Izrael csapást mért egy iráni atomfegyver-fejlesztő központra

Az izraeli harci gépek egy titkos parancsnoki központot támadtak, ahol olyan nukleáris tudósok dolgoztak, akik az iráni atomfegyverrendszer egyik kulcsfontosságú elemét fejlesztették - közölte Efi Defrin szóvivő. Hozzátette, hogy a központ neve Min Zadaai. Mint mondta, a létesítmény részben a föld alatt működött.

A korábbi csapások után az iráni rezsim megpróbálta egyes képességeit titkos bunkerekbe áthelyezni. Elmondta azt is, hogy az Irán elleni hadműveletek kezdete óta a hadsereg mintegy négyezer csapást hajtott végre Iránban mintegy ezerhatszáz bevetésen.

Csak az elmúlt 24 órában több száz harci repülőgép és más légi jármű indult több mint háromszáz egymást követő hullámban iráni és libanoni célpontok ellen.

Emmanuel Macron: „a hóhérokat nem sajnáljuk"

A francia államfő szerint Irán a legfőbb felelős a Közel-Keleten kitört háborúért, és bár az Egyesült Államok és Izrael "a nemzetközi jogot megkerülve" indítottak csapásokat Irán ellen, "a hóhérokat nem sajnáljuk".

Kedd esti televíziós beszédében a francia elnök emlékeztetett arra, hogy az Iráni Iszlám Köztársaság "veszélyes nukleáris programot és példátlan ballisztikus képességeket fejlesztett ki, felfegyverezte és finanszírozta a szomszédos országokban működő terrorcsoportokat" Libanonban, Jemenben és Irakban, valamint "januárban ismételten parancsot adott ki a saját népe lövetésére".

"Németországgal és az Egyesült Királysággal együtt egyértelműen kijelentettük, hogy a lehető leghamarabb kívánatos a légicsapások befejezése, és hogy a térségben tartós béke csak a diplomáciai tárgyalások újraindításával érhető el" - emlékeztett Emmanuel Macron, aki szerint az iráni népnek "szabadon kell döntenie a sorsáról".

A francia elnök jelezte, hogy Franciaország megerősíti a katonai bázisainak biztonságát a régióban, amelyek közül kettő "korlátozott csapásokat" szenvedett el Irán részéről.

Donald Trump: "szinte minden megsemmisült"

Az amerikai elnök közölte, hogy szétlőtték az iráni hadsereg és a haditengerészet számos célpontját. Donald Trump ezt akkor mondta, amikor a washingtoni Fehér Ház Ovális Irodájában fogadta Friedrich Merz német kancellárt.

Újságíróknak nyilatkozva az amerikai elnök azt mondta: azért rendelte el az Irán elleni támadást, mert egyre erősebb volt az az érzése, hogy Irán elsőként támadhatja meg az Egyesült Államokat, miután a teheráni vezetés nukleáris programjáról zajló tárgyalások zsákutcába futottak. Trump hangsúlyozta azt is, hogy az Egyesült Államok nem Izrael kedvéért, hanem saját biztonsági érdekei miatt indította meg a katonai műveletet.

Az amerikai elnök a sajtó előtt bírálta a madridi és a londoni vezetést.

"Spanyolország valóban azt mondta, hogy nem használhatjuk a támaszpontjaikat. (...) Nem voltak barátságosak" - mondta, hozzátéve: utasította pénzügyminiszterét, Scott Bessentet, hogy "szakítson meg minden ügyletet" Spanyolországgal. "Fel fogunk függeszteni minden kereskedelmet. Nem akarjuk, hogy bármi közünk legyen Spanyolországhoz" - fogalmazott.

"Szintén nem vagyok elragadtatva az Egyesült Királyságtól" - hangsúlyozta Donald Trump arra utalva, hogy Keir Starmer miniszterelnök csak vasárnap este egyezett bele a brit bázisok korlátozott használatába.

Németországra kitérve az amerikai elnök azt mondta, hogy ők megengedték amerikai csapatoknak, hogy "bizonyos területeken" leszállhassanak. "Nem kérjük tőlük, hogy katonákat küldjenek" - tette hozzá. Közölte, hogy kereskedelmi megállapodásokról is tárgyal a német kancellárral. Friedrich Merz a találkozón egyetértését hangsúlyozta Washington Iránnal kapcsolatos politikáját illetően. Leszögezte viszont, hogy az iráni konfliktus "árt a gazdaságainknak", egyebek között a növekvő benzinárak miatt.

Beszélt arról is, hogy Washingtonnak egyelőre nincsenek konkrét tervei a politikai vezetés jövőjét illetően Iránban.

Reza Pahlavit, az 1979-ben elűzött iráni uralkodó fiát ugyanakkor nem részesítette egyértelmű támogatásban. "Jó benyomást kelt, de nekem úgy tűnik, valaki a saját soraikból, aki éppen népszerű, ha egyáltalán maradt még ilyen, jobb volna" - tette hozzá.

Trump kitért az ukrajnai háború kérdésére is, mondván, hogy a rendezés kiemelt helyen szerepel fontos teendőinek sorában. ugyanakkor úgy fogalmazott, hogy "jelentős mennyiségű gyűlölet halmozódott fel" Vlagyimir Putyin orosz elnök és Volodimir Zelenszkij ukrán vezető között.

Az oroszoknak nem tetszik az olasz kormányfő véleménye

Oroszország római nagykövetsége közösségi oldalán utasította el kedden Giorgia Meloni olasz kormányfő kijelentését, miszerint a nemzetközi jog válsága az ukrajnai háború eredménye. A hosszú bejegyzésben az orosz diplomáciai képviselet a független és ENSZ-tagországokkal szembeni "nem provokált és brutális fegyveres agressziókról" tett említést, felsorolva 1991-ben Jugoszláviát, 2003-ban Irakot, 2011-ben Líbiát és most Iránt.

Giorgia Meloni az iráni konfliktus kirobbanását követően, a TG5 olasz kereskedelmi tévéhíradónak adott interjúban aggodalmát fejezte ki a nemzetközi politikai helyzet és a nemzetközi jog megsértése miatt, amelyet az ukrajnai háború elkerülhetetlen következményének nevezett.

Meloni azt mondta: "mivel az ENSZ Biztonsági Tanácsának egyik tagja szándékosan megtámadta egyik szomszédját, elkerülhetetlen volt, hogy az a káosz időszakához vezessen".

Nemzeti egységre szólította fel Irán kisebbségeit a trónörökös

Az X-en közzétett üzenetében Pahlavi leszögezte: egyetlen etnikai kisebbséget sem ér hátrányos megkülönböztetés, amennyiben ő fogja vezetni Iránt, és felszólította őket, ne használják az ország elleni támadásokat szeparatista törekvésekre.

"A rendszer összeomlásának a küszöbén vagyunk; ébernek kell lennünk és nemet kell mondanunk az opportunista hangokra, azokra a hangokra, amelyek hosszú idő óta mohó pillantásokat vetnek az iráni területekre" - figyelmeztetett, "Irán kulturális és történelmi szövete elidegeníthetetlen részének" nevezve a kisebbségeket.

"Hiszem, hogy hűek maradtok ehhez a szövetséghez és szilárdan bízom benne, hogy a nemzeti egységnek és a közös akaratnak köszönhetően ragyogó jövő vár rátok" - fogalmazott. A több mint 85 milliós, etnikailag sokszínű országban jelentős méretű azeri, lóri, kurd, arab, beludzs és türkmén kisebbség él, közülük elsősorban a kurd és beludzs közösség többször kinyilvánította akaratát az önrendelkezésre.

Rúhollah Khomeini ajatollah 1979. február 1-én tért haza Franciaországból, és átvette az irányítást Iránban, ahonnan a Nyugat-barát Mohammed Reza Pahlavi sah és családja néhány nappal korábban elmenekült. Ezzel véget ért Irán 2500 éven át tartó monarchikus berendezkedése, és megalakult az Iráni Iszlám Köztársaság

Telefonon egyeztetett az orosz és az iráni külügyminiszter

A közel-keleti válságról tárgyalt telefonon Szergej Lavrov orosz és Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter - közölte kedden a moszkvai diplomáciai tárca. A felek megvitatták a régióban kialakult helyzetet, amely a Moszkvában kiadott közlemény szerint "az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított, ki nem provokált fegyveres agresszió következtében alakult ki".

Hangsúlyozták, hogy az ilyen cselekmények aláássák a nemzetközi jog alapvető normáit, és súlyos következményekkel járnak az egész Közel-Keletre nézve. Ezt az álláspontot Oroszország állandó képviselője egyértelműen megerősítette az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülésén.

Prezsa-öböl: versenyfutás életre-halálra

Az Öböl-menti arab országok egy héten b elül kifogyhatnak a légvédelmi fegyvereikből, ha Irán az eddigiekhez hasonló hevességgel zúdítja rájuk rakéta a dróncsapásait. Márpedig ez a háború eddig elképzelhetetlen méretű eszkalációjához vezethet.

Nagy-Britannia hadihajót és helikoptereket küld a Földközi-tenger keleti térségébe

A brit kormány légi fenyegetések, köztük rakéta- és dróntámadások elhárítására kifejlesztett hadihajót és helikoptereket küld a Földközi-tenger keleti térségébe. A londoni védelmi minisztérium keddi tájékoztatása szerint a brit királyi haditengerészet a Dragon nevű, Type 45 típusjelű rombolót vezényli a térségbe két Wildcat típusú helikopterrel együtt a helyi brit védelmi kapacitás erősítése végett.

Ennek előzményeként Irán a hétvégén két dróntámadást is végrehajtott a ciprusi Akrotíriben működő brit légitámaszpont - a brit királyi légierő (RAF) legnagyobb térségi támaszpontja - ellen. A támaszpont egyik futópályájába becsapódott egy iráni drón, de a brit védelmi minisztérium szerint csak minimális károk keletkeztek.

Német kancellár: a háború "árt a gazdaságunknak"

Friedrich Merz a washingtoni Fehér Házban mondta ezt, mielőtt találkozott Donald Trump amerikai elnökkel.

"Mindannyian azt reméljük, hogy ez a háború a lehető leghamarabb véget ér" - húzta alá a német politikus. Reményét fejezte ki, hogy az izraeli és az amerikai hadsereg a megfelelő döntést hozta meg annak érdekében, hogy új iráni kormányzat alatt helyreállhasson a béke és szabadság a közel-keleti országban.

Ukrán elnök: Kijev kész megosztani légvédelmi tapasztalatait a Közel-Kelet országaival

„Ha a Közel-Kelet vezetőinek sikerül megegyezniük Vlagyimir Putyin orosz elnökkel a tűzszünetről, akkor azok a katonák, akik ma a mi légterünket védik, el tudnak utazni hozzájuk, és meg tudják tanítani, hogyan védjék ki az iráni támadásokat. Amíg azonban rakéták repülnek felénk, addig mi a saját hazánkat fogjuk védeni" - idézte az UNIAN hírügynökség az államfőt.

Az elnök hozzátette, hogy jelenleg tárgyalásokat folytat a térség azon államainak a vezetőivel, akik érdeklődnek az ukrán harci tapasztalatok iránt. Zelenszkij hangsúlyozta, hogy Ukrajnának viszont égető szüksége lenne azokra a légvédelmi rendszerekre, amelyek ezekben az országokban rendelkezésre állnak. „Nálunk hiány van a PAC-3 rakétákból. Ha például ilyeneket adnának nekünk, mi cserébe adunk nekik drón elfogó rendszereket. Ez egyenértékű csere” - érvelt Zelenszkij,

NATO-főtitkár: Irán nukleáris fejlesztése Európára is veszélyt jelent

Mark Rutte szkopjei látogatása alkalmával ismételten védelmébe vette Izrael és az Egyesült Államok Irán elleni támadásait, hangsúlyozva, hogy Teherán nukleáris és ballisztikus képességeinek fejlesztése nemcsak Izraelre, hanem Európára is komoly fenyegetést jelent.

A Vesti.mk észak-macedón hírportál beszámolója szerint a NATO főtitkára úgy fogalmazott: Irán "közel áll ahhoz, hogy nukleáris képességekre és ballisztikus rakétákra tegyen szert". Hozzátette, ez nem csupán "egzisztenciális fenyegetés" Izrael számára, hanem jelentős veszély Európára nézve is. Hozzátette: a támadásokat széles körű támogatás övezi Európában.

Roszatom: felfüggesztették a busehri atomerőmű új blokkjainak építését

az iráni busehri atomerőmű új blokkjainak építése továbbra is a Roszatom egyik legfontosabb projektje marad - jelentette ki Alekszandr Lihacsov, az orosz atomenergetikai állami vállalat vezérigazgatója Moszkvában.

A harci cselekmények miatt nehéz előre jelezni a helyzet alakulását, de az orosz szakemberek folytatni fogják a munkát. Ugyanakkor azt is elmondta, hogy az orosz fél elvesztette a kapcsolatot az iráni atomenergia-ipar vezetésével, így Moszkvában nem tudják, mi történik az iráni nukleáris létesítményekkel - közölte a vezérigazgató.

Arra figyelmeztetett, hogy egy, az objektumot érő csapás regionális léptékű katasztrófát okozhat. A Kommerszant hírportál szerint a várost, ahol az orosz építésű erőmű található február 28-án amerikai támadás érte. Iránból már evakuálták a Roszatom-alkalmazottak gyermekeit és a személyzet 94 nélkülözhető tagját, további kétszáz orosz szakember kivonására készülnek.

Trump ismét a brit miniszterelnököt bírálta

Bírálatokkal illette Keir Starmer brit miniszterelnököt Donald Trump amerikai elnök, amiért Nagy-Britannia nem kapcsolódik be az Irán elleni amerikai-izraeli hadműveletekbe. Trump két napon belül másodszor fogalmazott meg kemény hangvételű kritikát Starmer hozzáállásával kapcsolatban.

Az amerikai elnök a legnagyobb példányszámú brit napilap, a The Sun washingtoni tudósítójának nyilatkozva kijelentette: lehetséges, hogy a munkáspárti brit kormányfő "a muszlim szavazók kegyeit keresi", amikor elutasítja a brit fegyveres erők részvételét az iráni háborúban.

Trump úgy fogalmazott: soha nem gondolta volna, hogy az Egyesült Államokat és Nagy-Britanniát hagyományosan összefűző "különleges kapcsolatrendszer olyan súlyos veszélybe kerül, mint most". Ugyanakkor különösen elismerő szavakkal szólt Franciaországról és Németországról.

Hezbollah: "elfogyott a türelmünk"

Ismét háborúval fenyegette meg Izraelt az Irán támogatását élvező Hezbollah libanoni síita milícia „Elfogyott a türelmünk" - jelentette ki egy keddi közleményében Mahmúd Komáti. A szervezet egyik magas rangú tisztségviselője közölte, hogyha Izrael a konfrontációt keresi, „akkor legyen nyílt háború"!

A libanoni egészségügyi minisztérium szóvivője szerint hétfőn és kedden legkevesebb 40 ember vesztette életét és 246-an megsebesültek a légitámadásokban, amelyeket Izrael azzal párhuzamosan indított Libanonban, hogy közben Iránt is támadta az Egyesült Államokkal együtt.

A Hezbollah hétfőre virradóra rakétákkal támadta Izraelt, válaszul Ali Hamenei iráni legfőbb politikai és vallási vezető halálára, aki szombaton az egyik izraeli-amerikai légitámadásban vesztette életét. Megtorlásul a zsidó állam Hezbollah-célpontokat kezdett el támadni Libanonban, elsősorban az ország déli részében és a főváros, Bejrút külvárosaiban.

Cristiano Ronaldo magángépe az éj leple alatt elhagyta a Közel-Keletet

Cristiano Ronaldo magángépe az éjszaka közepén elhagyta Szaúd-Arábiát. Azt még nem tudni, hogy az al-Nasszr világsztárja is a fedélzeten tartózkodott-e, de a nemzetközi sajtóhírek szerint a magánrepülő útja arra utalhat, hogy Ronaldo az eszkalálódó háborús konfliktus miatt távozhatott a Közel-Keletről.

Szakértő: síita dzsihádot indíthat el a világban Ali Hamenei megölése

Az iráni ajatollah megölése terrorhullámot, síita bosszúhadjáratot indíthat el a nyugati világban – mondta az InfoRádióban nyilatkozó szakértő. Sárközy Miklós, a Károli Gáspár Református Egyetem oktatója nem számít demokratikus fordulatra az Egyesült Államok és Izrael által megtámadott közel-keleti országban. De mi vagy ki az az ajatollah?

Kijevtől kérhetnek segítséget az Öböl menti államok

Egyre kevesebb a kétség, hogy az Irán ellen múlt szombaton indított amerikai–izraeli háború csak a közvetlenül érintetteket sújtja. Iráni rakétatámadás érte az ottani amerikai nagykövetséget, és Katar is felvette a harcot a polgári célpontokat egyáltalán nem kímélő iráni rakéták ellen. Értesülések szerint a Perzsa-öböl menti országok a védekezéssel kapcsolatban az ukrajnai tapasztalatokra is támaszkodnának.

Drasztikus lépésre kényszerül Kína a Hormuzi-szoros lezárása miatt

Kína egyik legnagyobb olajfinomítója, a csöcsiangi létestmény jelentősen csökkenti a kapacitásait, és más finomítók is erre készülnek az ázsiai országban.

Irán – Kemény tervet vázolt Donald Trump

Az iráni légvédelem, a légierő, a haditengerészet és a vezetőség megsemmisítését jelentette be kedden Donald Trump amerikai elnök, aki hozzátette, hogy Teherán tárgyalni akar, ám, mint mondta, ehhez már túl késő.

Menekülés a Közel-Keletről: földön, vizen, levegőben

Dubajban az egekbe szöktek a magánrepülő-jegyárak. A külföldiek menekülnek az amerikai-izraeli támadásra adott iráni válasz miatt. Akik megtehetik százezer dollárért próbálnak kijutni az Emírségekből, miközben turisták ezrei rekedtek szállodákban.

Irán az Öböl-menti országok infrastruktúráját támadta

Irán kedden is folytatta rakéta- és dróntámadásait az Öböl-menti országok infrastruktúrája ellen, célpontjai között energialétesítmények, kikötők és repülőterek szerepeltek. A térség országai fokozott légvédelmi intézkedéseket vezettek be, miközben a légterek lezárása és a tranzitban rekedt több ezer utazó elhelyezése újabb kihívásokat teremtett.

Magyarics Tamás: négy célja van Donald Trumpnak az iráni háborúval

Az amerikai közvélemény Magyarics Tamás szerint úgy látja, hogy ha egy adott háború úgymond szükséges, akkor nagyobb áldozatot is elvisel a közvélemény. „A jelenlegi veszteségek még nem nagyon indokolják azt, hogy emiatt az amerikaiak többsége Donald Trump ellen forduljon” – vélekedett az iráni helyzettel összefüggésben.

Gera Dániel kiszabadult Iránból, de még néma

Egy másik magyar labdarúgót is érint az iráni konfliktus, ő még nincs itthon.

Három csapás, egy percen belül – így likvidálták Ali Hameneit

Hónapokon át figyelte a CIA Ali Hamenei ajatollahot, majd egyetlen pillanat alatt csapott le az Egyesült Államok és Izrael. A teheráni vezetés szinte teljes felső köre meghalt az összehangolt támadásban – a háttérben pedig nemcsak titkosszolgálati munka, hanem mesterséges intelligencia is szerepet játszott.

Kreml: az orosz elnök igyekszik elősegíteni az enyhülést a Közel-Keleten

Vlagyimir Putyin igyekszik elősegíteni a közel-keleti helyzet enyhülését, amennyire csak lehetséges - jelentette ki Dmitrij Peszkov, az orosz elnök sajtótitkára kedden újságíróknak.

„Putyin kétségtelenül minden erőfeszítést meg fog tenni, és meg is tesz annak érdekében, hogy legalább kismértékben enyhítse a feszültséget. Ezzel kapcsolatban tegnap szinte minden tárgyalópartnerünkkel arról esett szó, hogy Putyin továbbítja mély aggodalmukat az infrastruktúrájukat ért csapásokkal kapcsolatban iráni kollégáinknak, kihasználva a lehetőséget, amelyet az iráni vezetéssel folytatott párbeszédünk kínál” – mondta.

Az orosz államfő hétfőn telefonon egyeztetett az Egyesült Arab Emírségek elnökével, a bahreini királlyal, a katari emírrel és a szaúdi trónörökössel. Peszkov kedden közölte, hogy „adott pillanatban” nem szerepel a tervek között a kapcsolatfelvétel Vlagyimir Putyin és Donald Trump amerikai elnök között.

Szergej Lavrov külügyminiszter kedden egy moszkvai sajtótájékoztatón kijelentette: „Marco Rubio (amerikai külügyminiszter és nemzetbiztonsági tanácsadó) egy újságírói kérdésre válaszolva nemrégiben felvetette azt a lehetőséget, hogy az Egyesült Államok ugyanúgy fogja kormányozni Iránt, ahogyan bejelentésük szerint Venezuelát fogják irányítani. Már hasonló tervet fontolgatnak Kuba esetében is. És valószínűleg ezzel még nincs vége”.

Hangot adott aggodalmának, hogy a nukleáris fegyverek elterjedésének tilalma kicsúszhat az ellenőrzés alól. Hangsúlyozta, hogy meg kell állítani a Közel-Keleten folyó harci cselekményeket, amelyek civil áldozatokat követelnek.

Kifejezte Oroszország készségét az Egyesült Államokkal és Izraellel való tárgyalásokra, mert, mint hangoztatta, a válságot csak diplomáciai úton lehet rendezni. Rámutatott, hogy e két ország ellen nem várhatóak szankciók.

Lavrov szerint Franciaország és Nagy-Britannia igyekszik távol tartani magát attól, amit az Egyesült Államok a világszínpadon tesz. Úgy vélekedett, megérett a párbeszéd az amerikaiakkal arról, hogy hogyan látják a világot, és milyen szerepet szánnak benne a többieknek.

Peszkov az ukrajnai rendezésről szólva azt mondta, hogy a jelenlegi közel-keleti helyzet miatt nincs szó egy új tárgyalási fordulóról Abu-Dzabiban. Tájékoztatást ígért az újabb háromoldalú találkozó időpontjáról és helyszínéről, ha megszületik a vonatkozó megállapodás.

Ugyanerről az orosz külügyminiszter így nyilatkozott: „Trump elnök és csapata elismerte a terepen kialakult valóságot. És ezt a valóságot a rendezés keretében is el kell ismerni. Nem fogok részletekbe menni, de azt, hogy ez az álláspont, vagyis a Trump-adminisztráció általam megjelölt álláspontja változatlan marad, elismerhetem és megerősíthetem. Ezt lényegében az anchorage-i megállapodásban rögzítették”.

Lavrov hangot adott álláspontjának, miszerint az ukrajnai konfliktusban a terepen kialakult valóság elismerése nem a területekről szól, hanem az ezeken a területeken élő emberek véleményéről.

94 százalékos drágulás: ezt okozta azonnal a Hormuzi-szoros lezárása

Több nagy biztosító is felfüggesztette a térségben közlekedő hajók biztosítását.

Iráni külügy: ki van zárva a tárgyalás, csak a háború jöhet számításba

A diplomáciai kudarcok után Irán hivatalosan is a védekezésre helyezi a hangsúlyt – ezt az ország külügyminisztériumának szóvivője közölte.

Száz izraeli repülőgép bombázta Teherán kormányzati központját

Az izraeli légierő csapást mért Irán kormányzati komplexumára Teheránban - közölte a hadsereg szóvivője kedden.

Baráti tűz miatt zuhant, így találták meg a túlélő amerikai vadászpilótát – videó

Minden rendben? Van szüksége segítségre? – kérdezte a kuvaiti civil az amerikai vadászpilótanőt, aki katapultált, miután baráti tűzben lelőtték a gépét.

Teherán figyelmezteti az európai országokat

Irán felszólította az ENSZ Nemzetbiztonsági Tanácsát (BT), lépjen fel az Egyesült Államok és Izrael a síita állam indított háborúja ellen – jelentette be kedden az iráni külügyi szóvivő.

Egy lebombázott teheráni iskolában tartott sajtótájékoztatóján Eszmáil Bagai úgy vélte, a BT „igenis tud tenni, ha akar; semmi akadálya nincs a cselekvésnek”.

„A nemzetközi közösségnek döntéseket kell hoznia, mielőtt késő lesz” – szögezte le.

Hozzátette, hogy Iránt „igazságtalanul és ok nélkül” támadták meg és figyelmeztetett arra, hogy amennyiben nem születnek megfelelő intézkedések,„a most elkezdődött folyamat hamarosan Európát is eléri”, valamint azzal vádolta az Egyesült Államokat és Izraelt, hogy olyan tüzet gyújtottak, „amely lángba borítja az egész világot”.

A szóvivő emellett óva intette az európai országokat attól, hogy „bármilyen módon” bevonódjanak a műveletekbe, nem sokkal azt követően, hogy Németország, Franciaország és az Egyesült Királyság közös közleményben bejelentették, készen állnak „arányos és szükséges védekező intézkedések” megtételére az iráni válaszcsapásokkal szemben annak érdekében, hogy „a forrásnál megsemmisítsék” Teherán katonai képességeit.

„Ez háborús cselekedet volna. Minden ilyen jellegű lépés Irán ellen az agresszorokkal vállalt cinkosságnak minősülne” – jelentette ki Bagai, aki megismételte Teherán álláspontját, amely szerint a háború nem a síita állam döntése volt.

„Mi mindig a diplomáciát támogattuk” – tette hozzá, kiemelve, hogy hazája diplomatái „az utolsó pillanatig minden tőlük telhetőt megtettek azért, hogy elkerüljék a háborút”.

Bizonyos arab államok esetleges Irán elleni, az Egyesült Államokkal közös koalíciójának lehetőségére reagálva Bagai hangsúlyozta, Irán külpolitikájának középpontjában továbbra is a szomszédaival fenntartott jó viszony áll és aláhúzta, hogy országa az Egyesült Államok ellen intézett támadásai semmilyen módon nem minősülnek a régiós államok elleni barátságtalan lépésnek.

Hortay Olivér az Arénában: az iráni háború erősen megnehezítheti az EU leválását az orosz olajról

Az Európai Unió az orosz gázról leválva és az Egyesült Államoktól függetlenedve Katarból akart földgázt vásárolni, ám ezt az iráni háború erősen megnehezíti – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Hortay Olivér közgazdász, a Századvég Konjuktúrakutató energia- és klímapolitikai üzletágvezetője. Arra is figyelmeztetett: Iránból lőtávolon belül vannak a legnagyobb olajkitermelő kapacitások.

Támadás érte Irán natanzi urándúsító üzemét a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség szerint

Az ENSZ nukleáris felügyeleti szerve kedden megerősítette, hogy az Egyesült Államok és Izrael katonai támadásai részeként bombázták Irán natanzi urándúsító üzemének bejáratát.

Szakértő: aki a Közel-Keleten szállna át repülővel, annak most ez nehéz lesz

A közel-keleti háború nemcsak a térség légiközlekedését bénította meg, hanem jelentős fennakadásokat okoz az egész világon – mondta az InfoRádió által megkérdezett szakértő. Varga G. Gábor, az Egek Ura blog alapítója szerint az átszállási pontok leállása okozza a legnagyobb problémát.

Nincsenek Iránban magyar katonák, csak a térség egyes országaiban

Iránban a Magyar Honvédség nem vesz részt semmilyen műveletben – szögezte le a Honvédelmi Minisztérium az InfoRádió megkeresésére. „A Magyar Honvédség katonái közel 15 országban, 3 kontinensen vesznek részt különböző missziókban és műveletekben, a régióban jelenleg Irakban és Libanonban szolgálnak magyar katonák NATO-, ENSZ- és koalíciós keretek között” – írták írásbeli válaszukban. Hozzátették: a kialakult helyzetet folyamatosan szoros figyelemmel követik és gondoskodnak a szolgálatot teljesítő magyar katonák biztonságáról.

A Vörös félhold szerint 800 ember halt meg Iránban

Az Izrael és az Egyesült Államok által Irán ellen végrehajtott támadásokban már legalább 787 ember halt meg – közölte kedden az iráni Vörös félhold. A segélyszervezet a Telegram üzenetküldő alkalmazáson beszámolt arról, hogy az ország 153 városában történtek támadások. Országszerte több mint 3600 mentőalakulatot vetettek be, és a keresési és mentési műveletek számos helyen folytatódnak. A norvégiai székhelyű Hengaw kurd jogvédő szervezet hétfőn jelentősen magasabb számot adott meg a szombat óta elhunytak számáról, több mint 1500 halálesetet jelentve. A Hengaw szerint az áldozatok közül mintegy 1300-an a fegyveres erők tagjai voltak, míg 200-an civilek. A szervezet szerint az áldozatok számának dokumentálásához az országon belüli kapcsolati hálózatra támaszkodik. (MTI)

Hatalmas robbanások Irán fővárosában – videó

Újabb heves robbanások rázták meg Teheránt kedden, tucatnyi rakéta csapódott be az iráni főváros egyik elővárosában, Pardiszban is a helyi médiajelentések szerint. Az iráni Forradalmi Gárda azt állítja, hogy a megtorló csapások miatt az amerikai hadsereg is komoly veszteségeket szenvedett, ezt azonban az amerikaiak cáfolták.

Törökország is tart az iráni háború jelentette migrációs helyzettől

Az Öböl-menti országok után a törökök is kifejezték aggodalmukat amiatt, hogy őket is eléri a február végén kirobbant iráni háború hatása. Törökország a világ egyik legtöbb menekültet befogadó országa, ám ha a háború tovább eszkalálódik, újabb menekülthullámmal nézhet szembe.

Az egekben a gáz ára az iráni háború miatt

A múlt pénteken még 32 euró körüli ár most 55 euró felett jár, a hétfői 50 százalékos ugrás után kedd reggel tovább emelkedik a földgáz világpiaci ára. A piac attól tart, hogy a közel-keleti háború komoly termelési és szállítási fennakadásokat okoz.

Lépett a külügy, indulnak a repülők a magyarokért

Szerdán és csütörtökön is repatriáló járat indul Budapestre Ammánból kilencven fős kapacitással, hogy hazahozzák azokat a magyarokat, akik el tudnak jutni szárazföldi úton Jordániába a környező államokból – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Budapesten.

Az iráni háború következményekkel járhat Moszkva és Peking számára is

Mit jelent Teherán két támogatója, Oroszország és Kína számára az iráni vezetés likvidálása? Nyugati kommentátorok szerint az amerikai-izraeli akció világossá tette korlátaikat. Az orosz médiában viszont megjelent: azután, hogy gyakorlattá vált más országok vezetőinek megölése, Kijevben is riadalom lehet.

Óceánjáró hajó is vesztegel a háború miatt, teli turistákkal

Kint rekedtek – Óriási feladataik vannak az iráni háború miatt az utazási irodáknak

Az utazási irodák a jogszabályi kötelezettségeiken felül is mindent megtesznek a bajba került magyar utasok biztonságos hazajutásért – mondta az InfoRádióban Molnár Judit, a Magyar Utazási Irodák Szövetségének elnöke.

Izrael csapatokat vezényelt Dél-Libanonba

Az izraeli hadsereg Dél-Libanonban mélyebbre vezényel csapatokat „további biztonsági rétegként” a Hezbollah síita szervezet támadásai közepette – közölte a katonai szóvivő kedden. Az izraeli csapatok „a megerősített előretolt védelmi vonal részeként” Dél-Libanon belsejében foglaltak el állásokat, túl azon az öt őrhelyen, melyeket Izrael fennhatósága alatt tartott a Libanonnal megkötött tűzszünet óta.

A katonaság közlése szerint ezzel „további biztonsági réteget hoz létre Észak-Izrael lakosai számára”. „A hadsereg célzott csapásokat hajt végre a Hezbollah terrorszervezet infrastruktúrája ellen annak érdekében, hogy felszámolja a fenyegetéseket és megakadályozza beszivárgási kísérleteket izraeli területre” – tették hozzá.

A hadsereg folytatni akarja a dél-libanoni falvak első és második sorának kiürítését, miután hétfőn a katonai szóvivő arra szólította fel az ott élőket, hogy a várható harcok miatt távozzanak észak felé. (MTI)

Folytatódtak a támadások keddre virradó éjszaka is – újabb hírek az éjszakai eseményekről

Folytatódtak a támadások a keddre virradó éjszaka és hajnalban a Közel-Keleten az Irán elleni amerikai-izraeli támadás negyedik napján. Az izraeli hadsereg beszámolója szerint Irán több rakétát indított a zsidó állam felé, de mindegyiket sikerült még a levegőben megsemmisíteni.

Irán eközben több térségbeli országot is célba vett: támadta a szaúdi fővárost, Rijádot, több szíriai várost, köztük Damaszkuszt, illetve Kuvaitvárost és a katari Dohát.

Hajnalban kisebb tűz ütött ki az Egyesült Államok rijádi nagykövetségén dróntámadás következtében. Erről a szaúdi védelmi minisztérium azt közölte, hogy két drón találta el a diplomáciai épületet, aminek következtében „korlátozott” mértékű tűz ütött ki és nem túl nagy anyagi kár keletkezett. A nagykövetségen nem tartózkodott senki a támadás idején. A szaúdi védelmi minisztérium közlése szerint hajnalban 8 drónt sikerült lelőni Rijád közelében.

Az izraeli hadsereg a beszámolója szerint kedd hajnalban megsemmisítette Irán kommunikációs központját Teheránban. A támadás előtt egy órával a hadsereg perzsa nyelven figyelmeztetést tett közzé az X közösségi platformon, felszólítva az Evin negyedben található állami rádió és televízió központjának közelében lakókat otthonaik azonnali elhagyására.

Az izraeli hadsereg hajnalban támadást intézett az Iránbarát Hezbollah síita szervezet bejrúti célpontjai ellen. A hadsereg szerint a Hezbollah katonai létesítményeit, köztük fegyverraktárait célozta. Találat érte továbbá az al-Manar televízióállomást Bejrútban. (MTI)

A mélyben ünnepelték a purimot

A purim a zsidó vallás egyik legfontosabb ünnepe: örömünnep, a zsidó farsang. Ekkor a perzsa uralom alatt élő zsidó közösség megmenekülésére emlékeznek. A keresztény időszámítás kezdete előtt 450. körül történt eseményt Eszter könyve örökíti meg. Izraelben, Tel Avivban azonban több helyen csak óvóhelyeken tudták megünnepelni a purimot március 2. hétfő estéről március 3. keddre virradóra.

Amazon-központokat ért támadás, most az adatokat kell menteni

Az Amazon Web Services (AWS) közlése szerint két, az Egyesült Arab Emírségekben található adatközpontját drónokkal „közvetlenül eltalálták”. Egy másik bahreini létesítményt is eltaláltak dróntámadások a közelben – közölte az AWS hétfőn. A világszerte adatközpontokat és digitális szolgáltatásokat üzemeltető vállalat infrastruktúrájában a támadások „szerkezeti károkat” és „áramellátási zavarokat” okoztak.

Az adatközpontok számos vállalkozás és internetes szolgáltatás, például weboldalak és online alkalmazások adatait tárolják és dolgozzák fel egy adott régióban. Az ilyen létesítményekben keletkezett bármilyen kár komoly fennakadást okozhat. Az AWS arra kérte közel-keleti ügyfeleit, hogy a közel-keleti „kiszámíthatatlan” helyzetre való tekintettel azonnal készítsenek biztonsági mentést adataikról, és helyezzék át rendszereiket az Egyesült Államokban, Ázsiában, Európában vagy máshol található AWS-platformokra. (BBC)

Donald Trump megtorlást ígért a nagykövetség elleni támadás miatt

Az amerikai elnök a NewsNation kábeltelevíziós hálózatnak azt nyilatkozta, hogy az Egyesült Államok „hamarosan” megtorolja a rijádi amerikai nagykövetség elleni támadást és az amerikai katonák halálát.

Az Egyesült Államok hétfő esti közlése szerint eddig hat katona halt meg, és 18-an megsérültek.

„[Trump] azt is mondta nekem, hogy szerinte nem lesz szükség bakancsokra a földön” – írta Kellie Meyer, a NewsNation politikai riportere az X-en.

Kis-Benedek József: az iráni háború két okból is súlyosan érintheti Európa biztonságát

Az Európai Unió közvetlenül is érintett lehet az Irán ellen kirobbant katonai akciók miatt, ha nagy számban indulnak el a menekültek Európa felé – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértő, aki arra is utalt: a terrorveszély is nőni fog, hiszen már ma is sok olyan vallásos síita él Európában, akinek nem tetszene egy iráni rendszerváltás, és sokkolta őket, hogy megölték a legfőbb vallási vezetőjüket.

Elpusztult a bahreini amerikai légibázis kulcsépülete

A jelentések szerint megsemmisült az amerikai légibázis főparancsnoki épülete Bahreinben egy iráni légicsapás következtében. Az Iráni Forradalmi Gárdával (IRGC) kapcsolatban álló Fars hírügynökség által közzétett felvételen egy rakétarobbanás látható távoli célpontok ellen. A közlemény szerint az IRGC drón- és rakétatámadása lerombolta az amerikai parancsnoki központot Bahrein Sheikh Isa régiójában, és üzemanyagtartályok is felrobbantak.

Az Egyesült Államok egyelőre nem kommentálta a jelentéseket.

Korábban füstöt lehetett látni felszállni egy bahreini amerikai haditengerészeti bázisról – emlékeztet a hírről beszámoló BBC. Az amerikai külügyminisztérium utasította az amerikai állampolgárokat, hogy azonnal hagyják el Bahreint és egy tucat másik közel-keleti országot.

Izrael evakuálási parancsokat adott ki Libanonban

Az Izraeli Védelmi Erő (IDF) „sürgős figyelmeztetést” küldött Bejrút déli külvárosainak és több tucat falu lakosságának. Az embereket felszólították, hogy maradjanak távol a Hezbollahhoz köthető épületektől, és hogy bárki, aki a közelükben tartózkodik, veszélyben van. „Biztonságuk érdekében azonnal el kell hagyniuk otthonaikat” – mondta Avichay Adraee, az Izraeli Védelmi Erők arab nyelven kommunikáló szóvivője. A figyelmeztetés kiadásakor vastag fekete füstfelhők emelkedtek a kora reggeli égbolton Bejrút felett, és a Reuters jelentése szerint hangos robbanások is hallhatók voltak. (BBC)

Néhány magyar már kijutott a háború miatt lezárt területekről

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter friss Facebook-bejegyzésében beszámolt róla, hogy az éjszaka folyamán tovább folytatódtak az iráni csapások az Öböl-térség egészében. Több főváros is hangos volt a robbanásoktól, ráadásul újabb amerikai nagykövetséget vettek célba iráni drónok, ezúttal Rijádban.

A légterek többsége továbbra is zárva van, a Qatar Airways továbbra sem tud információt adni az újraindulásról, viszont jó hír, hogy az Egyesült Arab Emirátusok repülőtereiről – még ha korlátozottan is, de – megindult a forgalom.

A Flydubai mai menetrendjében kora délutáni indulással már budapesti járat is szerepel, mellyel a már jeggyel rendelkező utasokat szándékoznak hazahozni.

Az Emirates is elkezdett járatokat teljesíteni, több magyar állampolgár el is utazott különböző európai célállomások felé.

Megszólalt Hernádi Zsolt a várható benzinárakról és a Barátság vezetékről

Nyugodt lelkiismerettel leszögezhetjük, hogy önmagában a Barátság kőolajvezetékben károsodás nem történt - jelentette ki Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója az ATV Egyenes beszéd című műsorában hétfőn este. Szólt arról, hogy gond lesz a földgázbeszerzéssel a világpiacon, illetve hogy várható-e az üzemanyagárak emelkedése.

Marco Rubio elmondta, meddig folytatják a háborút Irán ellen

A legkeményebb csapások csak most következnek – közölte az amerikai külügyminiszter.

Mi várható az olajpiacon? Aréna az InfoRádióban

Hortay Olivér közgazdász, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Energia- és Klímapolitikai üzletág vezetője elemezte, ilyen következményekkel kell számolni az energiapiacon.