eur:
396.49
usd:
369.79
bux:
69711.91
2024. június 17. hétfő Alida, Laura
Nyitókép: Unsplash

Európa többet költ fegyverekre, mint a hidegháború idején

A folyamat nem most kezdődött, hanem nagyjából tíz éve, a Krím annektálása óta folyamatosan emelkedik az európai államok védelemre fordított GDP-hányada.

A katonai kiadások Közép- és Nyugat-Európában most magasabbak, mint a hidegháború utolsó évében - írja az Euronews nyomán az ATV.

A Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) által közzétett új adatok szerint Európában 2022 eleje óta széles körben megugrottak a katonai kiadások, és 2023-ban elérik az 552 milliárd eurót.

Az összeg így 16 százalékkal több, mint amennyit az érintett országok 2022-ben költöttek, és 62 százalékkal több a 2014-es költéshez képest.

Három európai NATO-tagország (Görögország, Olaszország, Románia) kivételével valamennyien növelték hadászati célú kiadásaikat 2023-ban. Lorenzo Scarazzato, a SIPRI kutatási asszisztense kifejtette, hogy az európai katonai kiadások 2014 óta, amikor Oroszország annektálta a Krímet, minden egymást követő évben emelkedtek. Ez, majd pedig Ukrajna 2022-es lerohanása arra késztették az európai kormányokat, hogy példátlan ütemben növeljék védelmi költségvetésüket.

A SIPRI szerint a nyugat- és közép-európai országok katonai költségvetésük növelésének tendenciája nagyrészt az orosz kiadások növekedésére adott reakció. A legnagyobb katonai költekező az Egyesült Királyság volt 2023-ban, a fegyverkezés, fegyvervásárlás a GDP 2,3 százalékát tette ki.

A brit védelmi minisztérium bejelentése szerint ezt az értéket még tovább, 2,5 százalékra kívánják emelni, bár Jeremy Hunt pénzügyminiszter elismerte, hogy a belföldi gazdasági körülmények miatt ezt a célt még nem sikerült elérni.

Németország is jelentősen emelte katonai kiadásait, 2014 és 2023 között összesen 48 százalékkal.

A német kormány 2022-ben egy költségvetésen kívüli alapot hozott létre, hogy teljesítse a NATO azon célkitűzését, miszerint a GDP 2 százalékát évente védelmi célokra kell költeni - ezt a célt az ország 2014-ben írta alá, de csak idén teljesítette - írja a lap.

Lengyelország 2022 és 2023 között Európa legnagyobb arányú védelmi kiadásnövekedését hajtotta végre, 2023-ban a GDP 3,8 százalékát fordítja védelemre - ami még mindig elmarad a deklarált 4 százalékos céltól.

A lengyelek régóta kezelik elsődleges fontosságúként a védelmi kiadások növelését. Andrzej Duda lengyel elnök a hónap elején felszólította a NATO-tagokat, hogy növeljék kiadásaikat, arra hivatkozva, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök a következő években a NATO megtámadására készül.

Címlapról ajánljuk
Karácsony Gergely a Kúriához fordult, új választást szeretne - itt vannak az indokai

Karácsony Gergely a Kúriához fordult, új választást szeretne - itt vannak az indokai

Budapest főpolgármestere beadta hétfőn a Kúriának azt az indítványt, amelyben a főpolgármester-választás eredményének megsemmisítését és a szavazásnak az egész városban történő megismétlését kéri.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.06.17. hétfő, 18:00
Fürjes Balázs a Nemzetközi Olimpiai Bizottság tagja
Gyulay Zsolt a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke
Több százezer magyar család várja lélegzet-visszafojtva, mit kezd a kormány napokon belül a lakáshitelekkel

Több százezer magyar család várja lélegzet-visszafojtva, mit kezd a kormány napokon belül a lakáshitelekkel

A jelenlegi szabályozás szerint június 30-án véget ér a jelzáloghitelek kamatstopja. Az intézkedés eddig 300 ezer háztartást óvott meg a magasabb kamatkörnyezet hatásaitól, a bankszektornak pedig több mint 400 milliárd forintjába került. Nagy Márton miniszter beszélt már az újabb meghosszabbításról, de az erről szóló jogszabály még mindig nem jelent meg. A BUBOR még mindig 7% közelében jár a bevezetéskori 2%-kal szemben, az érintett hiteladósok eloszlása alapján viszont szerencsére viszonylag kevesen vannak most már azok, akiket elviselhetetlen sokként érne a kamatstop hirtelen kivezetése.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×