Infostart.hu
eur:
364.34
usd:
317.21
bux:
152753.74
2026. szeptember 19. szombat Vilhelmina
Bécs, 2017. október 17.Sebastian Kurz külügyminiszter, az Osztrák Néppárt (ÖVP) elnöke az Alexander Van der Bellen osztrák elnökkel folytatott bécsi megbeszélés után, 2017. október 17-én. Két nappal korábban az ÖVP nyerte meg az előrehozott osztrák parlamenti választásokat. (MTI/EPA/Christian Bruna)
Nyitókép: MTI/EPA/Christian Bruna

Elvesztette a bizalmi szavazást az osztrák kancellár

Megvonta a bizalmat az osztrák parlament Sebastian Kurz kancellár kormányától - az ellenzéki pártok összehangoltan ellene szavaztak.

Elvesztette azt a bizalmatlansági indítványt, amelyet hétfőn kezdeményeztek ellene az osztrák parlamentben - ez volt az első sikeres bizalmatlansági indítvány Ausztria történetében.

Az indítványt megszavazta az eddig a kormánykoalícióban részt vevő Szabadságpárt, a szocialisa SPÖ, a radikális Osztrák Szabadságpárt (FPÖ), és a JETZT, így pedig összejött a több mint 92 mandátum. Ez volt az első sikeres bizalmatlansági indítvány Ausztria történetében.

Ausztria államfőjének most kancellárt kell kineveznie olyan kormány megalakítására, amely képes a parlamentet maga mögé állítva elvezetni az országot a következő parlamenti választásig.

Az ügy előzménye, hogy a Spiegel és a Süddeutsche Zeitung videofelvételeket mutatott be egy 2017-es ibizai találkozóról, amelyen az Osztrák Szabadságpárt vezetője, Heinz-Christian Strache alkancellár a választások előtt pár hónappal közbeszerzési győzelmeket ígért egy nőnek - aki állítólag Vlagyimir Putyinhoz kötődik -, ha az megveszi Ausztria legbefolyásosabb bulvárlapját, és a kampányban Strachét támogatják.

A botrány miatt Heinz-Christian Strache lemondott, felbomlott a Sebastian Kurz által vezetett Osztrák Néppárttal alkotott kormánykoalíció, és ideiglenes, részben szakértőkből álló kormány alakult meg.

Az előrehozott választásokat szeptember elejére írták ki.

Címlapról ajánljuk
Eldőlt Grönland sorsa, Donald Trump bejelentést tett a sziget jövőjéről

Eldőlt Grönland sorsa, Donald Trump bejelentést tett a sziget jövőjéről

„Örök időkre szóló” megállapodást írtak alá Donald Trump amerikai elnök szerint: úgy tűnik, az Egyesült Államok már nem akarja magához csatolni a kulcsfontosságú szigetet, viszont hatalmas katonai bázist épít ott. A dán és a grönlandi autonóm kormány is megerősítette az egyezség hírét. A megállapodást a jövő héten New Yorkban, az ENSZ-közgyűlés csúcsszintű plenáris hetén írják alá.
inforadio
ARÉNA
2026.09.21. hétfő, 18:00
Seremet Sándor
a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
Trump aláírta a büntetőintézkedést, Magyarország is szankciós kereszttűzbe kerülhet

Trump aláírta a büntetőintézkedést, Magyarország is szankciós kereszttűzbe kerülhet

Donald Trump pénteken aláírta az új amerikai szankciós törvényt, amely akár 100 százalékos pótlólagos vámot tesz lehetővé azokra az országokra, amelyek nagy mennyiségben vásárolnak orosz kőolajat vagy földgázt. A jogszabály elsősorban Kínát, Indiát és Törökországot célozza, de Magyarország is érintett lehet, mivel az EU legnagyobb orosz energiaimportőreként szerepel, és a törvény eredeti indoklása Oroszország öt legnagyobb földgáz-vásárlója között tartotta számon. A szankció nem az orosz energiára, hanem az érintett országból az Egyesült Államokba irányuló teljes áruimportra vonatkozna, ami a mintegy 11,8 milliárd dolláros magyar–amerikai áruforgalmat is veszélyeztetheti. A magyar kormány már reagált: Hajdu Márton, a parlament külügyi bizottságának elnöke Washingtonban kezdeményezte Magyarország mentességeinek meghosszabbítását.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×