Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 8. vasárnap Aranka
Autóval távoznak az emberek Kijevből 2022. február 24-én. Vlagyimir Putyin orosz elnök hajnalban katonai művelet végrehajtását rendelte el a Donyec-medencében, leszögezve, hogy Oroszország tervei között nem szerepel Ukrajna megszállása, ugyanakkor törekedni fog az ország demilitarizálására. Az orosz erők mindazonáltal Ukrajna más térségeiben is támadtak katonai célpontokat, és támadást indítottak az oroszbarát szakadárok is az általuk ellenőrzött kelet-ukrajnai területeken. Az ukrán vezetés hadiállapotot vezetett be. A nyugati világ elítélte az orosz hadműveletet, és súlyos szankciókat helyezett kilátásba Moszkva ellen.
Nyitókép: MTI/EPA/Szerhij Dolzsenko

Európaiak távoztak az orosz nagyvállalatok vezetéséből

A Sberbanknál három, az orosz állami vasutaknál egy vezető jelentette be lemondását.

Azután, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát, a legnagyobb orosz bank, a Sberbank vezetőségéből három külföldi is kilépett, és otthagyta az orosz államvasutakat a volt osztrák kancellár is.

A Sberbank felügyelő bizottságából először Esko Tapani Aho távozott, aki 1991-1995 között volt Finnország miniszterelnöke és 2016-ban csatlakozott az orosz pénzintézethez. Őt a nap folyamán követte a brit Nadia Christina Wells és az amerikai Natalie Alexandra Braginsky-Munier is a felügyelő bizottságból.

Mindhármójuk neve mellett a Sberbank honlapján az szerepel, hogy "személyes bejelentés alapján 2022. február 22-től a felügyelőbizottságból kiesettnek tekintendő."

Ugyancsak csütörtökön az orosz államvasutak igazgatótanácsából kilépett Christian Kern, aki 2016-2017 között osztrák kancellár volt. A Standard című lap idézte Kernt, aki azt mondta, hogy "ma reggel értesítettem az orosz államvasutakat arról, hogy azonnali hatállyal lemondok az igazgatótanácsi tagságról."

Kern 2019 óta volt az orosz államvasutak igazgatótanácsának tagja.

Címlapról ajánljuk
Mi lett volna ha... a történelemben – másképp is alakulhatott volna a magyar vagy a német nép sorsa

Mi lett volna ha... a történelemben – másképp is alakulhatott volna a magyar vagy a német nép sorsa

Németországban nemrég új kiállítás nyílt, amely bemutatja, hogy a kulcspillanatokban milyen alternatív lehetőségek voltak egy-egy fontos, az ország jövőjét döntően befolyásoló döntésnél. Lakatos Júlia, a Méltányosság Politikaelemző Központ stratégiai igazgatója az InfoRádióban elmondta: a magyar történelemből nagyon nehéz kiemelni ilyen időpontokat, mert nem igazán van társadalmi konszenzus arról, kinek mi fáj, ugyanis szerinte a megosztottság a történelemszemléletünkben is jelen van.

Figyelmeztetés: a luxusigények felfalják – veszélyben lehet a zöld jövő

A megújuló energiaforrások globális térnyerése látványos, mégsem hozza el automatikusan a fosszilis korszak végét – mutat rá egy friss tanulmány. A kutatás egyik szerzője, Ürge-Vorsatz Diána szerint a globális energiaéhség erősebb, ezért az új megújuló kapacitások jelentős része nem a szén- vagy gázalapú erőműveket váltotta fel, hanem az új fogyasztást szolgálta ki.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×