Infostart.hu
eur:
351.97
usd:
304.29
bux:
135724.68
2026. június 14. vasárnap Vazul
Nyitókép: Szijjártó Péter/Facebook

Szijjártó Péter a svéd NATO-csatlakozásról beszélt

Nem kapott választ a magyar külügyminiszter arra a levelére, amelyet svéd kollégájának küldött.

A svéd NATO-csatlakozás ügye már több mint másfél éve húzódik, Szijjártó Péter szeptember közepén írt levelet Tobias Billströmnek svéd külügyminiszternek, miután kiderült a svéd oktatófilm ügye, amiben az hangzik el, hogy Magyarországon 2010 óta hanyatlik a demokrácia. A magyar külügyi tárca vezetője azt írta svéd külügyminiszternek: "Ezen alkalmakat arra használtam fel, hogy elmagyarázzam Önöknek a svéd politikusok által felhozott súlyos, elfogult, tisztességtelen és igazságtalan vádak sorozatának felettébb negatív fogadtatását. Ezek a vádak megkérdőjelezték politikai rendszerünk demokratikus jellegét, valamint a magyar emberek ahhoz való érettségét, hogy saját országuk jövőjéről döntsenek."

Az atv.hu most megkérdezte Szijjártó Pétert, hogy kapott-e már választ Stockholmból, és nemleges volt a reakció. "Én ezen azért nem vagyok meglepődve, mert jól látszik a svédek hozzáállása, hogy nem is akarnak reagálni, ami szerintem baj. Ez is egyfajta tiszteletlenség, ami nem segíti a folyamatot” – mondta a miniszter.

A külgazdasági és külügyminiszter azt is elmondta, hogy a Türk Tanács ülésén Asztanában a török külügyminiszterrel beszélt a svéd NATO-csatlakozásról, “de ő sem tudott időpontot mondani”, tekintettel arra, hogy ott sem kormányzati, hanem nemzetgyűlési hatáskör ez a kérdés.

Arra a felvetésre, hogy Magyarország lesz-e az utolsó a ratifikálásban, vagy a kormányzati ígéretek szerint a törökök előtt szavazza-e meg a parlament a ratifikálást, Szijjártó Péter azt felelte: "Természetesen, ha ezt mondtuk, akkor ehhez tartjuk is magunkat.”

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.06.15. hétfő, 18:00
Virág Andrea a Republikon Intézet stratégiai igazgatója
Kiszelly Zoltán a Századvég politikai elemzési igazgatója
Az AI-t ki kellene tiltani az iskolákból – tanácsolja a Nobel-díjas közgazdász

Az AI-t ki kellene tiltani az iskolákból – tanácsolja a Nobel-díjas közgazdász

Az elmúlt néhány év geopolitikai sokkjai, különösen Oroszország ukrajnai inváziója és Donald Trump amerikai elnök támadásai a II. világháború utáni világrend ellen, élesen rávilágítottak Európa gazdasági és stratégiai sebezhetőségére. Az AI uralása terén az USA és Kína között zajló verseny tette azonban igazán nyilvánvalóvá, hogy Európa lemaradt az innováció terén, és folyamatosan csökken a versenyképessége. Ez a kérdés volt a fő témája Simon Johnson és Philippe Aghion Nobel-díjas közgazdászok beszélgetésének, amelyben az amerikai professzor töltötte be a kérdező szerepét. Beszélgetésüket két részben közöljük. Az első részben olyan kérdésekre tértek ki, mint hogy mi okozza Európa problémáit, és hogyan lehetne új lendületet adni a kontinens gazdaságának. Szóba kerültek a túlzott mértékű uniós szabályozás kedvezőtlen hatásai, valamint az, hogy a teremtő rombolás milyen szerepet tölthet be a verseny elősegítésében. Ebben a második részben főként a mesterséges intelligencia széles körű használatában rejlő lehetőségeket és veszélyeket tekintették át, amely során Philippe Aghion arra is kitért, miért lenne célszerű az AI-t kizárni az iskolákból.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×