: informális előzetes egyeztetésekkel, a helyreállítási terv módosításával és pénzügyi alapok létrehozásával a Portfolio értesülései szerint a 10,4 milliárd eurós magyar keret 80-85 százaléka megmenthető. A nem teljesített vállalások esetében azonban nincs hiánypótlási lehetőség – az Európai Bizottság ilyenkor a lehívható keretet fogja csökkenteni.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×