Infostart.hu
eur:
384.85
usd:
334.09
bux:
0
2026. április 4. szombat Izidor
A török zászló egy hajón, a háttérben Isztambul városa.
Nyitókép: Pexels

Törökország is tart az iráni háború jelentette migrációs helyzettől

Az Öböl-menti országok után a törökök is kifejezték aggodalmukat amiatt, hogy őket is eléri a február végén kirobbant iráni háború hatása. Törökország a világ egyik legtöbb menekültet befogadó országa, ám ha a háború tovább eszkalálódik, újabb menekülthullámmal nézhet szembe.

Törökország közel 2,3 millió szíriai menekültnek ad otthont, rajtuk kívül körülbelül 170 ezer más nemzetiségű menekült él az országban. Különösen magas az irániak száma: a török belügyminisztérium adatai szerint több mint 76 ezer iráni állampolgár rendelkezik tartózkodási engedéllyel; mellettük mintegy 10 ezren diák vagy munkavállalói vízummal, illetve menekültstátusszal tartózkodnak az országban – írja közleményében a Migrációkutató Intézet.

A török kormány attól tart, hogy az iráni háború következtében tömegesen érkezhetnek a menekültek a török-iráni határra. Ankara már 2003-ban megtapasztalta az Egyesült Államok vezette iraki háború, majd a 2011-2024 közötti szíriai polgárháború destabilizáló hatásait.

A konfliktusok következtében menekültek százezrei érkeztek Törökországba, a háborúk pedig olyan kulcsfontosságú ágazatokban okoztak zavarokat, mint az energiaipar és a kereskedelem.

Ankara a legrosszabb forgatókönyvre készül, amely szerint egymillió menekült is érkezhet Iránból Törökországba – elsősorban olyan afgán és pakisztáni állampolgárok, akiket a perzsa országban a kitoloncolás veszélye fenyeget. A menekülthullám lehetőséget biztosítana a radikális csoportok számára az Európába való beáramlásra is. Az Iránban tartózkodó menekültek száma az elmúlt hónapokban folyamatosan változott Teherán szigorodó kitoloncolási politikája következtében. A Displaced International nevű jogvédő szervezet 2026. januári adatai szerint több mint négymillió afgán állampolgárra várhat kitoloncolás. Egy újabb migrációs nyomás fokozná a terheket a már így is magas inflációval és lassú növekedéssel küzdő török gazdaságon.

Egy újabb menekülthullám esetén a török kormány eleget tenne humanitárius és nemzetközi jogi kötelezettségeinek, ugyanakkor nem alkalmazná a korábbi „nyitott ajtók” politikáját.

A lehetséges intézkedések között szerepel menekülttáborok felállítása a határ közelében, valamint pufferzónák kialakítása annak érdekében, hogy megakadályozzák az átkeléseket. A jelenlegi szabályozás szerint az iráni állampolgárok vízum nélkül utazhatnak Törökországba, azonban tömeges beáramlás esetén Ankara szigorítást rendelhet el. 2026. március 2-án Ömer Bolat török kereskedelmi miniszter bejelentette, hogy Teheránnal közösen ideiglenesen lezártak három határátkelőhelyet, és a belépést kizárólag saját állampolgáraik számára engedélyezik.

A körülbelül 560 kilométer hosszú török-iráni határ régóta a régió egyik legaktívabb illegális migrációs folyosója: afgán, pakisztáni és iráni állampolgárok rendszeresen próbálnak rajta keresztül Európába jutni. Törökország az elmúlt évtizedben jelentős összegeket fektetett a határbiztonsági infrastruktúrába, beleértve a betonfalak és szögesdrótkerítések építését, megfigyelőtornyok telepítését, valamint egy többrétegű katonai, csendőrségi és rendőrségi járőrrendszer kialakítását.

A török külügyminisztérium nemrég zárt ajtók mögötti parlamenti ülésen tájékoztatta a törvényhozókat a többszintű vészhelyzeti tervekről. A tisztviselők jelezték készségüket a rendkívüli intézkedések meghozatalára annak érdekében, hogy elkerüljék a szíriai polgárháborút követő „nyitott ajtók” menekültpolitikájának megismétlődését.

Az iráni háború keddi napjának összes hírét elolvashatja egy helyen, percről percre tudósításunkban.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Az Európai Unió megirigyelte a magyar extraprofitadót

Németország, Olaszország, Spanyolország, Portugália és Ausztria pénzügyminiszterei közös levélben kérték az Európai Bizottságot, hogy vessen ki különadót az energiacégek váratlan többletnyereségére. A tárcavezetők szerint az iráni háború miatt megugró üzemanyagárakból származó profitból a vállalatoknak is részt kell vállalniuk a lakossági terhek enyhítése érdekében.
inforadio
ARÉNA
2026.04.07. kedd, 18:00
Schiffer András
ügyvéd, volt országgyűlési képviselő
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×