A főtitkár történelmi jelentőségűnek nevezte, hogy hosszú évek diplomáciai előkészítését követően megnyílhat a csatlakozási folyamat, amely szavai szerint a szélesebb régió békéjének és stabilitásának megszilárdítását szavatolja.

Gratulált Athénnak és Szkopjénak, hogy sikerült megegyezésre jutniuk a volt jugoszláv köztársaság nevét illetően. Noha Macedóniában még nem fejeződött be a névváltoztatás folyamata, a csatlakozásról szóló NATO-jegyzőkönyvben az ország megnevezéseként már Észak-Macedónia szerepel.

Stoltenberg azt mondta, hogy a csatlakozási tárgyalások megkezdése egyedülálló eredmény, amely lendületet adhat a szélesebb nyugat-balkáni régió euroatlanti integrációjának, és példát mutat arra, hogyan lehet megszilárdítani a békét és a stabilitást a régióban.

Kiemelte: a leendő Észak-Macedónia már eddig is nagyban hozzájárult a NATO tevékenységeihez,

csatlakozása tovább fogja erősíteni a szövetséget és az euroatlanti biztonságot.

Nikola Dimitrov macedón külügyminiszter kijelentette, országa nem tér le a kijelölt útról, és folytatja a csatlakozáshoz szükséges reformintézkedéseit, egyebek mellett a jog és a biztonság területén. Észak-Macedónia erejét a jól működő demokratikus intézmények, a védelmi képességek biztosítása, valamint közeli barátai és a velük ápolt kapcsolatai biztosítják - mondta.

A szövetségi dokumentumokban korábban Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság nevet viselő délszláv állam a NATO tavaly júniusi csúcstalálkozóján kapott meghívást a csatlakozási tárgyalások megkezdésére, amelynek feltétele volt a Görögországgal fennálló névvitájának lezárása.

Macedónia és Görögország között azóta folyt vita az ország nevéről, hogy Macedónia 1991-ben függetlenné vált Jugoszláviától. Mivel Görögország északi tartományát, ahol jelentős macedón kisebbség él, Makedóniának hívják, a görögök úgy vélték, a macedónok területi követelésekkel állhatnának elő. Ezt megelőzendő tiltakoztak a hasonló névválasztás ellen, és mindeddig akadályozták a nyugat-balkáni ország euroatlanti integrációját.

A több mint két és fél évtizedes vita azzal zárult le, hogy a görög-macedón-albán hármashatárnál található Preszpa-tónál tavaly júniusban Athén és Szkopje aláírta a megállapodást. A macedón parlament január 11-én szavazta meg az ország nevének megváltoztatásáról szóló alkotmánymódosítást, a görög parlament pedig január végén hagyta jóvá a névmegállapodást.