Infostart.hu
eur:
363.02
usd:
313.75
bux:
150552.7
2026. augusztus 16. vasárnap Ábrahám
Recep Tayyip Erdogan török (b) és Joe Biden amerikai elnök a NATO kétnapos vilniusi csúcstalálkozójának első napján tartott kétoldalú megbeszélésén 2023. július 11-én.
Nyitókép: MTI/AP/Susan Walsh

Szakértő: Törökország megkérte az árát a svéd csatlakozásnak

Tarik Demirkan szerint, bár nyíltan nincs kimondva, de Ankara amerikai harci repülőgépeket kaphat azért, ha támogatja Svédország NATO-csatlakozását. A Türkinfó főszerkesztője Törökország uniós csatlakozását jogos felvetésnek tartja, de egyben irreálisnak is.

Miután török jóváhagyás nélkül Svédország – vagy akár Finnország – sem lehetne NATO-tag, Ankara nagyon komoly elvárásokat támasztott velük szemben, sőt, más területen is próbálta kamatoztatni a helyzetét – fogalmazott Tarik Demirkan, aki szerint

a hónapok óta zajló alkudozás során Törökország más, érdektelennek tűnő témákban is előnyökre tudott szert tenni.

A Türkinfó főszerkesztője biztosra vette, hogy Törökország nem fogja megakadályozni a svéd csatlakozást, csak ennek majd megkéri az árát.

Példaként említhető az amerikai új F–16-os, sőt, F–35-ös vadászgépek kérdése, amivel kapcsolatban az Egyesült Államok korábban embargót hirdet, mondván, hogy Törökország túlzottan közeli kapcsolatokat kezdett ápolni Oroszországgal. Az utóbbi napokban viszont Washington már sokkal engedékenyebb hangot ütött meg a kérésben, és Ankara várhatóan mégis megkapja a repülőket – tette hozzá az újságíró, kiemelve: természetesen a két kérdést nem kapcsolják össze egyértelműen, de

végeredményében az amerikai gépek leszállítása az ára a svéd csatlakozásnak.

Hivatalos nyilatkozat még nem született, de Joe Biden amerikai elnök, illetve az amerikai külügyminiszter nyilatkozatai azt sugallják, hogy a szóban forgó embargót meg fogják változtatni, vagy eltörlik.

Ami Törökország esetleges uniós csatlakozását illeti, az egy egészen más kérdés – folytatta Tarik Demirkan. Szerinte Ankara követelése jogos, és helyén való felvetés – miszerint az EU kezdje újra a csatlakozási tárgyalásokat Törökországgal, tekintve hogy immár közel ötven éve várnak a tagságra – de egyáltalán nem reális – egyik fél szempontjából sem.

A Türkinfó főszerkesztője nem gondolná, hogy Recep Tayyip Erdogan török elnök komolyan gondolná országa beléptetését az EU-ba, hiszen ezt a török jogrend sem igazán teszi lehetővé; ráadásul a csatlakozás után át kellene venniük az unió jog- és szabályozó rendszerét valamilyen arányban, ami nagyon megnehezítené, akár el is lehetetlenítené az egy kézben centralizálódó hatalmi struktúrát, amivel nyilván Erdogan is tisztában van. „Röviden: nem hiszem, hogy Ankara nagyon aspirálna Törökország belépésre” – fogalmazott.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Lengyel különgép érkezik Magyarországa a buszbaleset miatt

Az M3-as autópályán történt buszbaleset miatt a lengyel kormány a varsói külügyminisztérium és az egészségügyi szolgálatok képviselőit szállító különrepülőgépet küld Magyarországra - jelentette be Donald Tusk kormányfő.
inforadio
ARÉNA
2026.08.17. hétfő, 18:00
Baranya Sándor
egyetemi docens, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék vezetője
A második Kína-sokk

A második Kína-sokk

Néhány évvel ezelőtt részt vettem Párizsban egy zártkörű eszmecserén, ahol kutatók és az európai autóipar nagyágyúinak képviselői vitatták meg az akkor éppen fellendülő kínai gépjárműexport várható hatásait. Meglepetésemre a megbeszélésen részt vett az Airbus egyik képviselője is, akit a kávészünetben kifaggattam jelenléte okairól. Elmondta, hogy ők ugyan nem autókat gyártanak, de már ekkor aggódtak amiatt, hogy ahogy Kína szorongatni kezdte az európai gépjárműipart, úgy fogja majd nehéz helyzetbe hozni a légijármű-gyártókat is néhány év múlva. Pedig ekkor még nem is volt felkapott téma második Kína-sokk ügye. Ma már egészen más a helyzet, Európának pedig lépéseket kell tennie ipari bázisa megőrzése érdekében.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×