Infostart.hu
eur:
359.22
usd:
308.86
bux:
132766.42
2026. május 21. csütörtök Konstantin
A török elnöki hivatal sajtóirodája által közreadott képen Recep Tayyip Erdogan török államfő részt vesz a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) parlamenti frakciójának ülésén Ankarában 2023. január 18-án. Erdogan bejelentette, hogy az elnökválasztást a tervezettnél egy hónappal korábban, május 14-én fogják rendezni.
Nyitókép: MTI/EPA/Török elnöki hivatal sajtóirodája

Váratlan feltételt szabott Recep Tayyip Erdogan a svéd NATO-tagság támogatásához

A török elnök egy, tulajdonképpen a katonai szövetségtől független követeléssel állt elő.

Recep Tayyip Erdogan török ​​elnök hétfőn teljesen váratlanul jelentette be azt, hogy az Európai Uniónak meg kell nyitnia az utat Ankara uniós csatlakozása előtt ahhoz, hogy a török ​​parlament jóváhagyja Svédország csatlakozását a NATO katonai szövetségéhez – írja a Reuters.

Törökország uniós csatlakozási tárgyalási folyamata évek óta nem haladt előre semmit, noha 2005-ben, még Erdogan első miniszterelnöki ciklusa alatt megkezdődtek a török csatlakozási tárgyalások.

A brit hírügynökség megjegyzi, hogy az Ankara és az EU tagállamai közötti kapcsolatok már régebben megromlottak, a 2016-os sikertelen törökországi puccskísérlet után pedig kifejezetten rosszak voltak, amelyek aztán az utóbbi időben mégis elkezdtek jelentősen javulni. A hírügynökség kiemeli azt is, hogy az EU több kérdésben és legfőképpen a migrációval összefüggésben jelentősen függ a NATO-tag Törökországtól.

A Reuters meglepő lépésnek nevezi, hogy Erdogan most Törökország EU-csatlakozásához kapcsolta Svédország NATO-tagságának jóváhagyását. Stocholm ugyanis egész eddig azon fáradozott, hogy még a vilniusi NATO-csúcs idején csatlakozhasson a katonai szövetséghez.

Svédország és Finnország tavaly kérte a NATO-tagságot, felhagyva a hidegháború évtizedeiben fenntartott katonai semlegességét. Finnország NATO-tagsága áprilisban zöld utat kapott, Svédországé viszont nem, mivel Törökország és Magyarország még nem fogadta el a svédek tagsági pályázatát.

Címlapról ajánljuk
Azbesztügy, közös kormányülés – Magyar Péter Bécsben új kezdetről beszélt Ausztria és Magyarország között

Azbesztügy, közös kormányülés – Magyar Péter Bécsben új kezdetről beszélt Ausztria és Magyarország között

Christian Stocker osztrák kancellárral tárgyalt Bécsben Magyar Péter miniszterelnök. A megbeszélés után sajtótájékoztatót tartottak, ahol az osztrák kancellár együttműködést ígért azbesztügyben, hétfőn jön előrelépés az ügyben. Magyar Péter pedig jelezte: nem lesz mindenben egyetértés, de Magyarország konstruktív tagja lesz az Európai Tanácsnak is, miközben kiáll a magyar emberek és vállalatok érdekéért.

Reagált a Fidesz és a KDNP a Tisza-kormány Alaptörvény-módosítási javaslatára

A szerda este benyújtott javaslatban korlátoznák a miniszterelnöki pozíció időbeli betölthetőségét, rögzítenék, hogy a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok vagyona nemzeti vagyon, valamint lépéseket tesznek a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetése érdekében.
inforadio
ARÉNA
2026.05.21. csütörtök, 18:00
Bán Teodóra
a Margitszigeti Szabadtéri Színház ügyvezető igazgatója
Tisza-kormány: miközben Magyar Péter Bécsben tárgyal, itthon kiesett egy nagy csontváz a szekrényből

Tisza-kormány: miközben Magyar Péter Bécsben tárgyal, itthon kiesett egy nagy csontváz a szekrényből

Magyar Péter ma Bécsben folytatja diplomáciai körútját, miután tegnap Lengyelországban Donald Tusk miniszterelnökkel és több magas rangú tisztviselővel tárgyalt. Közben itthon sem állt meg a politikai nagyüzem: az átadás-átvételi dokumentumok alapján 285,6 milliárd forintos költségvetési feszültség került elő három nagy állami projekt körül, Bóna Szabolcs agrárminiszter az ukrán agrárimport tilalmának gyors visszaállítását ígérte, újabb fejlemények érkeztek a METU-ügyben, valamint folytatódnak a vizsgálatok az azbesztszennyezés és a BYD szegedi beruházása körül. A Tisza-kormány emellett benyújtotta első alkotmánymódosító javaslatait is, amelyek a miniszterelnöki mandátum 8 évre korlátozását, a kekva-rendszer lebontását és a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetését célozzák. A kormányzati lépések legfontosabb csütörtöki fejleményeit percről percre követjük.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×