Infostart.hu
eur:
390.27
usd:
337.19
bux:
121795.19
2026. március 20. péntek Klaudia
Nyitókép: Szijjártó Péter/Facebook

Szijjártó Péter a svéd NATO-csatlakozásról beszélt

Nem kapott választ a magyar külügyminiszter arra a levelére, amelyet svéd kollégájának küldött.

A svéd NATO-csatlakozás ügye már több mint másfél éve húzódik, Szijjártó Péter szeptember közepén írt levelet Tobias Billströmnek svéd külügyminiszternek, miután kiderült a svéd oktatófilm ügye, amiben az hangzik el, hogy Magyarországon 2010 óta hanyatlik a demokrácia. A magyar külügyi tárca vezetője azt írta svéd külügyminiszternek: "Ezen alkalmakat arra használtam fel, hogy elmagyarázzam Önöknek a svéd politikusok által felhozott súlyos, elfogult, tisztességtelen és igazságtalan vádak sorozatának felettébb negatív fogadtatását. Ezek a vádak megkérdőjelezték politikai rendszerünk demokratikus jellegét, valamint a magyar emberek ahhoz való érettségét, hogy saját országuk jövőjéről döntsenek."

Az atv.hu most megkérdezte Szijjártó Pétert, hogy kapott-e már választ Stockholmból, és nemleges volt a reakció. "Én ezen azért nem vagyok meglepődve, mert jól látszik a svédek hozzáállása, hogy nem is akarnak reagálni, ami szerintem baj. Ez is egyfajta tiszteletlenség, ami nem segíti a folyamatot” – mondta a miniszter.

A külgazdasági és külügyminiszter azt is elmondta, hogy a Türk Tanács ülésén Asztanában a török külügyminiszterrel beszélt a svéd NATO-csatlakozásról, “de ő sem tudott időpontot mondani”, tekintettel arra, hogy ott sem kormányzati, hanem nemzetgyűlési hatáskör ez a kérdés.

Arra a felvetésre, hogy Magyarország lesz-e az utolsó a ratifikálásban, vagy a kormányzati ígéretek szerint a törökök előtt szavazza-e meg a parlament a ratifikálást, Szijjártó Péter azt felelte: "Természetesen, ha ezt mondtuk, akkor ehhez tartjuk is magunkat.”

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.03.20. péntek, 18:00
Selmeczi Gabriella
a Fidesz–KDNP országgyűlési képviselője, a népjóléti bizottság alelnöke
Uniós csúcs: unalmas technokrata reformokat akartak, helyette Magyarország került a kereszttűzbe

Uniós csúcs: unalmas technokrata reformokat akartak, helyette Magyarország került a kereszttűzbe

Bár versenyképességi reformokért gyűltek össze Brüsszelben a tagállami vezetők, végül az Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós hitel körüli konfliktus határozta meg az ülést. Orbán Viktor miniszterelnök a Barátság kőolajvezeték leállására hivatkozva már nemcsak az olajszállítás helyreállítását, hanem jövőbeli garanciákat is követelt, ami éles reakciókat váltott ki a többi tagállami vezetőből. A vita során a szokásos diplomatikus hangnem helyett a lojális együttműködés megsértéséről, a Tanács hitelességének kockázatáról és politikai zsarolásról beszéltek a nagyobb tagállamok és uniós intézmények vezetői. Bár a végkövetkeztetésekben részletes gazdasági és energiaügyi reformok szerepelnek – köztük egy 30 milliárd eurós beruházásösztönzési csomag, valamint szabályozáscsökkentései vállalások –, a csúcs politikai mérlege egyértelműen a magyar vétó körüli újabb konfliktus felé billent el.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×