Megválasztotta kormányfőnek a lengyel parlamenti alsóház Donald Tuskot, az október 15-i parlamenti választásokon többségbe került koalíció jelöltjét. A 460 fős szejmben 248 képviselő szavazott Tusk jelöltségére, 201-en ellene voksoltak. A szavazás előtt a szejm nem szavazott bizalmat a Mateusz Morawiecki kormányának, amelyet a választásokat megnyerő, de többséget nem szerző Jog és Igazságosság állított fel.
Donald Tusk kormánya már kedden leteheti az esküt, így csaknem két hónappal a parlamenti választások után lesz ismét teljes felhatalmazással működő kormány Lengyelországnak. Ennyi ideig tartott, amíg az eddig kormányzó Jog és Igazságosság megpróbált többséget teremteni a parlamentben, de a kísérlet a hétfői szavazások elbukott.
Mitrovits Miklós történész szerint most gyorsan felállhat az új kormány, mert a győztes pártok egyrészt a választási kampányban már kijelölték a 100 pontos programot, amit mindenképpen meg akarnak valósítani, másrészt a kormányalakítási huzavona miatt elég sok idejük volt, hogy a koalíciós szerződést megfogalmazzák és aláírják.
"A fő elem nyilvánvalóan az unióval való kibékülés lesz, ebben Donald Tuskra és Radoslaw Sikorski régi-új külügyminiszterre nagy szerep fog hárulni. A lényeg az, hogy a jogállamisági kritikákat elhárítsák, azokat a törvényeket megváltoztassák vagy visszaváltoztassák, amelyek miatt Lengyelországgal szemben eljárás indult, és a blokkolt EU-pénzeket megszerezze. Ez lesz a kulcskérdése a kormánynak" – mondta a Lengyelország-szakértő, és hozzátette, a kampányprogramban beígért gazdasági és társadalmi programok realizálásához elengedhetetlenül szükség van az uniós forrásokra. A kormánynak szerint nem lesz egyszerű dolga, mert óriási társadalmi elvárás is, hiszen nagy felhatalmazással kormányoz ez a koalíció, ekkora parlamenti többsége nem volt az elmúlt nyolc évben a Jog és Igazságosságnak sem.
A nagy kérdés, hogy milyen lesz Donald Tusk hozzáállása az uniós kibéküléshez, Mitrovits Miklós szerint az igazságszolgáltatási, illetve a sajtórendszer átalakítását biztos végrehajtja, mert ő sem értett egyet azzal, amit az előző kormány csinált, márpedig ez a fő oka a pénzek blokkolásának. Ugyanakkor a szakértő szerint lesznek olyan EU-s ügyek, amelyekben nem fogja követni az uniós fősodort a lengyel kormány, ezek közé sorolta a centralizációs törekvéseket vagy a migránskvóták ügyét.
"Lengyelországnak nem érdeke, hogy a nagyokat így támogassa, hogy más kezébe adja azokat a jogosítványokat, ami jelenleg Lengyelország vagy más nemzetállamok kezében van, ezért nem lesz felhőtlen és sima ez a viszony, de a lengyel belpolitikát érintő kérdésekben nincs is vita, a pénz viszont kell" – magyarázta Mitrovits Miklós.
Érdekes kérdés lesz a lengyel–magyar viszony alakulása, mert a két ország miniszterelnöke között a kapcsolat nem volt felhőtlen az elmúlt időszakban. A Lengyelország-szakértő úgy véli, alapvető lesz az, hogy a magyar kormány hogyan viszonyul az új lengyel kormányhoz, mert
ha kritikusan, akkor Donald Tusk is kritikusan fog viszonyulni, ha nyitottan, akkor viszont idővel felengedhet ez a hideg viszony.
"Lengyelországnak is érdeke, hogy a régióban legyenek szövetségesei, partnerei, de Donald Tusk, amikor kormányom volt 2007 és 2011 között, akkor sem fektetett nagy energiát a visegrádi négyek együttműködésébe" – emlékeztetett, és hozzátette, szerinte Tusk inkább a kétoldalú kapcsolatokra helyezi hangsúlyt, és ebben Csehországgal jó a viszony, viszont Szlovákiával és Magyarországgal is kérdéses. "Szerintem nincsen olyan különösen nagy akadálya, hogy partneri legyen a magyar–lengyel viszony. A politikai, ideológiai és személyes kérdéseket kell mindkét részről félretenni, és nyitottságot kell mutatni" – vélekedett Mitrovits Miklós.