A kormánypárt jelöltje, Binali Yildirim jelenleg a szavazatok 48,71, míg a CHP-s Ekrem Imamoglu a 48,65 százalékát tudhatja magáénak.

A másik kulcsfontosságú városban, Ankarában, az ellenzéki CHP színeiben induló Mansur Yavas biztosan vezet, 50,62 százalékon áll, míg az AKP-s Mehmet Özhaseki 47,20 százalékon. Ezzel az AKP másfél évtized után elveszíteni látszik a fővárosi főpolgármesteri széket.

A harmadik legnépesebb város, a nyugat-törökországi Izmir vezetése hagyományosan kemalista. A CHP jelöltje, Mustafa Tunc Soyer eddig a voksok 58,06 százalék szerezte meg, és jelentős az előnye a kormánypárti Nihat Zeybekcivel szemben, akinek 38,49 százaléknyi szavazata van.

Recep Tayyip Erdogan államfő, aki egyben az AKP elnöke is, vasárnap esti isztambuli sajtótájékoztatóján kijelentette: ahogy 2002 óta mindig, az AKP most is egyértelmű fölénnyel nyert a megméretésen. Erdogan kijelentette: az emberek láthatóan megértették azt az üzenetet, amelyet a kampány során Törökország túlélésének kérdésével kapcsolatban hangoztatott. A török elnök egyúttal kilátásba helyezett egy "gyökeres", erős gazdasági reformot a választás után.

Ami a pártok összesített támogatottságát illeti, az iszlamista-konzervatív AKP a jelenlegi állás szerint a szavazatok 44,95, a vele szövetségben induló nacionalista Nemzeti Mozgalom Pártja (MHP) pedig a 6,80 százalékát szerezte meg. Az ellenzéki választási szövetségben a kemalista Köztársasági Néppárt (CHP) a voksok 30,25 százalékát, míg a nacionalista Jó Párt (IP) a 7,39 százalékát szerezte meg eddig. A kurdbarát Népek Demokratikus Pártja (HDP), amely a tavaly júniusi parlamenti választással ellentétben ezúttal nem csatlakozott az ellenzéki szövetséghez, pillanatnyilag 4,01 százalékot tudhat magáénak.

A jelenlegi eredmény azt mutatja, hogy az AKP a 2014-es helyhatósági és a 2018-as parlamenti választáshoz képest pár százalékot erősödött, miközben a MHP támogatottsága a tavalyi évvel összehasonlítva közel a felére csökkent. A CHP-re tavalyhoz viszonyítva közel 8 százalékkal többen szavaztak, míg a HDP a 2018-as, csaknem 12 százalékos arányról a 2014-es eredményére, 2,01 százalék közelébe zuhant. Az IP 2014-ben még nem létezett, de a tavalyi teljesítményéhez képest a párt támogatottsága pár százalékkal visszaesett.

A mostani helyhatósági választásnak különös jelentőséget ad, hogy ez az első megméretés a tavaly júniusi elnök- és parlamenti választás, majd a végrehajtó elnöki rendszer júliusi életbe lépése óta.

A választáson mintegy 57 millió török állampolgár volt jogosult részt venni. A részvételi arány egyelőre 83,99 százalékon áll, ami azt jelenti, hogy a szavazási hajlandóság némileg lanyhult: a 2014-es helyhatósági választás részvételi aránya még 89,1 százalék, de a 2018-as választásoké is 86,23 százalék volt.

A török belügyminisztérium közlése szerint 310 rendbontásról értesítették a hatóságokat. A kelet-törökországi Malatya tartomány egyik kis falujában két ember meghalt egy szavazóhelyiségben kitört lövöldözésben. A Saadet Partisi (Aranykor Pártja) nevű kis ellenzéki iszlamista párt vezetője, Temel Karamollaoglu a Twitteren azt írta, hogy tömörülésének két tagja az áldozat. Egyikük szavazóbiztosként, a másik pedig választási megfigyelőként tevékenykedett, amikor a kormánypárti polgármesterjelölt unokaöccse pisztolyával lelőtte őket, mert tiltakoztak az ellen, hogy a szavazófülke használata helyett nyilvános szavazásra igyekeztek rábírni az embereket.

A gyilkosságon felül számos kisebb, a választáshoz köthető verekedés is történt vasárnap Törökországban, amelyekben késekkel, botokkal és kövekkel támadtak egymásra az eltérő pártok szimpatizánsai.

A voksolás biztonságát 553 ezer rendvédelmis felügyelte.

A következő választás előreláthatólag 2023-ban lesz Törökországban, akkor az államfő kilétéről és a parlament összetételéről döntenek a szavazók.