Infostart.hu
eur:
386.74
usd:
333.14
bux:
122373.32
2026. március 3. kedd Kornélia
Jimmy Sham demokráciapárti jelölt nyilatkozik, miután győzött a hongkongi helyhatósági választásokon 2019. november 25-én hajnalban.
Nyitókép: MTI/AP/Vincent Thian

Földrengésszerű győzelmet arattak a demokráciapárti jelöltek Hongkongban

A Pekinggel szembeni autonómiát és nagyobb demokráciát követelő mozgalom hívei azok után szereztek elsöprő többséget, hogy fél éven át gyakran erőszakba torkolló tiltakozások zajlottak Hongkongban.

Rekordszámú polgár szavazott és a nagyobb demokráciáért kampányoló erők jelöltjei nyertek nagyot a hongkongi helyhatósági választásokon.

A közel hét és félmilliós pénzügyi-kereskedelmi metropoliszt az utóbbi hónapokra nem jellemző nyugalom szállta meg a hétvégén, amikor a Kína-párti ellenzék és a nagyobb demokráciát akaró pártok mérték össze erejüket.

Hajnali részeredmények már arról szóltak, hogy demokráciapártiak több mint 300 helyet megszereztek a 452 önkormányzati mandátumból. Ezzel egyidőben a helyi elitet támogató jelöltek mindössze 41 helynél tartottak.

Hongkongban a helyi önkormányzatok felügyelik a közkiadások egy részét és döntenek olyan fontos kérdésekben, mint a közlekedés és a Peking által irányított helyi kormányzat ellenpólusát képezik.

Egyes kommentátorok máris arra utaltak, hogy a győzelem a tiltakozó mozgalom győzelme volt, ami további nyomást helyezhet a várost irányító, Peking-pártinak mondott kormányzóra, Carrie Lamre.

A Reuters idézte Tommy Cheung egykori diákvezért, aki a Kínával határos egyik kerületben nyert mandátumot: "ez egy demokratikus cunami" – mondta.

A nap folyamán hatalmas sorok alakultak ki a szavazókörzetekben, amelyek helyi idő szerint az éjszakába nyúlóan nyitva maradtak. Ugyancsak helyi idő szerint hajnalra világossá vált, hogy a demokráciapárti jelöltek masszív túlsúlyba kerültek a legtöbb körzetben és legkevesebb háromszor annyi szavazatot szereztek, mint négy évvel ezelőtt.

A statisztika szerint közel 3 millió ember szavazott, ami rekord, 71%-os részvételi arányt jelent. Az embereket szinte bizonyosan a fél éve zajló tüntetések mozgatták meg.

A demokráciapártinak mondott mozgalom híveit az dühíti, hogy szerintük Peking beavatkozik az egykori brit gyarmatnak garantált jogokba, melyeket Kína elfogadott, amikor 1997-ben visszakapta a területet. A tiltakozások ugyanakkor egy törvénytervezet miatt indultak, amely lehetővé tette volna, hogy vádlottakat a Kínai Népköztársaságba küldjenek és ott rendezzenek ellenük büntetőpert.

Bár a tüntetők között megtalálható egy rendbontó kemény mag, amely a városi közlekedési infrastruktúrát is célba vette, sok ember a rendőrséget vádolja brutális fellépéssel.

A rendőrök viszont azt mondják: visszafogták magukat, pedig a város a káosz szélére jutott.

Kína közben azt mondja: tiszteletben tartja az "egy ország, két rendszer" elvet és nem fenyegeti a hongkongi autonómiát.

Az önkormányzati választásokon egy sor, régóta hatalmon lévő és veterán Peking párti politikus vesztette el mandátumát és ezt a politikai közhangulat számlájára írták.

Közben Carrie Lam kormányzó azt mondta: jobban odafigyelnek majd a helyi önkormányzatok hangjára. "Remélem, ez a stabilitás és nyugalom nem csak a mai napra szól és hogy az emberek nem akarják, hogy Hongkong ismét káoszba sodródjon" – mondta Lam, amikor leadta szavazatát.

Címlapról ajánljuk
Szakértő: aki a Közel-Keleten szállna át repülővel, annak most ez nehéz lesz

Szakértő: aki a Közel-Keleten szállna át repülővel, annak most ez nehéz lesz

A közel-keleti háború nemcsak a térség légiközlekedését bénította meg, hanem jelentős fennakadásokat okoz az egész világon – mondta az InfoRádió által megkérdezett szakértő. Varga G. Gábor, az Egek Ura blog alapítója szerint az átszállási pontok leállása okozza a legnagyobb problémát.

Volodimir Zelenszkij nyíltan támadja Orbán Viktort, és azt állítja: „lehetetlen újraindítani” a Barátság kőolajvezetéket

Hiszi, hogy Orbán Viktor vereséget szenved a magyar választásokon – mondta Volodimir Zelenszkij. Az interjúban azt is közölte: „többször megmondta, hogy Európa ne vegyen orosz olajat”. „A Barátság vezeték elpusztult, a helyreállításhoz tűzszünet kell – ezt világosan meg kell mondani Putyinnak” – fogalmazott.
inforadio
ARÉNA
2026.03.03. kedd, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Záporoznak a rakéták az Öbölre, lezárták a Hormuzi-szorost, Trump megtorlást ígért  – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Záporoznak a rakéták az Öbölre, lezárták a Hormuzi-szorost, Trump megtorlást ígért – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Szombat hajnalban robbant ki a háború a Közel-Keleten, amikor Izrael és az Egyesült Államok közösen csapásokat mért az iszlamista rezsimre. A helyzet azóta változatlanul feszült, egyelőre nincs jele csillapodásnak. Az amerikai hadsereg bejelentette, hogy az Ománi-öbölben csapást mértek az iráni haditengerészet tizenegy hajójára, és megsemmisítették azokat - számolt be a Times of Israel. A Sky News értesülései szerint az iráni Forradalmi Gárda általános zárlatot rendelt el a Perzsa-öblöt az Indiai-óceánnal összekötő Hormuzi-szorosban. Ugyanakkor Izraeli biztonsági tisztviselők arra figyelmeztették a kormány tagjait, hogy Irán ballisztikusrakéta-fenyegetése a jelenlegi hadművelet során nem számolható fel teljesen. Több szakértő úgy véli, hogy a rezsim megdöntésére most kevés esély mutatkozik. A legfrissebb fejlemények közé tatozik, hogy Irán megtámadta Szaúd-Arábiában az amerikai nagykövetséget, erre Donald Trump súlyos következményeket helyezett kilátásba. Cikkünk folyamatosan frissül a Köel-Kelet háborújának legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×