Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 22. vasárnap Cecília
A török elnöki hivatal sajtóirodája által közreadott képen Recep Tayyip Erdogan török elnök felszólal a hatalmon lévő Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) parlamenti frakciójának ülésén az ankarai parlamentben 2020. november 11-én. Erdogan kijelentette, hogy a hegyi-karabahi fegyveres konfliktust lezáró orosz-azeri-örmény megállapodás nyomán felállítandó török-orosz központnak köszönhetően véget ér az azeri föld 28 éve tartó örmény megszállása. Két nappal korábban Nikol Pasinján örmény miniszterelnök Ilham Aliyev azerbajdzsáni elnökkel és Vlagyimir Putyin orosz államfővel megállapodást írt alá a hegyi-karabahi fegyveres konfliktus lezárásáról.
Nyitókép: MTI/EPA/Török elnöki hivatal sajtóirodája

Egeresi Zoltán: nagyon elhúzhatják még a svéd NATO-tagság ratifikálását a törökök

A török elnök bejelentette, hogy a parlament jóváhagyja Svédország NATO-csatlakozását. Egeresi Zoltán turkológus, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem munkatársa szerint a törökök ratifikációja mögött gyakorlatias politikai okok, a többi között az Egyesült Államoktól várt F-16-os vadászgépek megszerzése és a svédekkel való terrorizmus elleni együttműködés állhat.

Ahogy arról korábban az Infostart is beszámolt, Recep Tayyip Erdogan török elnök hétfőn benyújtotta a Svédország NATO-tagságának ratifikálásáról szóló törvénytervezetet, amely most a parlament külügyi bizottságához kerül, véleményezést követően pedig napirendre tűzik, és elvileg a következő két hétben szavazhatnak is róla – fogalmazott az InfoRádióban Egeresi Zoltán turkológus.

Bár a török elnök a mostani lépésével eleget tett korábbi, a vilniusi NATO-csúcson vállalt ígéretének, miszerint Svédország több tekintetben is támogatni fogja a Törökországot, illetve továbbra is eleget tesz Ankara különböző kéréseinek – alapvetően a terrorizmus elleni harcban –, és viszonzásképpen a török államfő támogatja a skandináv ország NATO-csatlakozását. "Nem látni még, hogy ez valójában mikor fog megtörténni, ugyanis a török parlament képes a szavazást még nagyon elhúzni" – hívta fel a figyelmet a Nemzeti Közszolgálati Egyetem munkatársa.

Megjegyezte, noha az ügy alapvetően Stockholm és Ankara között zajlik, az utóbbi hónapokban a török fél egyre inkább az Egyesült Államokkal való tárgyalásokhoz köti a svédek NATO-csatlakozását; F-16-os repülőgépeket és modernizációs csomagot várnának a meglévő flottájukhoz, vagyis a svéd csatlakozás Washington és Ankara közötti alkudozásoknak is a tárgya. "Ha az lesz látható, hogy a repülőgép-modernizáció, illetve az újabb beszerzésekben pozitív fejlemények történnek, akkor várhatóan nagyon gyorsan lépni fog a török parlament, ellenkező esetben nem kizárt, hogy a történet még hosszú hónapokig elhúzódhat" – tette hozzá.

A török ratifikáció jogilag a következő hetekben megtörténhet, ha viszont a török politikai vezetés úgy látja, hogy ezt az ügyet még használhatná az Egyesült Államokkal kapcsolatos mozgástér bővítésére, akár további kedvezmények, számára tetsző lépések megtételére Svédország részéről, akkor az ügyet hosszabb ideig is napirenden tarthatja – mondta Egeresi Zoltán, rámutatva, hogy a törökök technikai kérdésekre, az előkészítés elhúzódására tudnak apellálni. „Elég sok technikai akadály van, amennyiben a török fél úgy látja, hogy ezt ezeket szeretnék kijátszani, de amennyiben gyorsan szeretnének lépni, akkor ez nagyjából két héten belül várható.”

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Beütött a pártundor Gárdonyban

Beütött a pártundor Gárdonyban

A Fejér megyei Gárdony 2. számú egyéni választókerületében a 2024-es választáson szerzett mandátumot Dávid Zoltán (független), de a képviselő augusztus 1-jei hatállyal lemondott tisztségéről. Az időközi választáson egy jelölt indul, Tátrai Andrea Monika (A Velencei-tó Információs Társadalmáért Egyesület). A névjegyzékben több mint 1100-an szerepelnek.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
Hatalmas vagyon rejlik a leselejtezett AI-hardverekben: dől a pénz az újrahasznosításból

Hatalmas vagyon rejlik a leselejtezett AI-hardverekben: dől a pénz az újrahasznosításból

A mesterséges intelligencia látványos fejlődése mögött egyre több fizikai eszköz dolgozik: a modellek tanításához és működtetéséhez szerverekre, speciális chipekre és hálózati berendezésekre van szükség. Ahogy a nagy technológiai vállalatok versenyeznek a nagyobb számítási kapacitásért, az új hardvergenerációk beszerzése a korábbi eszközök cseréjét is ösztönözheti. A beruházási hullám így idővel hulladékkezelési kihívássá válhat. A Nature Computational Science folyóiratban megjelent 2024-es kutatás szerint a generatív AI-hoz kapcsolódó elektronikai hulladék mennyisége 2020 és 2030 között összesen 1,2–5 millió tonnát érhet el, a technológia terjedésétől és az eszközök használati idejétől függően. Ez azonban nem eleve elkerülhetetlen szeméthegy, a működő berendezések újbóli felhasználásával, élettartamuk meghosszabbításával és alkatrészeik hasznosításával mérsékelhető a hulladékképződés. Éppen itt nyílhat üzleti lehetőség azoknak a vállalatoknak, amelyek a lecserélt hardverekben megmaradt értéket képesek visszanyerni.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×