Infostart.hu
eur:
359.93
usd:
306.8
bux:
0
2026. május 6. szerda Frida, Ivett
Recep Tayyip Erdogan török (b) és Joe Biden amerikai elnök a NATO kétnapos vilniusi csúcstalálkozójának első napján tartott kétoldalú megbeszélésén 2023. július 11-én.
Nyitókép: MTI/AP/Susan Walsh

Szakértő: Törökország megkérte az árát a svéd csatlakozásnak

Tarik Demirkan szerint, bár nyíltan nincs kimondva, de Ankara amerikai harci repülőgépeket kaphat azért, ha támogatja Svédország NATO-csatlakozását. A Türkinfó főszerkesztője Törökország uniós csatlakozását jogos felvetésnek tartja, de egyben irreálisnak is.

Miután török jóváhagyás nélkül Svédország – vagy akár Finnország – sem lehetne NATO-tag, Ankara nagyon komoly elvárásokat támasztott velük szemben, sőt, más területen is próbálta kamatoztatni a helyzetét – fogalmazott Tarik Demirkan, aki szerint

a hónapok óta zajló alkudozás során Törökország más, érdektelennek tűnő témákban is előnyökre tudott szert tenni.

A Türkinfó főszerkesztője biztosra vette, hogy Törökország nem fogja megakadályozni a svéd csatlakozást, csak ennek majd megkéri az árát.

Példaként említhető az amerikai új F–16-os, sőt, F–35-ös vadászgépek kérdése, amivel kapcsolatban az Egyesült Államok korábban embargót hirdet, mondván, hogy Törökország túlzottan közeli kapcsolatokat kezdett ápolni Oroszországgal. Az utóbbi napokban viszont Washington már sokkal engedékenyebb hangot ütött meg a kérésben, és Ankara várhatóan mégis megkapja a repülőket – tette hozzá az újságíró, kiemelve: természetesen a két kérdést nem kapcsolják össze egyértelműen, de

végeredményében az amerikai gépek leszállítása az ára a svéd csatlakozásnak.

Hivatalos nyilatkozat még nem született, de Joe Biden amerikai elnök, illetve az amerikai külügyminiszter nyilatkozatai azt sugallják, hogy a szóban forgó embargót meg fogják változtatni, vagy eltörlik.

Ami Törökország esetleges uniós csatlakozását illeti, az egy egészen más kérdés – folytatta Tarik Demirkan. Szerinte Ankara követelése jogos, és helyén való felvetés – miszerint az EU kezdje újra a csatlakozási tárgyalásokat Törökországgal, tekintve hogy immár közel ötven éve várnak a tagságra – de egyáltalán nem reális – egyik fél szempontjából sem.

A Türkinfó főszerkesztője nem gondolná, hogy Recep Tayyip Erdogan török elnök komolyan gondolná országa beléptetését az EU-ba, hiszen ezt a török jogrend sem igazán teszi lehetővé; ráadásul a csatlakozás után át kellene venniük az unió jog- és szabályozó rendszerét valamilyen arányban, ami nagyon megnehezítené, akár el is lehetetlenítené az egy kézben centralizálódó hatalmi struktúrát, amivel nyilván Erdogan is tisztában van. „Röviden: nem hiszem, hogy Ankara nagyon aspirálna Törökország belépésre” – fogalmazott.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Fodor Gábor: Magyar Péter első lépései döntően jók voltak, de vannak vitathatóak is

Fodor Gábor: Magyar Péter első lépései döntően jók voltak, de vannak vitathatóak is

Magyar Péter és a Tisza Párt első lépései döntően jók voltak a Közép-európai Rendszerváltást Kutató Intézet vezetője szerint. Fodor Gábor az InfoRádió Aréna című műsorában arról is beszélt, hogy bizonyos cselekedetek és lépések azonban erősen kritizálhatók vagy nem elfogadhatók.
inforadio
ARÉNA
2026.05.06. szerda, 18:00
Pósfai Mihály
Széchenyi-díjas geológus, az MTA új elnöke
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×