eur:
392.27
usd:
366.85
bux:
67039.3
2024. április 27. szombat Zita
Nyitókép: orf.at

Bíróság előtt a határon a magyarokkal packázó osztrák polgármester

Az osztrák település továbbra is zárva tartja a határt az ingázók előtt, jelentős kerülőre kényszerítve őket. Egy német-magyar ügyvédi iroda több fronton is eljárást indított a schengeni övezetet figyelmen kívül hagyó intézkedés ellen.

Huszonhét eurócent, azaz nagyjából 100 forint kártérítést követel a somfalvai (schattendorfi) önkormányzattól az NZP Nagy Legal ügyvédi iroda, amiért még nyáron egy ügyfelük meglátogatásakor kerülőre kényszerültek az Ágfalva és Somfalva között lezárt határ miatt, és így több benzint fogyasztottak - írja a Magyar Nemzet.

Taller Péter, az ügyvédi iroda munkatársa azt mesélte a lapnak, felajánlották, hogy 20 eurócentben is meg tudnak egyezni, de visszautasította az önkormányzat, mondván, az összeg nincs benne a költségvetésben. Természetesen nem az összeg a fontos. A jogászok azért indítottak kártérítési eljárást, hogy végre egy jogi fórum elé tudják vinni a problémát.

A november végén, az einsenstadi tartományi bíróságon tartott úgynevezett perfelvételi eljárás pedig reményt keltően zajlott.

Az osztrák bírók elég nyíltan el szokták mondani, hogyan látják előzetesen a jogi helyzetet. A bíró szerint alapvetően a schengeni kódex alapján jogellenes lehet a határzár, mert az kimondja, hogy semmilyen akadályt nem lehet emelni a határátkelőknél – magyarázta a lapnak Ruzicska Máté, az ügyvédi iroda másik munkatársa.

Más fronton is "támadnak" a jogászok: próbálkoznak az Európai Csalás Elleni Hivatalnál (OLAF) is. Ennek alapja, hogy az Európai Unió korábban 500 ezer eurót adott a határátkelő felújítására. "Az adófizetők pénzéből felújították a határátkelőt, majd mikor az autósok használni kezdték, hirtelen rájöttek, hogy ez nem jó, és határzárat építettek" - tették hozzá. Közérdekű adatigényléssel már azt is tudják, mennyit költött erre schattendorfi önkormányzat: 120 ezer eurót. Azt azonban igyekeznek világossá tenni, hogy nem akarják csalás látszatát kelteni, hiszen az útfelújítás idejében még a városvezetés is más volt, ám a történtek azt mindenképpen felvetik, hogy hanyagul bántak az uniós forrásokkal.

"A legutóbbi tárgyalási napon az önkormányzati hivatal vezetője egyértelműen kijelentette, hogy a határ lezárásával semmilyen más céljuk nem volt, mint a magyar ingázókat távol tartani"

– mutatott rá a lap szerint egy másik lényeges pontra Taller Péter. Elmondásuk alapján a szociáldemokrata polgármester korábban ennél is tovább ment, egy interjúban arra figyelmeztetett, hogy ő fogja eldönteni, ki léphet be a faluba.

A két jogász nem akart találgatásokba bocsátkozni azzal kapcsolatban, hogy miért olyan fontos a határzár, csupán arra emlékeztettek, hogy a legutóbbi önkormányzati választásokon központi téma volt a kampányban, hogy „a magyar ingázó munkavállalók miatt élhetetlen a város”.

Aki a közelben lakik, és Somfalván van dolga, az megoldja biciklivel, vagy a magyar oldalon hagyja a kocsit, és gyalog megy át.

Nem nézik jó szemmel a magyar munkavállalókat a határ túloldalán. Hiába mondjuk, hogy a magyarok azt a munkát végzik el, amit az osztrákok nem vállalnak, de az eredmény mégis az, hogy ezzel letörik a kinti béreket. A romló szomszédi viszonynak ez is oka - idézte a vármegyei lap az egyik ingázót.

Címlapról ajánljuk
Versenyfutás az idővel: hat napja semmi nyoma az eltűnt autista német kisfiúnak

Versenyfutás az idővel: hat napja semmi nyoma az eltűnt autista német kisfiúnak

A hét eleje a különböző mentőszolgálatok több száz tagja keresi a hétfő este az alsó--szászországi Bremervördében eltűnt hatéves kisfiút. A rendkívüli erőkkel l folyó kutatást nehezíti, hogy a hatéves Arian autista. Ez az oka annak, hogy a felkutatására a hatóságok a legkülönbözőbb eszközöket vetik be, és az autizmus szakértőivel is konzultálnak. Szombat délutánig azonban még semmi eredmény nélkül, de nem adták fel a reményt.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.29. hétfő, 18:00
Csányi Sándor
az OTP Bank elnök-vezérigazgatója
Hamarosan örökké élhetünk?

Hamarosan örökké élhetünk?

Egy furcsa és stagnáló társadalomhoz vezetne, ha az emberek még 120 évesen is élnének – véli Venki Ramakrishnan, Nobel-díjas molekuláris biológus. A „Miért halunk meg: Az öregedés új tudománya és a halhatatlanság keresése” című könyv szerzője szerint ráadásul irreális elképzelése az, hogy halálunkig megmaradnak szellemi képességeink. Ezért is int óvatosságra a biológiai törvényekkel dacoló öregedéskutatásokkal kapcsolatban, amelyekből egyre több indul, és nemcsak a technológiai fejlődés adta lehetőségek miatt. Azért is, mert a világ legnagyobb részén egyre nő a várható élettartam, aminek egészen a gazdasági és társadalmi következményei lesznek. Nem a lehető leghosszabb élet tehát a legfontosabb célja ezeknek a kutatásoknak, hanem lehető leghosszabb viszonylagos egészségben eltöltött élet.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. április 27. 16:00
×
×
×
×