Infostart.hu
eur:
365.42
usd:
325.16
bux:
143682.55
2026. október 7. szerda Amália
Volodimir Zelenszkij ukrán államfő magánkihallgatásra érkezik Ferenc pápához a Vatikánban 2023. május 13-án.
Nyitókép: MTI/AP/Alessandra Tarantino

Kiderült, Volodimir Zelenszkij épp ellenkezőleg üzent Bahmutról, mint elsőre hitték

Számos ügyben kérdezték a G7 csúcstalálkozón, mielőtt Joe Biden amerikai elnökkel találkozott.

Volodimir Zelenszkijt vasárnap a hirosimai G7-csúcson a Joe Biden amerikai elnökkel folytatott találkozó előtt újságírók arról kérdezték, továbbra is Kijev ellenőrzése alatt áll-e Bahmut.

Az ukrán elnökazt válaszolta:

"Nem hiszem."

Hozzátette: ott tragédia történt, a város teljesen elpusztult. "Ma Bahmut csak a szívünkben él" - tudósított a Reuters.

Oroszország szombaton azt állította, hogy teljesen elfoglalta az összetört kelet-ukrajnai várost, ami ha igaz (az ukránok szombaton cáfolták), akkor a 15 hónapos háború leghosszabb és legvéresebb csatája ért volna véget. A Bahmut elleni hosszú harcot a Wagner zsoldoscsoport csapatai vezették, akik időközben komoly ellentétbe kerültek a reguláris katonai erők helyi vezetésével és a moszkvai katonai elittel is. A háború előtt 72 ezer lakosú város fontos közlekedési csomópont és a Donyec-medencében kiépített ukrán védvonal fontos eleme volt. A város birtoklásáért folytatott harcok augusztus 1-jén kezdődtek.

Frissítés: Korábban hírügynökségek Zelenszkij szavait úgy értelmezték, a város elesett. Az ukrán elnök szóvivője azonban később a Facebook-oldalán azt írta, hogy Zelenszkij nem erősítette meg, hogy az orosz erők elfoglalták az ostromlott várost.

Szergej Nyikoforov szerint Zelenszkij kijelentésével cáfolta Bahmut elfoglalását.

Időközben a Sky News azt írta, Vlagyimir Putyin orosz elnök gratulált csapatainak - a Wagner rohamegységeinek, valamint az orosz fegyveres erők összes katonájának, aki biztosította számukra a szükséges támogatást és a szárnyak védelmét -, hogy elfoglalták az ukrajnai várost és közölte, hogy minden ott harcoló állami kitüntetést fog kapni.

Az ukrán elnök vasárnap globális támogatást kért Kijevnek az ukrajnai orosz háború befejezésére irányuló "béketervéhez", és azt mondta a G7 vezetőinek, hogy az abban foglaltak az "észszerűség nyilvánvaló kifejezése".

A csoport vezetőihöz intézett beszédében, amelynek szövege felkerült az elnök honlapjára, azt mondta: "még egy elv, a racionalitás, amely egyesít bennünket". Hangsúlyozta: "mindig gyakorlatilag az értékeink védelmében cselekszünk. Az ukrán béketerv pedig a racionalitás nyilvánvaló kifejeződése. Köszönöm, hogy támogatják tervünket".

Zelenszkij a közösségi médiában közzétett bejegyzésében arról számolt be, hogy a tervet a G7-ek vezetőinek a hirosimai csúcstalálkozón ismertette.

Telegram üzenetküldő alkalmazásán azt írta:

"Úgy dolgoztuk ki a béketervet, hogy annak minden egyes pontja mögött ENSZ-határozatok álljanak. Úgy, hogy a világon mindenki kiválaszthatja azt az utat, amelyhez hozzá tud járulni.

Japántól az arab országokig, Európától Latin-Amerikáig támogatókra talál a béketervünk".

Zelenszkij sürgette a nyugati szövetségeseket és más országokat, hogy mind gazdasági, mind katonai intézkedésekkel támogassák Kijevet, miközben Oroszország 15 hónapja tartó háborúja elhúzódik.

Címlapról ajánljuk
Nagyobb-e most az orosz fenyegetettség Magyarországon? Demkó Attila válaszol

Nagyobb-e most az orosz fenyegetettség Magyarországon? Demkó Attila válaszol

Magyarország eddig nem volt terepe az orosz hibrid hadviselésnek, a magyar külpolitika változásával, ebben is történhet változás – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézetének programvezetője.

Sportközgazdász a magyar olimpiai álomról: tízezer milliárd forint és rengeteg munka

Magyarország mellett hat ország jelezte rendezési szándékát a 2036-os nyári olimpiára és paralimpiára. A budapesti központú rendezés mellett India, Katar, a Dél-afrikai Köztársaság, a Koreai Köztársaság, Németország és Törökország érdeklődik a lehetőség iránt. A jelentkezés hivatalos határideje október vége. Az esélyekről és a tervezhető költségekről Szabados Gábor sportközgazdászt kérdezte az InfoRádió.
Kitört a pánik: súlyos incidens történt Oroszországban - Tényleg veszélyben van a világ?

Kitört a pánik: súlyos incidens történt Oroszországban - Tényleg veszélyben van a világ?

Rejtélyes baktérium szabadult el Oroszországban pár napja: egy fiatal kutatási asszisztens meghalt, erős a gyanúja annak, hogy pestis jutott ki egy veszélyes kórokozókkal foglalkozó laborból, lezártak több intézményt, körülbelül 200 ember került karanténba. Az üggyel kapcsolatosan kisebb-nagyobb pánik alakult ki nemzetközi szinten, még Donald Trump amerikai elnök is megszólalt, segítséget ajánlott Oroszországnak. Mekkora lehet a valós veszély? Egyelőre nagyon kevés konkrétumot tudni, rengeteg a komoly kockázat, de eddig több tényező is van, amely arra mutat, hogy nagyobb az információs térben zajló felhajtás, mint az indokolt lenne.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×