Infostart.hu
eur:
386.11
usd:
330.89
bux:
0
2026. január 12. hétfő Ernő
A török elnöki hivatal sajtóirodája által közreadott képen Recep Tayyip Erdogan török államfő részt vesz a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) parlamenti frakciójának ülésén Ankarában 2023. január 18-án. Erdogan bejelentette, hogy az elnökválasztást a tervezettnél egy hónappal korábban, május 14-én fogják rendezni.
Nyitókép: MTI/EPA/Török elnöki hivatal sajtóirodája

Váratlan feltételt szabott Recep Tayyip Erdogan a svéd NATO-tagság támogatásához

A török elnök egy, tulajdonképpen a katonai szövetségtől független követeléssel állt elő.

Recep Tayyip Erdogan török ​​elnök hétfőn teljesen váratlanul jelentette be azt, hogy az Európai Uniónak meg kell nyitnia az utat Ankara uniós csatlakozása előtt ahhoz, hogy a török ​​parlament jóváhagyja Svédország csatlakozását a NATO katonai szövetségéhez – írja a Reuters.

Törökország uniós csatlakozási tárgyalási folyamata évek óta nem haladt előre semmit, noha 2005-ben, még Erdogan első miniszterelnöki ciklusa alatt megkezdődtek a török csatlakozási tárgyalások.

A brit hírügynökség megjegyzi, hogy az Ankara és az EU tagállamai közötti kapcsolatok már régebben megromlottak, a 2016-os sikertelen törökországi puccskísérlet után pedig kifejezetten rosszak voltak, amelyek aztán az utóbbi időben mégis elkezdtek jelentősen javulni. A hírügynökség kiemeli azt is, hogy az EU több kérdésben és legfőképpen a migrációval összefüggésben jelentősen függ a NATO-tag Törökországtól.

A Reuters meglepő lépésnek nevezi, hogy Erdogan most Törökország EU-csatlakozásához kapcsolta Svédország NATO-tagságának jóváhagyását. Stocholm ugyanis egész eddig azon fáradozott, hogy még a vilniusi NATO-csúcs idején csatlakozhasson a katonai szövetséghez.

Svédország és Finnország tavaly kérte a NATO-tagságot, felhagyva a hidegháború évtizedeiben fenntartott katonai semlegességét. Finnország NATO-tagsága áprilisban zöld utat kapott, Svédországé viszont nem, mivel Törökország és Magyarország még nem fogadta el a svédek tagsági pályázatát.

Címlapról ajánljuk
500 fölött a halottak száma Iránban, a bukás szélén álló iszlám rezsim durva terrorral reagál a tömegtüntetésekre

500 fölött a halottak száma Iránban, a bukás szélén álló iszlám rezsim durva terrorral reagál a tömegtüntetésekre

Bár halálbüntetés is járhat érte, tömegével égetik el a tereken a hidzsábjukat a nők Iránban, így tiltakozva az iszlám rezsim elnyomása ellen. Az internet letiltása miatt nem lehet ellenőrizni, de egy jogvédő szervezet szerint több, mint 500 embert öltek meg az iráni tüntetések idején. A kórházak megteltek, van, ahol az utcán terítették ki halottakat, hogy a családjuk azonosítsa őket. A hatalom szerint Amerika és Izrael tüzeli a tiltakozásokat.
inforadio
ARÉNA
2026.01.12. hétfő, 18:00
Mráz Ágoston Sámuel a Nézőpont Intézet vezetője
Závecz Tibor a Závecz Research Piac- és Társadalomkutató Intézet ügyvezetője
Súlyos támadás érte Kijevet az éj leple alatt, elindult a Nightfall-projekt – Háborús híreink hétfőn

Súlyos támadás érte Kijevet az éj leple alatt, elindult a Nightfall-projekt – Háborús híreink hétfőn

Hétfőn az éjjeli órákban, helyi idő szerint 1 óra 30 perckor ismét dróntámadás érte az ukrán fővárost. Egy kerületben tűz ütött ki. Kijevben még most is több mint 1000 épület van fűtés nélkül a pénteken végrehajtott orosz dróntámadás miatt. A brit kormány vasárnap bejelentette, hogy új, nagy hatótávolságú, mélységi csapásmérésre alkalmas ballisztikus rakétát fejleszt Ukrajna számára az oroszok elleni háború támogatására. A Nightfall névre keresztelt program keretében a brit kormány pályázatot írt ki földről indítható ballisztikus rakéták gyorsított ütemű kifejlesztésére. Cikkünk folyamatosan frissül az ukrajnai háború eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×