Infostart.hu
eur:
386.58
usd:
332.2
bux:
120651.59
2026. január 14. szerda Bódog
Brigitte Bierlein kijelölt ügyvezető osztrák kancellár (b) és miniszterei az ügyvezető kormány beiktatási ünnepségén a bécsi államfői rezidencián, a Hofburgban 2019. június 3-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Florian Wieser

Esküt tett az osztrák átmeneti minikormány

Brigitte Bierlein az ideiglenes osztrák kancellár - az első nő ezen a poszton -, a kormány párton kívüli szakértőkből áll.

Nyilvánosságra hozták hétfőn az új, átmeneti osztrák kormány tagjainak nevét, akiket Brigitte Bierlein ideiglenes osztrák kancellár kért fel a minisztériumok irányítására. Az új kormánytagok még hétfőn letették az esküt Alexander Van der Bellen szövetségi elnök előtt.

A pártonkívüli szakértőkből álló kormány a második osztrák köztársaság megalakulása óta az egyik legkisebb kabinetje Ausztriának, 12 tagja van.

Brigitte Bierlein - az első női kancellár Ausztriában - csak az előreláthatólag szeptemberben megrendezendő előre hozott választásokig tölti be a tisztséget. Hat tárca élére női vezetőt jelölt, így a nők a férfiakkal egyenlő arányban vesznek részt a kabinetben.

Az alkancellár és igazságügyi miniszter Clemens Jabloner lett, aki több mint két évtizeden át a közigazgatási bíróság elnöke volt.

A kül- és Európa-ügyi miniszteri tisztséget Alexander Schallenberg tölti be, aki eddig a kancellárián az Európa-szekciót vezette, és szoros munkakapcsolatban állt Sebastian Kurz volt kancellárral.

Az oktatási tárcát Iris Rausalka kapta, aki korábban osztályvezetőként tevékenykedett, a gazdasági miniszter pedig az eddig szintén osztályvezetői beosztásban dolgozó Elisabeth Udolf-Strobl lett. Szociálisügyi miniszterré ugyancsak nőt, Brigitte Zarflt nevezték ki.

A közlekedési miniszter Andreas Reichhardt lett, aki a közszolgálati és sportminiszteri teendőket is ellátja.

A védelmi tárcát Thomas Starlinger vezérőrnagy vezeti, aki 2017 óta az államfő főhadsegédje volt. Pénzügyminiszterré Eduard Müllert nevezték ki. A belügyminiszteri széket Wolfgang Peschorn kapta, aki eddig a "köztársaság ügyvédje", az úgynevezett pénzügyi ügyészség (Finanzprokuratur) elnöke volt.

Előzmények

Ausztriában a kormányválság május 17-én robbant ki, miután két német lap nyilvánosságra hozott egy, az akkori alkancellárt, Heinz-Christian Strachét, a kormánykoalíciós Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) azóta lemondott elnökét és Johann Gudenust, a párt szintén lemondott frakcióvezetőjét súlyosan kompromittáló videofelvételt. Strache az Ibizán készült rejtett kamerás felvételen magát egy orosz oligarcha unokahúgának kiadó nővel tárgyalt, akinek párt- és médiatámogatásért cserébe zsíros állami megbízásokat ígért.

Strache lemondása után Sebastian Kurz akkori kancellár, a nagyobbik kormánypárt, az Osztrák Néppárt (ÖVP) elnöke a belügyminiszter, Herbert Kickl (FPÖ) menesztését javasolta. Kickl menesztése után válaszképpen az összes szabadságparti belügyminiszter lemondott. Kurz szakértőket bízott meg a megüresedett tárcák feladatköreinek ellátására, így részleges ügyvezetői kormány alakult Ausztriában. Nem sokkal később a legnagyobb ellenzéki párt, az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) bizalmatlansági indítványt kezdeményezett Kurz és kormánya ellen, melynek megszavazása után az osztrák államfő Brigitte Bierleint, az alkotmánybíróság elnökét bízta meg kormányalakítással.

Címlapról ajánljuk
Szakértő: Brüsszel tényleg késleltetheti a vizsgálatokat a magyar választásokig

Szakértő: Brüsszel tényleg késleltetheti a vizsgálatokat a magyar választásokig

2 milliárd eurót már elvesztett Magyarország, 17 milliárd euró sorsa még kétséges. A Euronews értesülései szerint az Európai Bizottság befagyasztja a Magyarország elleni vizsgálatokat a választásig, mert a testület nem akarja úgy feltüntetni magát, hogy beavatkozik a magyar választási kampányba. Gálik Zoltán, a Budapesti Corvinus Egyetem docense szerint már eddig is volt arra példa, hogy a Bizottság késleltetett eljárásokat hasonló helyzetben.

Asztal köré ül Grönland, Dánia és Amerika – A szakértő szerint a legbonyolultabb a sziget eladása lenne

A Fehér Házban egyeztet Grönland helyzetéről az amerikai, a dán és a grönlandi külügyminiszter, a dán és a grönlandi fél célja, hogy a megbeszéléseket a „tárgyalószobába terelje”, ahol az érintettek közvetlenül, szemtől szemben beszélhetnek egymással. A tárgyalásokról Németh Viktória külpolitikai elemző, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kutatója beszélt az InfoRádióban.
inforadio
ARÉNA
2026.01.15. csütörtök, 18:00
Káel Csaba
a Müpa vezérigazgatója, filmügyi kormánybiztos
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×