eur:
403.1
usd:
350.6
bux:
98560.68
2025. június 23. hétfő Zoltán
Charles Michel, az Európai Tanács elnöke, Giorgia Meloni olasz, Justin Trudeau kanadai miniszterelnök, Emmanuel Macron francia elnök, Kisida Fumio japán miniszterelnök, Joe Biden amerikai elnök, Olaf Scholz német kancellár, Rishi Sunak brit miniszterelnök és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke (b-j) csoportkép készítésén vesz részt a világ iparilag legfejlettebb hét államát tömörítő csoport, a G7 háromnapos hirosimai csúcstalálkozójának második napján, 2023. május 20-án.
Nyitókép: MTI/EPA/G7 Hirosima

A G7-ek felszólította Pekinget, gyakoroljon nyomást Moszkvára

De főként Tajvant illetően üzentek.

A világ hét legfejlettebb iparosodott országa (G7) szombati nyilatkozatában felszólította Kínát, hogy gyakoroljon nyomást Oroszországra az ukrajnai háború befejezése és csapatai feltételek nélküli, azonnali és teljes kivonása érdekében.

Peking kelet- és dél-kínai-tengeri, valamint tajvani befolyásának kiterjesztésével kapcsolatban a G7 megjegyezte: határozottan elutasít minden egyoldalú kísérletet a status quo erőszakos megváltoztatására. Hozzátette: a Tajvani-szoros békéje és stabilitása elengedhetetlen a nemzetközi közösség biztonsága és jóléte szempontjából.

Az országcsoport biztosította Pekinget, hogy egy Kína-politikája nem változott, és továbbra is a pekingi kormányzatot tekinti Kína egyetlen legitim kormányának. Tajvan 1949 óta önálló kormányzattal rendelkezik, de a pekingi kormány Kína részének tartja a szigetet, és nem zárja ki az erőszak alkalmazását az újraegyesítés érdekében.

A G7-országok egyúttal jelezték: Kína dél-kínai-tengeri területi követeléseinek „nincs jogalapjuk”, és elutasították Peking katonai terjeszkedését a térségben. A nyilatkozatban fontos mérföldkőnek és jogilag kötelező erejű döntésnek nevezték az illetékes hágai nemzetközi választottbíróság 2016-os ítéletét, amely jogellenesnek nyilvánította Kína igényeit.

Kína szinte az egész Dél-kínai-tengert magának követeli, benne olyan stratégiailag fontos és erőforrásokban gazdag területekkel, amelyekre Indonézia, Malajzia és a Fülöp-szigetek is igényt tart. A G7-országok „komoly aggodalmukat” fejezték ki a térségben kialakult helyzet miatt.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.06.23. hétfő, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Beszállt Amerika az Irán elleni háborúba, hatalmas felfordulást okozhat a válaszlépés – Híreink az Irán-Izrael háborúról vasárnap

Beszállt Amerika az Irán elleni háborúba, hatalmas felfordulást okozhat a válaszlépés – Híreink az Irán-Izrael háborúról vasárnap

Az Egyesült Államok belépett az iráni–izraeli konfliktusba, miután éjjel az amerikai haderő légitámadást hajtott végre Iránban. Az ország urándúsító létesítményei teljes mértékben elpusztultak – jelentette be Donald Trump amerikai elnök Washingtonban helyi idő szerint szombat este, bár erre bizonyítékkal nem szolgált. Iránt békére szólította fel, különben újabb támadást helyezett kilátásba az amerikai elnök. Irán a nap folyamán két hullámban ballisztikus rakétákkal támadta Izraelt, kilőtték rájuk az 1500 kilogrammos robbanófejjel rendelkező Horramsár-4-est. Eközben az iráni parlament döntött a Hormuzi-szoros lezárásának lehetőségéről, de a végső szót a Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanácsnak kell kimondania, a jemeni húszik pedig hivatalosan is bejelentették, hogy belépnek a konfliktusba Irán oldalán.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×