Január

Január 6-án az ellenzéki többségű, a baloldali populista Nicolás Maduro elnök által hatalmától megfosztott venezuelai parlament új házelnököt választott Juan Guaidó személyében, aki 23-án ideiglenes államfővé nyilvánította magát, mivel az elnökválasztás eredményét – választási csalásokra hivatkozva – nem ismerte el. Guaidó, akit mintegy 50 ország, köztük a politikus legfőbb támogatójaként emlegetett Egyesült Államok elismerte Venezuela törvényes államfőjeként, május elején megpróbálta átvenni a hatalmat a katonaság segítségével, de az előzetes ígéretek ellenére a tábornokok többsége nem állt mellé, így a vértelen puccs kudarcba fulladt. Maduro elnök Moszkvától kért és kapott segítséget, április elején a segélyszállítmányokkal orosz katonák is érkeztek a latin-amerikai országba, az ügyben az orosz és az amerikai külügyminiszter többször is egyeztetett telefonon. Július 11-én norvég közvetítéssel tárgyalások kezdődtek a kormány és az ellenzék között, ezeket Maduro augusztus 7-én megszakította, mert az Egyesült Államok zárolta a caracasi kormány ottani vagyonát.

Január 11-én a macedón parlament megszavazta azt az alkotmánymódosítást, amely szerint a volt jugoszláv tagköztársaság hivatalos neve Észak-Macedónia lett. Január 25-én a görög parlament is jóváhagyta a 2018 júniusában kötött megállapodást, lezárult a Macedónia 1991-es függetlenné válása óta tartó, Szkopje euroatlanti integrációját akadályozó vita. Februárban aláírták az Észak-Macedónia NATO-csatlakozásáról szóló jegyzőkönyvet, amelyet hatályba lépéséhez mind a 29 NATO-tagállamnak ratifikálnia kell. Április elején Alekszisz Ciprasz személyében először látogatott Észak-Macedóniába görög kormányfő.

Február

Február első felében az ukrán parlament megszavazta azt az alkotmánymódosítást, amely szerint az ország az európai uniós és a NATO-tagság elnyerésére törekszik.

Február végén hozták nyilvánosságra, hogy 2018 decemberében egy melbourne-i bíróság bűnösnek találta George Pell ausztrál bíborost, a vatikáni kúria pénzügyi titkárságának korábbi irányítóját fiúgyermekek ellen 22 éve elkövetett szexuális bűncselekmények miatt. Pell a legmagasabb rangú vatikáni tisztségviselő, akit ilyen bűncselekmények miatt ítéltek el. Május 9-én Ferenc pápa egyházi törvényt bocsátott ki, amely szerint minden katolikus pap és apáca köteles jelenteni, ha szexuális visszaéléseket vagy ezek eltussolására utaló lépéseket tapasztal, és valamennyi egyházmegyét mindenki számára könnyen elérhető jelentéstételi rendszer létrehozására kötelezte.

Szintén még februárban Donald Trump amerikai elnök és Kim Dzsong Un észak-koreai vezető másodszor találkozott. Ezúttal Hanoiban, a csúcstalálkozó azonban eredménytelenül zárult, sem a nukleáris leszerelésről, sem a Phenjan elleni szankciók kérdéséről nem tudtak megállapodni. Észak-Korea október 5-én megszakította a munkamegbeszéléseket a nukleáris leszerelésről. Március 10-én a diktatórikus berendezkedésű országban parlamenti választásokat tartottak, amin az állampárt jelöltjei a voksok 100 százalékát kapták.

Március

Március 10-én újabb súlyos repülőgép-katasztrófa történt: 157 ember halt meg, amikor lezuhant az etióp légitársaság Boeing 737 MAX 8 típusú gépe. Mivel 2018 októberében egy hasonló indonéz gép balesete 189 ember halálát okozta, világszerte felfüggesztették a típus üzemelését. A vizsgálatok során kiderült, hogy a pilóták hiába jelezték a gép szoftverhibáit, hiányosságok voltak a pilóták és a légi forgalmi szakemberek kiképzésben is. A hibáit júniusban elismerő Boeing eladásai és bevételei jelentősen csökkentek. Később jött a bejelentés, 2020 januárjától felfüggesztik ennek a típusnak a gyártását. Az indoklás szerint azért, mert nem tudni, hogy a balesetek után mikor adná meg az engedélyt a típus újbóli forgalomba állítására a szövetségi repülésügyi hatóság. Elemzők szerint a leállás nemcsak a Boeingnak, hanem az egész amerikai gazdaságnak komoly veszteséget okoz.

Március 15-én egy rasszista, bevándorlásellenes, fehér ausztrál férfi az új-zélandi Christchurch két mecseténél 51 embert mészárolt le. Április 21-én egy iszlamista terrorszervezet 259 halálos áldozatot követelő terrortámadást követett el húsvét vasárnap Srí Lankán három keresztény templom és négy szálloda ellen.

Március 19-én lemondott a Kazahsztánt 1990 óta vaskézzel vezető Nurszultan Nazarbajev elnök. Egy nappal később az ENSZ hágai nemzetközi törvényszéki mechanizmusa jogerősen életfogytiglani börtönre ítélte Radovan Karadzic egykori boszniai szerb elnököt háborús, illetve emberiesség elleni bűncselekményekért.

Washingtonban március 24-én nyilvánosságra hozták a Robert Mueller különleges ügyész által vezetett, a Donald Trump elnök 2016-os választási kampányának munkatársai és Oroszország közötti esetleges összejátszást vizsgáló különleges bizottság jelentésének kivonatát, majd április 18-án a teljes, szerkesztett szöveget. Mueller júliusban a képviselőház igazságügyi bizottsága előtti meghallgatásán azt mondta: sem Trump, sem kampánycsapatának tagjai nem játszottak össze az oroszokkal.

Március 25-én Washington elismerte Izrael fennhatóságát az 1967-es háborúban megszállt és 1981-ben annektált, Szíria által magáénak követelt Golán-fennsík felett. Az amerikai kormányzat november 18-án közölte, hogy nem tekinti a nemzetközi joggal ellentétesnek a ciszjordániai zsidó telepeket.

Március 27-én a szlovák parlament az állami jelképekre vonatkozó törvényt módosítva csak akkor tette lehetővé nyilvános rendezvényeken más himnuszok eléneklését, ha jelen van az érintett ország hivatalos küldöttsége. A felvidéki magyarság körében felháborodást keltő jogszabályt április 11-én megvétózta Andrej Kiska államfő, s május 10-én a himnusz éneklésére vonatkozó passzusok nélkül fogadták el ismét a törvényt.

Törökországban március végén a helyi választásokon a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) elvesztette a három legnagyobb város vezetését. Az Isztambulban az AKP által kierőszakolt, megismételt választáson június 23-án ismét az ellenzéki jelölt nyert.

Április

Április elején a horvát legfelsőbb bíróság jogerősen hat év börtönre ítélte Ivo Sanader volt kormányfőt korrupció miatt.

Április 9-én Izraelben az előrehozott parlamenti választások után patthelyzet alakult ki, Benjámin Netanjahu kormányfő nem tudott kormányt alakítani. A szeptember 17-i újabb választáson csaknem azonos eredmény született, s miután sem Netanjahu, sem az ellenzéki centrista Kék-fehér koalíciót vezető Beni Ganz nem tudott kormányt alakítani, december 11-én a kneszet 2020. március 2-ra újabb, egy éven belül immár harmadik választást írt ki.

Április 11-én őrizetbe vette a brit rendőrség Julian Assange-t, a WikiLeaks kiszivárogtató portál ausztrál alapítóját, miután Quitóban visszavonták a hét évig Ecuador londoni követségén élő férfi diplomáciai menedékjogát.

Április 15-én kigyulladt a restaurálás alatt álló párizsi Notre-Dame-székesegyház, a 850 éves gótikus épület huszártornya összeomlott, megsemmisült a tetőszerkezet is, de a kőből készült szerkezetet és a harangtornyokat sikerült megmenteni. A francia parlament július 16-án fogadta el a Notre-Dame újjáépítéséről szóló törvényt.

Április 21-én Ukrajnában az elnökválasztást fölényesen nyerte meg Volodimir Zelenszkij tévés személyiség, producer, egy sorozatban az ukrán elnök megszemélyesítője. Még ebben a hónapban az ukrán parlament elfogadta a sokak által vitatott nyelvtörvényét, amely a magánbeszélgetéseket és a vallási szertartásokat kivéve az ukrán nyelv használatát teszi kötelezővé, a szabályok megsértéséért jogi felelősségre vonást ír elő. A magyar kisebbséget is hátrányosan érintő jogszabály július 16-án lépett hatályba.

Április Spanyolországban az előrehozott parlamenti választásokon a baloldali Szocialista Munkáspárt (PSOE) szerepelt a legjobban, de miután nem tudott kormányt alakítani, november 10-én újabb rendkívüli választást rendeztek. Az ismét a legtöbb szavazatot szerző PSOE a baloldali radikális Unidas Podemos (Együtt képesek vagyunk) párttömörüléssel állapodott meg koalíciós kormány létrehozásáról.

Május

Május 17-én Ausztriában kormányválság robbant ki, miután titokban készült felvételek kerültek nyilvánosságra, amelyeken Heinz-Christian Strache, a kormánykoalícióban részt vevő Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) elnöke a 2017-es választások előtt kampánytámogatásért cserébe állami megbízásokat helyezett kilátásba egy nőnek, aki egy orosz oligarcha rokonának adta ki magát. Strache másnap lemondott alkancellári és pártelnöki tisztségéről (december 13-án az FPÖ-ből is kizárták), és Sebastian Kurz kancellár, az Osztrák Néppárt (ÖVP) elnöke felbontotta a kormánykoalíciót. A kormány 27-én elvesztette a bizalmi szavazást, az átmeneti kormány június 5-én Brigitte Bierlein, Ausztria első női kancellárjának vezetésével alakult meg. A szeptember 29-i előrehozott választásokon az ÖVP aratott fölényes győzelmet, Kurz november 12-én a Zöldekkel kezdett koalíciós tárgyalásokat.

Romániában május végén korrupció miatt jogerősen letöltendő börtönbüntetést kapott Liviu Dragnea, a Romániában kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) és a képviselőház elnöke, az elmúlt időszak legbefolyásosabb politikusa.

Május 31. és június 2. között Pasztorális és ökumenikus jellegű apostoli látogatást tett Romániában Ferenc pápa. Személyében először látogatott el Erdélybe a katolikus egyház feje, a pápa június 1-jén Csíksomlyón százezres tömeg előtt pontifikált szentmisét.

Június

Június 6-án több ezres román tömeg törte át a békésen tiltakozó székelyföldiek élőláncát a Hargita megyei úzvölgyi katonatemetőnél, és felszentelték a törvénysértően létesített román emlékművet és parcellát. Emiatt feszültté vált a magyar-román diplomáciai viszony, a kölcsönösen elfogadható megoldás keresésére június 26-án kezdődtek egyeztetések a két védelmi minisztérium között. (Az egykori magyar-román határ melletti, ma már lakatlan Úzvölgye területét 2001-ben juttatták a román többségű Dormánfalvának, amelynek önkormányzata – noha az első világháborús sírkertben csak 11 románnak tekintett katona nyugszik – önkényesen román parcellát alakított ki.)

Június 9-én Hongkongban több százezres megmozdulások kezdődtek a törvényjavaslat ellen, amely lehetővé tette volna szökevények kiadását Kínának. A tüntetések miatt június 12-én fel kellett függeszteni a törvényhozás munkáját. Carrie Lam kormányzó szeptember 4-én visszavonta a törvénytervezetet, de az időközben a Peking-párti kormány elleni tiltakozássá alakult tüntetések nem maradtak abba, a demonstrálók és a rendfenntartó erők is egyre erőszakosabban léptek fel. November 24-én a kormányellenes tüntetések közepette zajló helyhatósági választásokon rekord magas részvétel mellett a demokrata párti jelöltek arattak elsöprő győzelmet.

Június közepén Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy 2020-ban újraindul a hivatalért. November végén kihívóként jelentkezett Michael Bloomberg amerikai milliárdos, aki a Demokrata Párt elnökjelöltségét száll ringbe.

Június 23-án Csehországban az 1989-es bársonyos forradalom óta legnagyobb tüntetésen százezren követelték a korrupció gyanújába keveredett Andrej Babis kormányfő lemondását. November 16-án újabb százezres tüntetésre került sor, miután szeptember 13-án leállították a Babis ellen folyó büntetőeljárást.

Július

A nyár közepén megérkeztek Törökországba annak a nagy hatótávolságú orosz Sz-400-as légvédelmi rendszernek az első elemei, amelynek beszerzése miatt rendkívül feszültté vált Törökország és az Egyesült Államok viszonya, Washington július 18-án beszüntette a török pilóták kiképzését amerikai harci repülőgépekre.

Augusztus

Szintén 2019 nyolcadik havának elején Matteo Salvini olasz kormányfő-helyettes és belügyminiszter, a Liga párt vezetője felbontotta a kormánykoalíciót, ezután lemondott Giuseppe Conte kormányfő. A másik kormánypárt, az Öt Csillag Mozgalom (M5S) a Salvini által követelt új választás helyett a balközép Demokrata Párttal kötött koalíciót, az új kormány Conte vezetésével szeptember 4-én alakult meg.

Augusztus 28-án Boris Johnson brit kormányfő kezdeményezésére II. Erzsébet királynő szeptember második hetétől felfüggesztette a parlament munkáját. A felfüggesztést szeptember 24-én a legfelsőbb bíróság törvénysértőnek és semmisnek mondta ki, a parlament szeptember 25-én ült újra össze. A képviselők szeptember 4-én törvényt fogadtak el, mely szerint ha a parlament október 19-ig nem járul hozzá új Brexit-megállapodáshoz és a megállapodás nélküli Brexithez sem, a kormányfőnek kezdeményeznie kell az EU-nál a kilépés elhalasztását. Az ülésszak október 8-án ért véget, az új törvényhozási évad 14-én kezdődött.

Szeptember

Oroszországban szeptember elején helyhatósági választásokat tartottak. A kormányzó Egységes Oroszország párt győzött, de minden addiginál kevesebb szavazattal, Moszkvában mandátumai harmadát elvesztette.

Szeptember 23-án csődbe ment a legrégibb brit utazási iroda, a Thomas Cook, a külföldön rekedt turisták hazaszállítására a legnagyobb békeidőbeli brit légihidat szervezték meg.

Október

Október elején Donald Trump Recep Tayyip Erdogan török elnökkel folytatott telefonbeszélgetésében tudomásul vette, hogy Törökország katonai műveletet indít Északkelet-Szíriában, az amerikai csapatok másnap megkezdték a kivonulást a kialakítandó biztonsági övezetből. Október 9-én a török hadsereg és szíriai arab szövetségesei Béke Forrása elnevezéssel offenzívát kezdtek, hogy a határ menti övezetből kiszorítsák a dzsihadista fegyvereseket és a térséget ellenőrző, Ankara által terrorszervezetnek tartott, az Iszlám Állam elleni harcban az amerikaiakkal együttműködő kurd milíciákat. A kialakított biztonsági zónába Ankara szíriai menekülteket akar telepíteni. A menekülthullámot kiváltó katonai akciót számos ország elítélte, az EU betiltotta a fegyverexportot Törökországba, az Egyesült Államok szankciókat vezetett be török miniszterek ellen. 13-án a kurdok megállapodtak Damaszkusszal a szíriai kormányerők telepítéséről a török határ mentén, 15-én Oroszország csapatokat telepített az előrenyomuló szíriai kormányerők és a török hadsereg közé. Az összecsapásoknak a 17-én született török-amerikai és a 22-én aláírt török-orosz tűzszüneti megállapodás vetett véget, a kurd milíciák visszavonultak a török határ mellől. 25-én bejelentették, hogy az Egyesült Államok megerősíti katonai jelenlétét a szír olajmezők közelében.

Bolíviában az elnökválasztást október végén negyedszer induló, 2006 óta hivatalban lévő baloldali-populista Evo Morales nyerte meg. Miután választási csalás gyanúja miatt tömegtüntetések kezdődtek, és a hadsereg is ellene fordult, Morales november 10-én lemondott, és Mexikóba távozott. Az ország vezetését a felsőház ellenzéki alelnöke, Jeanine Ánez vette át, akit az Egyesült Államok és Oroszország is elismert átmeneti elnöknek. November 23-án a parlament új választásokról szóló törvényt fogadott el, amelyen Morales nem vehet részt, a volt elnök ellen elfogatóparancsot adtak ki.

Október 23-án a délkelet-angliai Essex megyében egy bolgár rendszámú kamionban harminckilenc vietnámi holttestét találták meg, akik egy illegális bevándorlók Nagy-Britanniába csempészését szervező globális hálózat áldozatai lettek.

Október 27-én az amerikai elnök bejelentette, hogy amerikai erők Szíria északnyugati részén végeztek Abu Bakr al-Bagdadival, az Iszlám Állam terrorszervezet vezetőjével. Ennek a hónapnak a végén nyolc és fél évvel a szíriai polgárháború kezdete után a szíriai kormány és ellenzéke Genfben tárgyalásokat kezdett a békés együttélést biztosító alkotmány kidolgozásáról.

November

Az izraeli főügyész november 21-én bejelentette, hogy csalás, vesztegetés és hivatali visszaélés miatt vádat emel Benjámin Netanjahu ügyvezető miniszterelnök ellen.

November végén megkezdődött Ion Iliescu volt román államfő pere, aki ellen áprilisban emeltek vádat emberiesség elleni bűncselekmények miatt az 1989-es forradalom ügyében.

December

December elején Franciaországban újabb sztrájk kezdődött a kormány nyugdíjreformterve ellen, a kormány egy héttel később kompromisszumokat jelentett be.

December 12-én az Egyesült Királyságban az előrehozott parlamenti választáson a Konzervatív Párt 35 éve nem látott mértékű győzelmet aratott, a Munkáspárt 1935 óta legsúlyosabb vereségét szenvedte el. Boris Johnson kormányfő ezután közölte: az ország január 31-én kilép az EU-ból. Skóciában a Brexitet ellenző Skót Nemzeti Párt tarolt, Nicola Sturgeon skót kormányfő pedig közölte: megkezdik az újabb függetlenségi népszavazás előkészítését.

December közepén mindkét vádpontban jóváhagyta az amerikai elnök alkotmányos felelősségre vonásának elindítását a washingtoni képviselőház. A demokrata képviselők által megszavazott határozat szerint Donald Trump visszaélt a hatalmával és akadályozta a kongresszus munkáját. Az elnök ellen az ukrán államfővel folytatott korábbi telefonbeszélgetése miatt indult eljárás. Ebben Donald Trump a demokrata ellenlábasa, Joe Biden és fia elleni nyomozásra kérte a kijevi hatóságokat, és állítólag ennek fejében volt hajlandó folyósítani az Ukrajnának ígért katonai támogatást. A Fehér Ház szerint a republikánus