eur:
411.09
usd:
392.28
bux:
79229.24
2024. november 21. csütörtök Olivér
Recep Tayyip Erdogan török elnök (b) és Ulf Kristersson svéd miniszterelnök (j) Jens Stoltenberg NATO-főtitkár (k) jelenlétében kezet fog a másnap kezdődő NATO-csúcstalálkozót megelőző megbeszélésük előtt Vilniusban 2023. július 10-én.
Nyitókép: MTI/EPA pool/Filip Singer

Csiki Varga Tamás: júliusban ratifikálhatják a törökök a svédek NATO-csatlakozását

Svédország felvétele a NATO-ba nem számít megosztó kérdésnek a szövetség tagállamai körében – mondta a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa.

Csiki Varga Tamás szerint Svédország NATO-tagsága tulajdonképpen nem egy széles körűen megosztó téma, hiszen a szövetség 31 tagállamból 29 nem fogalmazott meg semmiféle ellenvetést, és a ratifikációt is gyorsan végrehajtotta még 2022-ben. Egyedül Törökország volt, aki a saját biztonságpercepciójából adódó ügyek kapcsán fenntartásokat fogalmazott meg, amit Magyarország – bár konkrét ügyeket nem megnevezve – támogatott és kivárásra játszott – magyarázta Csiki Varga Tamás

A terrorizmus fenyegetéséhez kapcsolódóan Törökország fenntartásait elsősorban amiatt fogalmazta meg, hogy bizonyos svéd szervezetek, illetve magánszemélyek a kurd szeparatizmushoz köthető közösségeket támogatnak, amiket Ankara szeretett volna minden formában felszámolni, de legalábbis ezt a fajta kurd törekvést megnehezíteni. Vagyis a vita Törökország és Svédország, illetve korábban Törökország és Finnország között is akörül kulminálódott, hogy a nemzetközi, a NATO-n belüli terrorizmusellenes fellépés miként emelhető magasabb szinte, hogyan tehető intenzívebbé. „Törökország azt várta, hogy a kurd szeparatista szervezetek ellen határozottabban lépjenek fel a skandináv országok” – foglalta össze az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa.

A szakértő elmondása szerint a svéd politikai elit, és bizonyos szempontból a társadalom is rezonált a török – „abszolút legitimnek nevezhető” – igényre. Stockholm konkrétan alkotmányt módosított, illetve pontosabban törvényt alkotott a terrorizmus visszaszorítása, illetőleg az ehhez kapcsolódó személyek és szervezetek elleni fellépés terén, ami 2023. júniusában lépett életbe. Tehát a mostani török támogató hozzáállás a svéd NATO-csatlakozással kapcsolatban az ennek az egyik direkt következménye – tette hozzá Csiki Varga Tamás.

Ugyanakkor azt is megjegyezte: nyilván voltak más ügyek is a hátterében, amik nem kaptak ekkora médiafigyelmet. Példaként említette a svéd fegyverembargót, amit még 2019-ben léptettek életbe Törökországgal szemben, de ez Ankara elvárása szerint szintén megszűnt 2022-ben. Sőt, nemcsak a svéd–török, hanem az amerikai–török kapcsolatok terén is történtek elmozdulások, gondolva például az F–16-os vadászgépek modernizációjára, cseréjére, amit az USA sokáig blokkolt. Most viszont Washington már „megértőbbnek tűnik” a kérdésben, ezzel is ösztönözve a török támogató hozzáállást - vélekedett a szakértő.

A svéd miniszterelnök, a török elnök és a NATO-főtitkár háromoldalú tárgyalását követően – hétfő este – elfogadott közös nyilatkozat alapján most már az ankarai nemzetgyűlésen áll Svédország NATO-csatlakozása. Csiki Varga Tamás szerint a kérelem ratifikálása akár már ebben a hónapban is megtörténhet, hiszen a török parlament most rendkívüli ülésszakot tart. Bár meg kell várni még, hogy ezt napirendre tűzzék, Recep Tayyip Erdogan minapi nyilatkozta is abba az irányba mutatott, hogy megszületett a politikai szándék a kérdést megtárgyalják és minden bizonnyal alá is írják a svéd NATO-csatlakozást elfogadó határozatot.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Kalas Vivien Várhelyi Olivér uniós biztosi jelöléséről: kompromisszumos megoldás született

Kalas Vivien Várhelyi Olivér uniós biztosi jelöléséről: kompromisszumos megoldás született

A magyar uniós biztosjelölttől elvett szakterületek közül kettő az egészségügyi válságkezeléshez, egy pedig a szexuális és reprodukciós jogokkal kapcsolatos hatáskörhöz kapcsolódik – mondta az InfoRádióban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont Európa Stratégia Kutatóintézetének főreferense. Kalas Vivien szerint az új Európai Bizottságtól nem igazán várhatók nagy változások, talán az ECR képviselőcsoport hozhat be új gondolatokat a mindennapos munkába.

Kaiser Ferenc: az oroszoknál maradhatnak az elfoglalt ukrajnai területek, de ez rablóháborút legitimálna

Békekötés nem várható, maximum tűzszünetet lehet elérni Ukrajnában, ami viszont nem biztos, hogy elég lesz az Egyesült Államoknak – mondta az InfoRádióban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense arra reagálva, hogy egyes források szerint Vlagyimir Putyin tárgyalna az ukrajnai fegyverszünetről Donald Trumppal. Kaiser Ferenc szerint ha elapadnak a nyugati támogatások, akkor egész Ukrajna elveszhet.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Brutális bírságot kaphat a nyakába az Amazon

Brutális bírságot kaphat a nyakába az Amazon

Az Európai Unió várhatóan jövőre vizsgálatot indít az Amazon ellen, hogy megállapítsa, előnyben részesíti-e saját márkás termékeit online piacterén. A vizsgálat az EU új, digitális piacokról szóló törvénye (DMA) alapján zajlik majd, amely a nagy technológiai cégek hatalmának korlátozását célozza. Az amerikai óriáscég akár globális éves forgalmának 10%-át kitevő bírságra is számíthat, ha bűnösnek találják a szabályok megsértésében, írja a Reuters.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×