eur:
394.32
usd:
369.84
bux:
65045.06
2024. április 19. péntek Emma
A török elnöki hivatal sajtóirodája által közreadott képen Recep Tayyip Erdogan török elnök felszólal a hatalmon lévő Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) parlamenti frakciójának ülésén az ankarai parlamentben 2020. november 11-én. Erdogan kijelentette, hogy a hegyi-karabahi fegyveres konfliktust lezáró orosz-azeri-örmény megállapodás nyomán felállítandó török-orosz központnak köszönhetően véget ér az azeri föld 28 éve tartó örmény megszállása. Két nappal korábban Nikol Pasinján örmény miniszterelnök Ilham Aliyev azerbajdzsáni elnökkel és Vlagyimir Putyin orosz államfővel megállapodást írt alá a hegyi-karabahi fegyveres konfliktus lezárásáról.
Nyitókép: MTI/EPA/Török elnöki hivatal sajtóirodája

Egeresi Zoltán: nagyon elhúzhatják még a svéd NATO-tagság ratifikálását a törökök

A török elnök bejelentette, hogy a parlament jóváhagyja Svédország NATO-csatlakozását. Egeresi Zoltán turkológus, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem munkatársa szerint a törökök ratifikációja mögött gyakorlatias politikai okok, a többi között az Egyesült Államoktól várt F-16-os vadászgépek megszerzése és a svédekkel való terrorizmus elleni együttműködés állhat.

Ahogy arról korábban az Infostart is beszámolt, Recep Tayyip Erdogan török elnök hétfőn benyújtotta a Svédország NATO-tagságának ratifikálásáról szóló törvénytervezetet, amely most a parlament külügyi bizottságához kerül, véleményezést követően pedig napirendre tűzik, és elvileg a következő két hétben szavazhatnak is róla – fogalmazott az InfoRádióban Egeresi Zoltán turkológus.

Bár a török elnök a mostani lépésével eleget tett korábbi, a vilniusi NATO-csúcson vállalt ígéretének, miszerint Svédország több tekintetben is támogatni fogja a Törökországot, illetve továbbra is eleget tesz Ankara különböző kéréseinek – alapvetően a terrorizmus elleni harcban –, és viszonzásképpen a török államfő támogatja a skandináv ország NATO-csatlakozását. "Nem látni még, hogy ez valójában mikor fog megtörténni, ugyanis a török parlament képes a szavazást még nagyon elhúzni" – hívta fel a figyelmet a Nemzeti Közszolgálati Egyetem munkatársa.

Megjegyezte, noha az ügy alapvetően Stockholm és Ankara között zajlik, az utóbbi hónapokban a török fél egyre inkább az Egyesült Államokkal való tárgyalásokhoz köti a svédek NATO-csatlakozását; F-16-os repülőgépeket és modernizációs csomagot várnának a meglévő flottájukhoz, vagyis a svéd csatlakozás Washington és Ankara közötti alkudozásoknak is a tárgya. "Ha az lesz látható, hogy a repülőgép-modernizáció, illetve az újabb beszerzésekben pozitív fejlemények történnek, akkor várhatóan nagyon gyorsan lépni fog a török parlament, ellenkező esetben nem kizárt, hogy a történet még hosszú hónapokig elhúzódhat" – tette hozzá.

A török ratifikáció jogilag a következő hetekben megtörténhet, ha viszont a török politikai vezetés úgy látja, hogy ezt az ügyet még használhatná az Egyesült Államokkal kapcsolatos mozgástér bővítésére, akár további kedvezmények, számára tetsző lépések megtételére Svédország részéről, akkor az ügyet hosszabb ideig is napirenden tarthatja – mondta Egeresi Zoltán, rámutatva, hogy a törökök technikai kérdésekre, az előkészítés elhúzódására tudnak apellálni. „Elég sok technikai akadály van, amennyiben a török fél úgy látja, hogy ezt ezeket szeretnék kijátszani, de amennyiben gyorsan szeretnének lépni, akkor ez nagyjából két héten belül várható.”

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Orbán Viktor: eljött az idő, hogy Budapest után Brüsszelben is megmentsük a szabadságot

"Amíg nemzeti kormány lesz, Magyarország nem lép be az ukrajnai háborúba senkinek az oldalán" - jelentette ki a Fidesz EP-kampánynyitó rendezvényén pénteken Orbán Viktor pártelnök. "No migration, no gender, no war" - adta ki a hármas jelszót.
VIDEÓ
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×