eur:
410.89
usd:
392.2
bux:
79229.24
2024. november 21. csütörtök Olivér
Nyitókép: Unsplash

Európa többet költ fegyverekre, mint a hidegháború idején

A folyamat nem most kezdődött, hanem nagyjából tíz éve, a Krím annektálása óta folyamatosan emelkedik az európai államok védelemre fordított GDP-hányada.

A katonai kiadások Közép- és Nyugat-Európában most magasabbak, mint a hidegháború utolsó évében - írja az Euronews nyomán az ATV.

A Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) által közzétett új adatok szerint Európában 2022 eleje óta széles körben megugrottak a katonai kiadások, és 2023-ban elérik az 552 milliárd eurót.

Az összeg így 16 százalékkal több, mint amennyit az érintett országok 2022-ben költöttek, és 62 százalékkal több a 2014-es költéshez képest.

Három európai NATO-tagország (Görögország, Olaszország, Románia) kivételével valamennyien növelték hadászati célú kiadásaikat 2023-ban. Lorenzo Scarazzato, a SIPRI kutatási asszisztense kifejtette, hogy az európai katonai kiadások 2014 óta, amikor Oroszország annektálta a Krímet, minden egymást követő évben emelkedtek. Ez, majd pedig Ukrajna 2022-es lerohanása arra késztették az európai kormányokat, hogy példátlan ütemben növeljék védelmi költségvetésüket.

A SIPRI szerint a nyugat- és közép-európai országok katonai költségvetésük növelésének tendenciája nagyrészt az orosz kiadások növekedésére adott reakció. A legnagyobb katonai költekező az Egyesült Királyság volt 2023-ban, a fegyverkezés, fegyvervásárlás a GDP 2,3 százalékát tette ki.

A brit védelmi minisztérium bejelentése szerint ezt az értéket még tovább, 2,5 százalékra kívánják emelni, bár Jeremy Hunt pénzügyminiszter elismerte, hogy a belföldi gazdasági körülmények miatt ezt a célt még nem sikerült elérni.

Németország is jelentősen emelte katonai kiadásait, 2014 és 2023 között összesen 48 százalékkal.

A német kormány 2022-ben egy költségvetésen kívüli alapot hozott létre, hogy teljesítse a NATO azon célkitűzését, miszerint a GDP 2 százalékát évente védelmi célokra kell költeni - ezt a célt az ország 2014-ben írta alá, de csak idén teljesítette - írja a lap.

Lengyelország 2022 és 2023 között Európa legnagyobb arányú védelmi kiadásnövekedését hajtotta végre, 2023-ban a GDP 3,8 százalékát fordítja védelemre - ami még mindig elmarad a deklarált 4 százalékos céltól.

A lengyelek régóta kezelik elsődleges fontosságúként a védelmi kiadások növelését. Andrzej Duda lengyel elnök a hónap elején felszólította a NATO-tagokat, hogy növeljék kiadásaikat, arra hivatkozva, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök a következő években a NATO megtámadására készül.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×