Infostart.hu
eur:
364.69
usd:
327.12
bux:
144586.39
2026. november 10. kedd Réka
Brigitte Bierlein kijelölt ügyvezető osztrák kancellár (b) és miniszterei az ügyvezető kormány beiktatási ünnepségén a bécsi államfői rezidencián, a Hofburgban 2019. június 3-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Florian Wieser

Esküt tett az osztrák átmeneti minikormány

Brigitte Bierlein az ideiglenes osztrák kancellár - az első nő ezen a poszton -, a kormány párton kívüli szakértőkből áll.

Nyilvánosságra hozták hétfőn az új, átmeneti osztrák kormány tagjainak nevét, akiket Brigitte Bierlein ideiglenes osztrák kancellár kért fel a minisztériumok irányítására. Az új kormánytagok még hétfőn letették az esküt Alexander Van der Bellen szövetségi elnök előtt.

A pártonkívüli szakértőkből álló kormány a második osztrák köztársaság megalakulása óta az egyik legkisebb kabinetje Ausztriának, 12 tagja van.

Brigitte Bierlein - az első női kancellár Ausztriában - csak az előreláthatólag szeptemberben megrendezendő előre hozott választásokig tölti be a tisztséget. Hat tárca élére női vezetőt jelölt, így a nők a férfiakkal egyenlő arányban vesznek részt a kabinetben.

Az alkancellár és igazságügyi miniszter Clemens Jabloner lett, aki több mint két évtizeden át a közigazgatási bíróság elnöke volt.

A kül- és Európa-ügyi miniszteri tisztséget Alexander Schallenberg tölti be, aki eddig a kancellárián az Európa-szekciót vezette, és szoros munkakapcsolatban állt Sebastian Kurz volt kancellárral.

Az oktatási tárcát Iris Rausalka kapta, aki korábban osztályvezetőként tevékenykedett, a gazdasági miniszter pedig az eddig szintén osztályvezetői beosztásban dolgozó Elisabeth Udolf-Strobl lett. Szociálisügyi miniszterré ugyancsak nőt, Brigitte Zarflt nevezték ki.

A közlekedési miniszter Andreas Reichhardt lett, aki a közszolgálati és sportminiszteri teendőket is ellátja.

A védelmi tárcát Thomas Starlinger vezérőrnagy vezeti, aki 2017 óta az államfő főhadsegédje volt. Pénzügyminiszterré Eduard Müllert nevezték ki. A belügyminiszteri széket Wolfgang Peschorn kapta, aki eddig a "köztársaság ügyvédje", az úgynevezett pénzügyi ügyészség (Finanzprokuratur) elnöke volt.

Előzmények

Ausztriában a kormányválság május 17-én robbant ki, miután két német lap nyilvánosságra hozott egy, az akkori alkancellárt, Heinz-Christian Strachét, a kormánykoalíciós Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) azóta lemondott elnökét és Johann Gudenust, a párt szintén lemondott frakcióvezetőjét súlyosan kompromittáló videofelvételt. Strache az Ibizán készült rejtett kamerás felvételen magát egy orosz oligarcha unokahúgának kiadó nővel tárgyalt, akinek párt- és médiatámogatásért cserébe zsíros állami megbízásokat ígért.

Strache lemondása után Sebastian Kurz akkori kancellár, a nagyobbik kormánypárt, az Osztrák Néppárt (ÖVP) elnöke a belügyminiszter, Herbert Kickl (FPÖ) menesztését javasolta. Kickl menesztése után válaszképpen az összes szabadságparti belügyminiszter lemondott. Kurz szakértőket bízott meg a megüresedett tárcák feladatköreinek ellátására, így részleges ügyvezetői kormány alakult Ausztriában. Nem sokkal később a legnagyobb ellenzéki párt, az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) bizalmatlansági indítványt kezdeményezett Kurz és kormánya ellen, melynek megszavazása után az osztrák államfő Brigitte Bierleint, az alkotmánybíróság elnökét bízta meg kormányalakítással.

Címlapról ajánljuk
Ürge-Vorsatz Diána: megnyílt az esély arra, hogy ne szálljanak el végleg a hőmérsékletek, de lett egy új gond

Ürge-Vorsatz Diána: megnyílt az esély arra, hogy ne szálljanak el végleg a hőmérsékletek, de lett egy új gond

Az antalyai klímacsúccsal egy időben nyilatkozott az InfoRádiónak a klímakutató, szerinte sokat tettek a kormányok az utóbbi évtizedben, de nem szabad megállni, hátradőlni, tovább kell folytatni a kibocsátáscsökkentést és az energiamegtakarítást, utóbbinak viszont mintha akadálya lenne, hogy a klímaküzdelemhez sokat hozzátevő mesterséges intelligencia energiaközpontok rengeteget fogyasztanak, ami merőben új dilemma.

Ki veszi át az euró irányítását?

Az egyik a túlzott pénznyomtatás veszélyeire figyelmeztetett, a másik szerint a jegybankoknak néha bátrabban kell támogatniuk a gazdaságot. A holland Klaas Knot, vagy a spanyol Pablo Hernández de Cos lehet az Európai Központi Bank következő elnöke. A döntés nemcsak az euróövezet kamatainak jövőjét, hanem a forint árfolyamát és a magyar hitelek költségeit is befolyásolhatja. De vajon tényleg olyan nagy a különbség a két jelölt között, mint azt a hírnevük sugallja?
Már a banki AI-t is kérdezhetjük költéseinkről (x)
TÁMOGATOTT TARTALOM

Már a banki AI-t is kérdezhetjük költéseinkről (x)

Egyre nyitottabbak a banki ügyfelek arra, hogy a mesterséges intelligencia segítse őket pénzügyeik intézésében – mutat rá az NRC által a Gránit Bank számára készített digitális bankolási kutatás. A Gránit Guruhoz érkező kérdések elemzéséből az is kiderül, milyen segítséget várnak a felhasználók a virtuális pénzügyi asszisztensektől.
inforadio
ARÉNA
2026.11.11. szerda, 18:00
Tálas Péter
a Stratégia és Védelem Konzultációs Csoport biztonságpolitikai elemzője
Szétverte Trump a saját hátországát: kötélnek áll az elnök, vagy most jön még a nemulass?

Szétverte Trump a saját hátországát: kötélnek áll az elnök, vagy most jön még a nemulass?

Visszalendült a politikai inga az Egyesült Államokban, nem is kicsit. A Demokrata Párt kiütéssel győzött a múlt heti félidős választásokon, az országos szavazatarányban a Watergate-botrány utáni 1974-es választás óta nem látott különbséggel, 13 százalékponttal kerekedtek felül. A demokraták a képviselőház mellett hatalmas meglepetésre a szenátusban is kényelmes többségre tettek szert: ha Mississippit és Alaszkát is behúzzák, az eddigi 47 helyett akár 56 demokrata szenátor is ülhet a száz tagú felsőházban 2027-től. Az amerikai választók nem mérték szűken a Donald Trumpra kiszabott büntetést, a republikánusokat olyan évtizedek óta fennálló fellegváraikból is kiűzték, mint Texas, Kansas vagy Dél-Karolina. Az eredményt számos elemző az első felvonásnak tekinti a Trump-korszak hattyúdalában, de milyen kártyák lapulhatnak még az amerikai elnök kezében? A választási kudarc csak felbátoríthatja Trumpot a külpolitikában? Izraellel szakítás, Iránban pedig eszkaláció jöhet? A demokrata Kongresszus Ukrajna-pártibb irányba kormányozhatja az amerikai külpolitikát? A Portfolio külpolitikai podcastje, a Global Insight legfrissebb adásában Csizmazia Gábor Amerika-szakértővel, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos főmunkatársával elemeztük az előbbi kérdéseket.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×