Szerdán iktatja be a Donald Tusk vezette új lengyel kormányt Andrzej Duda elnök Varsóban, az új kabinetnek egész napos parlamenti vita után kedd este szavazott bizalmat a szejm.

A mandátumok számát illetően ez egy biztos többséggel rendelkező kormány – nyilatkozta Dobrowiecki Péter, a Mathias Corvinus Collegium Magyar-Német Intézet kutatási projektvezetője az InfoRádióban. Mint mondta, azért kellett eddig várni az új lengyel kormány felállásáig, mert Andrzej Duda államfő, élve a lengyel szokásjog nyújtotta lehetőséggel, illetve elnöki hatalmával, először a Jog és Igazságosságot, a választáson legjobban szereplő pártot kérte fel kormányalakításra. Az alsóház azonban nem szavazott bizalmat, így került a Szejm elé a kezdeményezés, ami most megszavazta Donald Tusk négypárti kormányát – magyarázta a szakértő. Ez a kormány egy erős mandátumtöbbséggel rendelkezik, azt pedig majd az elkövetkező hónapok, évek mutatják meg, hogyan képes együttműködni közép- és hosszú távon a négy párt.

Donald Tusk beszédében száznapos programot hirdetett, ezzel kapcsolatban azt mondta a kutató, hogy az új kormányfő egyfelől szeretne külpolitikai szempontból erős fordulatot előidézni, szeretne megegyezésre jutni az Európai Unióval azokban a vitás kérdésekben, amik miatt Lengyelország jelen pillanatban is számos pénzügyi forrástól elesik. Úgy fogalmazott,

nyílt titok, hogy az új kormány szociális intézkedéseinek egy részét pont ebből a pénzösszegből kívánná finanszírozni, így ez prioritást élvez majd.

Másrészt számos olyan társadalmi csoportnak kíván kedvezni az új kormány, amik megítélésük szerint az elmúlt években nem kapták meg a kellő figyelmet. Az új kormányfő például a pedagógusok 30 százalékos béremelését emelte ki azon célok egyikeként, melyekre már az elkövetkező napokban sor kerülhet.

A szakértő úgy véli, biztosan van a béremelésre valamennyi fedezet a varsói kincstárban, azt azonban hozzátette, hogy Lengyelország az utóbbi két kormányzati ciklus során jelentősen eladósodott, főként a védelempolitikai kiadások miatt. Ez is egyike azon terheknek, amikkel az új kormánynak meg kell birkóznia.

Mint mondta, fontos kérdés lesz, hogy az európai uniós kormányfők csúcsán Donald Tusk már mint frissen felesketett kormányfő milyen fogadtatásban részesül és hogyan tud fellépni.

A nyugat-európai államfők nagy része örömének adott hangot azt követően, hogy Donald Tusk párttömörülése nyerte a választásokat, így vélhetően könnyebb feltételek mellett tárgyalhat majd, mint elődje

– fűzte hozzá.

A szakértő egyetért abban, hogy jelentős előrelépések várhatók Brüsszel és Varsó viszonyában, de a kezdeti szimbolikus lépések után azért komoly tárgyalások következnek, illetve számos változtatásra, törvénymódosításra lesz szükség. Ugyanakkor az államfői vétót háromötödös többséggel lehet csak felülírni, ha egyet nem értés alakulna ki, ehhez pedig az új kormánynak nincs meg a kellő többsége – hívta fel a figyelmet Dobrowiecki Péter.

Hozzátette, az elkövetkező egy év egyik fontos kérdése lesz, hogy az államfőválasztások előtt mekkora mozgástere lesz a kormánynak, ki tudja-e kerülni majd Andrzej Duda vétóit, ugyanis a lengyel államfő korábban jelezte már, hogy a nemzeti érdekeket sértő törvénymódosítások ellen vétót fog emelni. A szakértő szerint kérdés, hogy az EU-s szereplő által kifogásolt igazságügyi reform ide tartozik-e, vagy sem, de az biztos, hogy bizonyos kulcselemeihez államfői támogatásra vagy háromötödös többségre lenne szüksége az új lengyel kormánynak.