Infostart.hu
eur:
377.8
usd:
320.53
bux:
126534.75
2026. március 2. hétfő Lujza
Donald Tusk megválasztott kormányfő programbeszédet tart a szejmben 2023. december 12-én. Donald Tuskot, az október 15-i parlamenti választásokon többségbe került koalíció jelöltjét előző nap választotta meg a lengyel parlamenti alsóház (szejm) kormányfőnek.
Nyitókép: MTI/EPA-PAP/Pawel Supernak

Letette a hivatali esküt Donald Tusk kormánya

Letette a hivatali esküt Andrzej Duda államfő előtt szerdán Donald Tusk miniszterelnök és kormányának 26 tagja, ezzel megtörtént az új lengyel kormány beiktatása.

Az októberi parlamenti választások nyomán megalakult kormánynak kedden este szavazott bizalmat a lengyel parlament alsóháza (szejm).

Andrzej Duda beszédében arról biztosította az új kormánytagokat, hogy nem fog akadályozni semmit, ami az állampolgárok érdekeit és Lengyelország fennmaradását szolgálja. Reményét fejezte ki, hogy a kormány, valamint ő maga is mindent megtesznek annak érdekében, hogy Lengyelország szuverén és független államként maradjon meg Európában.

Donald Tusk válaszában örömét fejezte ki, hogy az államfő nyitott az együttműködésre. Mindenki, aki „hajlandó a ma letett eskü szavai szerint cselekedni, a szövetségesünk lesz” – fogalmazott.

„Az alkotmány előírásai iránti hűség a csapatom márkaneve lesz”

– jelentette ki Tusk.

Az új kormány az októberi parlamenti választásokon többséget szerzett négy frakció (Polgári Koalíció - KO, Lengyel Parasztpárt - PSL, Lengyelország 2050 - PL2050, Új Baloldal) alkotta parlamenti tömb jelöltjeiből áll. A kabinetnek két miniszterelnök-helyettese lett: Wladyslaw Kosiniak-Kamysz, a PSL elnöke, valamint Krzysztof Gawkowski, az Új Baloldal társelnöke. Kosiniak-Kamysz egyben a nemzetvédelmi, Gawkowski a digitalizációügyi tárca vezetője lesz.

Három miniszter tagja volt Tusk előző, 2007–2014 közötti kormányainak is: Radoslaw Sikorski visszatér a külügyminiszteri posztra, Tomasz Siemoniak volt nemzetvédelmi miniszter a titkosszolgálatokat felügyelő miniszter lesz, Bartlomiej Sienkiewicz volt belügyminiszter pedig a kulturális és örökségvédelmi tárca élére áll.

A beiktatott kormányfő, a 66 éves Donald Tusk 2003–2014-ben volt a KO-t vezető Polgári Platform (PO) elnöke, 2021-ben újból átvette a párt irányítását. 2007-2014 között miniszterelnök volt, utána az Európai Tanács elnökének (2014-2019), majd pedig az Európai Néppárt (EPP) elnökének (2019-2022) tisztségét töltötte be.

Címlapról ajánljuk
Iráni háború: újabb nagy robbanások Teheránban, erősödnek a csapások, két nap után nem látszik a vége

Iráni háború: újabb nagy robbanások Teheránban, erősödnek a csapások, két nap után nem látszik a vége

Vasárnap este újra erős robbanások rázták meg Teheránt. Miközben Donald Trump szerint Irán már tárgyalna, az amerikai–izraeli légicsapások ereje fokozódik. Bár katonai vezetőinek többségét megölték, Ali Hamenei ajatollah is halott, Irán vasárnap mégis több száz rakétával és drónnal támadott meg egy sor országot. Lezárták a Hormuzi-szorost, a világ kőolaj-ütőerét, a világpiac reszket, és olajár-robbanástól tartanak. Az egész Közel-Keleten leállt a légi közlekedés – 4200 magyar rekedt például az Emirátusokban, amelyet súlyos iráni rakétacsapások értek. Ilyen volt az iráni háború második napja.

Orbán Viktor: letörjük Zelenszkij olajblokádját!

Nem engedjük, hogy ezer forintra emeljék a benzin árát, letörjük Zelenszkij olajblokádját – írta Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap Facebook-oldalán a százhalombattai olajfinomítónál tartott „terepszemléről” készült videóhoz. Majd azt is kiposztolta: hétfőn bemutatják a bizonyítékokat a Barátság kőolajvezeték ukrajnai szakaszának állapotával kapcsolatban.
inforadio
ARÉNA
2026.03.02. hétfő, 18:00
Hortay Olivér
közgazdász, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Energia- és Klímapolitikai üzletág vezetője
Nem a Hormuzi-szoros a legnagyobb veszély: Irán máshol okozhat igazán pusztító csapást

Nem a Hormuzi-szoros a legnagyobb veszély: Irán máshol okozhat igazán pusztító csapást

A Közel-Keleten gyorsan eszkalálódó konfliktus középpontjába a Hormuzi-szoros került, amelyen a globális tengeri olaj- és LNG-kereskedelem mintegy ötöde halad át. Bár Teherán bejelentette a stratégiai átjáró lezárását, a valódi kockázat nem feltétlenül egy formális blokád: a térség olajmezői, finomítói és exporttermináljai az iráni rakéták és drónok hatósugarán belül találhatók. Az orosz-ukrán háborúból is ismerős, energetikai infrastruktúrát célzó támadások nemcsak átmeneti piaci pánikot, hanem tartós kínálati sokkot és 100 dollár feletti olajárat is eredményezhetnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×