eur:
406.65
usd:
377.69
bux:
76514.2
2024. november 8. péntek Zsombor
A török elnöki hivatal sajtóirodája által közreadott képen Recep Tayyip Erdogan török államfő részt vesz a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) parlamenti frakciójának ülésén Ankarában 2023. január 18-án. Erdogan bejelentette, hogy az elnökválasztást a tervezettnél egy hónappal korábban, május 14-én fogják rendezni.
Nyitókép: MTI/EPA/Török elnöki hivatal sajtóirodája

Váratlan feltételt szabott Recep Tayyip Erdogan a svéd NATO-tagság támogatásához

A török elnök egy, tulajdonképpen a katonai szövetségtől független követeléssel állt elő.

Recep Tayyip Erdogan török ​​elnök hétfőn teljesen váratlanul jelentette be azt, hogy az Európai Uniónak meg kell nyitnia az utat Ankara uniós csatlakozása előtt ahhoz, hogy a török ​​parlament jóváhagyja Svédország csatlakozását a NATO katonai szövetségéhez – írja a Reuters.

Törökország uniós csatlakozási tárgyalási folyamata évek óta nem haladt előre semmit, noha 2005-ben, még Erdogan első miniszterelnöki ciklusa alatt megkezdődtek a török csatlakozási tárgyalások.

A brit hírügynökség megjegyzi, hogy az Ankara és az EU tagállamai közötti kapcsolatok már régebben megromlottak, a 2016-os sikertelen törökországi puccskísérlet után pedig kifejezetten rosszak voltak, amelyek aztán az utóbbi időben mégis elkezdtek jelentősen javulni. A hírügynökség kiemeli azt is, hogy az EU több kérdésben és legfőképpen a migrációval összefüggésben jelentősen függ a NATO-tag Törökországtól.

A Reuters meglepő lépésnek nevezi, hogy Erdogan most Törökország EU-csatlakozásához kapcsolta Svédország NATO-tagságának jóváhagyását. Stocholm ugyanis egész eddig azon fáradozott, hogy még a vilniusi NATO-csúcs idején csatlakozhasson a katonai szövetséghez.

Svédország és Finnország tavaly kérte a NATO-tagságot, felhagyva a hidegháború évtizedeiben fenntartott katonai semlegességét. Finnország NATO-tagsága áprilisban zöld utat kapott, Svédországé viszont nem, mivel Törökország és Magyarország még nem fogadta el a svédek tagsági pályázatát.

Címlapról ajánljuk
Kemény tiltakozásokra is szükség lehet a szlovák nyelvtörvénnyel szemben, véli a Magyar Szövetség elnöke

Kemény tiltakozásokra is szükség lehet a szlovák nyelvtörvénnyel szemben, véli a Magyar Szövetség elnöke

A Magyar Szövetség közleményben reagált a szlovák kulturális tárca nyelvtörvényt szigorító módosítására, mert a felvidéki párt szerint semmi szükség a nyelvtörvény szigorítására, a szankciók kiterjesztésének és emelésének gondolata nemcsak indokolatlan, hanem elfogadhatatlan. Gubík László pártelnök tragikomikusnak nevezte a törvénytervezetet; úgy véli, a szlovák nyelv domináns szerepe eleve alkotmányos garanciákkal bír.

Európai Tanács-elnök Budapesten: sikerült egyetértésre jutnunk abban, mit akarunk együtt tenni a versenyképességért

Az EU-csúcstalálkozóra érkező Charles Michel újságírók előtt hangsúlyozta: az unió versenyképességének erősítését célzó Draghi-jelentés kiváló alapot jelent a témában, az abban foglalt ajánlások világosak és egyértelműek.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.08. péntek, 18:00
Stumpf István
egyetemi tanár, korábbi alkotmánybíró és kancelláriaminiszter, az NKE John Lukács Intézet Amerika Kutatóintézetének emeritus kutatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×