Az előző negyedévhez képest – a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok alapján – a gazdaság teljesítménye 0,2 százalékkal emelkedett.

A második becslésben a nyers és a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott volumenindex egyaránt 0,1 százalékponttal nagyobb növekedést jelez az első becslésben közölt negyedik negyedévi adathoz viszonyítva – emelte ki a KSH.

2025-ben a GDP a nyers adatok esetében 0,4 százalékkal, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint 0,3 százalékkal felülmúlta az előző évit.

A negyedik negyedévben a termelési oldalon az építőipar hozzáadott értéke 5,1 százalékkal nőtt. Az ipar teljesítménye 1,8, azon belül a feldolgozóiparé 0,8 százalékkal csökkent. A mezőgazdaság hozzáadott értéke 1,7 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól.

A szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke 1,0 százalékkal emelkedett. A legnagyobb növekedés (5,9 százalék) a pénzügyi, biztosítási tevékenységben következett be. A művészet, szabadidő, egyéb szolgáltatások 4,6, az oktatás 2,2 százalékkal bővült.

A kereskedelem, valamint a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás teljesítménye egyaránt 2,1 százalékkal emelkedett.

A szakmai, tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenység hozzáadott értéke 1,8, a humánegészségügyi és szociális ellátásé 1,1, a szállítás, raktározásé 1,0, az információ, kommunikációé 0,4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A közigazgatás teljesítménye stagnált. Az ingatlanügyletek hozzáadott értéke 2,4 százalékkal csökkent.

A bruttó hazai termék 2025. IV. negyedévi 0,8 százalékos növekedéséhez legjobban a szolgáltatások teljesítménye járult hozzá 0,5 százalékponttal. Az építőipar teljesítménye 0,3 százalékponttal segítette , míg az iparé 0,3 százalékponttal mérsékelte a növekedést, a mezőgazdaságnak nem volt érdemi hatása a bruttó hazai termék alakulására.

A felhasználási oldalon a háztartások tényleges fogyasztása 3,0 százalékkal nőtt.

Összetevői között a legnagyobb arányt képviselő háztartások fogyasztási kiadása 2,7 százalékkal emelkedett. A kormányzattól kapott természetbeni társadalmi juttatások volumene 3,3 százalékkal, a közösségi fogyasztásé 8,4 százalékkal emelkedett. A háztartásokat segítő nonprofit intézményektől kapott természetbeni juttatások volumene 10,3 százalékkal nőtt.

A felsorolt folyamatok eredményeként a végső fogyasztás 3,9 százalékkal emelkedett.

A teljes jelentés további adatokkal itt olvasható.

Elemző: visszafogtak a beruházások, húzott a lakossági fogyasztás

A magyar gazdaságból három és fél éve tűnt el a növekedés, azóta recessziós, stagnáló és minimális növekedést mutató időszakok váltogatják egymást. Ezt támasztják alá a Központi Statisztikai Hivatal részletes adatai is a hazai gazdaság tavalyi teljesítményéről. A fő lehúzóerőt a beruházások jelentették – értékelt az InfoRádióban a Porfolio vezető makrogazdasági elemzője. Madár István elmondta: a nagy kép nem változott a mostani részletes adatközléssel.

A negyedéves alapon számolt 0,2 százalékos növekedést a gyorsbecsléséhez képest a KSH helyben hagyta, tehát az előző negyedévhez képest 0,2 százalékos volt a növekedés. Az éves indexeket egy kicsit följebb húzta 0,6-07 százalékra, 0,1 százalékponttal javítva ez, de igazából mivel a negyedéves általunk jobban figyelt GDP adat visszamenőleg sem változott az elmúlt negyedévekben, ez inkább kerekítési hibának tekinthető, úgyhogy mondhatjuk azt, hogy tulajdonképpen a harmadik negyedév stagnálása és a negyedik negyedév szerény 0,2 százalékos emelkedését láthattuk. Eszerint a magyar gazdaságnak nincs nyoma a dinamizálódásna. Az utóbbi 14 negyedévből 8-ban visszaesést mért a KSH, egyszer stagnált a gazdaság, és öt esetben láttunk bővülést” – mondta az elemző, hozzátéve, hogy ez egy gyenge konjunktúrának számít.

A gazdaságban a szolgáltatások tudnak növekedést mutatni, köszönhetően a lakossági fogyasztás bővülésének. Az export gyenge teljesítményének elősorban a külkereskedelmi partnereink szintén hűvös gazdasági klímája az oka, miközben fokozza a nehézségeket a magyar kiviteli szerkezet erős járműipari dominanciája, ugyanis a terület Európában köztudottan nem megy jól. A fő lehúzó erő a beruházások zuhanása volt tavaly is.

Az európai gazdaság élénkülésre utaló első jelei még nem mozgatták meg a hazai exportszektort,

a feldolgozóipar is ezért teljesített rosszul. Viszont növekedni tudott az egyébként mindig változó teljesítményt nyújtó – kis súlyú – építőipar.

A szolgáltatások szerény növekedésének a hátterében Madár István szerint az állt, hogy az ingatlanügyletek területén volt egy visszaesés, ezt a pénzügyi biztosítási szektor nagyobb élénkülése „mentette meg”.

Hozzátette: idén tehát nem lehet számolni egy jó 2025-ös adat áthúzódó, lendületet adó hatásával, vagyis „a 2026-os növekedést tényleg 2026-ban kell megcsinálni”.

„A számításaink szerint az idén minden egyes negyedévben 1 százalékos GDP-növekedést kell produkálnia a gazdaságnak az előző negyedévhez képest, és akkor elérhető a kormány által előrejelzett növekedési sáv, vagyis erőteljes dinamizálódásra lenne szükség. Amennyiben ennek a tempónak a felét produkálná a gazdaság, tehát minden negyedévben fél százalékkal nőne az előzőhöz képest, akkor körülbelül másfél százalékos GDP-növekedés történhetne 2026-ban” – ismertette az elemző, megjegyezve, hogy már ez utóbbi is jelentősen felülmúlná az elmúlt három évi teljesítményt. A gazdasági környezetben a fékek még mindig megvannak, akár a külső konjunktúra területén, akár a belső gazdasági hangulat területén.