eur:
390.78
usd:
358.98
bux:
72940.89
2024. július 21. vasárnap Dániel, Daniella
Europe blue banner and yellow stars with European Union map inside
Nyitókép: titoOnz/Getty Images

Elemző: katasztrófahelyzethez is vezethet az EU-ban a zöldítés és a fegyverkezés erőltetése

A legtöbb európai uniós programmal az a baj, hogy főként ideológiai okokból radikális sebességgel és szűk határidőkkel próbál megoldást találni egy-egy kihívásra – mondta az InfoRádióban az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezető elemzője. Tatár Mihály arról is beszélt, hogy az irracionális intézkedések komoly politikai vagy pénzügyi válságot eredményezhetnek.

Az Európai Unió feloldhatatlan és kockázatos hármas dilemmába manőverezte magát – írja elemzésében Tatár Mihály. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezető elemzője az InfoRádió GeoTrendek című műsorában elmondta: a zöld átállás határidői gyorsan közelednek, rendkívüli anyagi ráfordításokat követelve meg a tagállami költségvetésektől. Mindez egybeesik az ugyancsak komoly forrásokat igénylő újrafegyverkezéssel, pedig szerinte a tagállamok többségének inkább a kiadás- és adósságcsökkentésre kellene törekednie.

Az elemző úgy véli, a dilemma egy nagyszabású politikai vagy pénzügyi válságban csúcsosodhat ki, de azt sem tartja kizártnak, hogy egyszerre mindkettő megvalósulhat. Mint fogalmazott, a radikális zöld átállási programnak és az általános fegyverkezésnek óriási költségei vannak, ráadásul szerinte az EU éves bevételéhez viszonyítva

irracionális terveket, célokat tűznek ki a vezető európai politikusok, aminek komoly ára lehet.

Tatár Mihály szerint nem arról van szó, hogy a zöld átállás ösztönzése vagy a fegyverkezés értelmetlen cél lenne, hanem a fókuszon kellene változtatni, mert egyáltalán nem biztos, hogy a radikális irány a legcélravezetőbb. Hozzátette: a zöld átállást például lehetne sokkal piacbarátabb módon véghez vinni, mert a Föld valószínűleg akkor sem „pusztul el”, ha nem 2035-ra, hanem mondjuk 2055-re éri el az emberiség a klímasemlegességi célokat. Úgy gondolja, célszerű lenne különböző szektorokra (úgy mint közlekedés, épületek, építkezés, ipari termelés) lebontani a zöld átállást, ami így vélhetően sokkal olcsóbbá válna. A szakértő szerint ehelyett „felülről irányított, kényszerek által terelt és sokszor görcsösen erőltetett” folyamatokat lehet tapasztalni, hiányolja a körültekintést és az átgondoltabb intézkedéseket. Meglátása szerint a jelenlegi vonalat, koncepciót folytatva csak tovább fognak emelkedni az egyes költségek.

Az elemző szerint hasonló gondolkodásmód jellemzi a legtöbb vezető európai politikust a fegyverkezés tekintetében is.

„Szinte minden uniós tagállam hadserege pánikszerűen megpróbál behozni legalább harmincévnyi lemaradást.

Folyamatosan rendelik a különböző fegyverrendszereket, többnyire az Egyesült Államokból vagy Ázsiából” – jegyezte meg.

Tatár Mihály elmondta: ezen a területen is fókuszáltabban kellene kezelni az erőfeszítéseket. Mint fogalmazott, először talán érdemes lenne új légvédelmi technológiák és fegyverrendszerek beszerzésére felhasználni az erőforrásokat, hogy „légi fölényt tudjon kialakítani” az Európai Unió a saját területén. Hozzátette:

célszerű lenne és feltehetően nagyobb biztonságérzetet jelentene egy gyors reagálású EU-hadsereg létrehozása,

ami 2000 környékén már felmerült tervként az uniós tagállamok között, végül azonban elszabotálták. Tatár Mihály szerint ha lenne egy ilyen nagy, közös uniós hadsereg, könnyebben lehetne köré kiépíteni a technológiai és a fizikai képességeket.

Kína másképp csinálja

Az elemző a közös fejlesztések fontosságára és hatékonyságára hívta fel a figyelmet, ami szerinte ráadásul sokkal gazdaságosabb is lenne. Kínát hozta fel példaként, ugyanis megítélése szerint a távol-keleti ország megfontoltan cselekszik, „nem akar mindenben egyszerre azonnal dominánssá válni”. Inkább az jellemző a kínaiakra, hogy kijelölnek egy vagy néhány stratégiai területet, és ott próbálnak meg öt-tíz éven belül a legmeghatározóbb szereplők lenni. Jelenleg az elektromos autógyártásban törekszenek erre.

Tatár Mihály kifejette: számos európai uniós programmal az a legnagyobb baj, hogy főként „ideológiai okokból radikális sebességgel és szűk határidőkkel” próbál megoldást találni egy-egy jelenségre vagy kihívásra. „Ahogy a közmondás tartja: aki sokat markol, az keveset fog. A jelenlegi uniós intézkedések nem fogják megoldani a problémákat, sokkal inkább vezethetnek nagy katasztrófahelyzetekhez” – összegzett az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezető elemzője.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.07.22. hétfő, 18:00
Bóka János
európai uniós ügyekért felelős miniszter
2025-ben jöhet a fordulópont a villamos energiában: átveszi a megújuló energia a hatalmat a szén felett

2025-ben jöhet a fordulópont a villamos energiában: átveszi a megújuló energia a hatalmat a szén felett

Az elmúlt két évtized legmagasabb növekedése várható 2024-ben és 2025-ben a globális villamosenergia-keresletben. Pozitívum, hogy a villamosenergia-szükséglet növekedésének mintegy felét már a napelemek fedezik - áll a Nemzetköz Energiaügynökség (IEA) évközi frissítéseket tartalmazó "Villamosenergia 2024" riportjában. A várakozások azt mutatják, hogy 2025 lehet a fordulópont, amikor a megújuló energiaforrások által termelt globális villamos energia mennyisége először meghaladja a szénből termelt mennyiséget.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×