Az ukrán parlament elfogadta csütörtökön a nyelvtörvényként emlegetett törvényjavaslatot, amely ellen a közelmúltban hevesen tiltakoztak a kárpátaljai magyar szervezetek, mert szerintük felszámolja a kisebbségek valamennyi eddigi nyelvi jogát.

Az ukrán mint államnyelv működésének biztosításáról szóló törvényjavaslat elfogadásához legalább 226 képviselői szavazatra volt szükség, de ennél jóval többen, 278-an támogatták, köztük a Petro Porosenko leköszönő államfő mögött álló frakció 106 tagja is. Az előterjesztést az oroszbarát politikusokból álló Ellenzéki Blokk frakciójának minden tagja elutasította.

Petro Porosenko hivatalban lévő ukrán elnök a nyelvtörvény parlamenti elfogadása után köszönetet mondott Ukrajna oroszajkú állampolgárainak, amiért megértéssel állnak hozzá az ukrán nyelv támogatásának szükségességéhez, és ígéretet tett arra, hogy tiszteletben fogják tartani azoknak az embereknek a jogait, akik oroszul vagy más nyelven beszélnek.

A törvény elfogadását a képviselők állva tapsolva, "Dicsőség Ukrajnának, dicsőség a hősöknek!" üdvözléssel fogadták, és elénekelték a himnuszt.

Szijjártó Péter: elfogadhatatlan a nyelvtörvény, Porosenko szellemiségét idézi

A külgazdasági és külügyminiszter a közmédiának úgy nyilatkozott: a magyar nemzeti közösség jogait sértő törvény Petro Porosenko távozófélben lévő elnök szellemiségét idézi, aki magyarellenes politikát folytatott.

Azonban az ukrán szavazók nagy többséggel egy másik elnököt választottak - Volodimir Zelenszkij személyében -, és véget vetettek a Porosenko-korszaknak - jelezte a Pekingben tárgyaló Szijjártó Péter.

"Azt reméljük, hogy a kölcsönös tisztelet talaján állva és a megoldáskeresés szándékával tisztázni tudjuk majd az új, elsöprő többséggel megválasztott elnökkel a magyar nemzeti közösség jogait érintő jogszabályok nyomán előállt helyzetet" - fogalmazott a miniszter.

Rendelkezések az iskoláktól a katonákig

A jogszabály a magánbeszélgetéseket és a vallási szertartásokat kivéve gyakorlatilag mindenhol kötelezővé teszi az ukrán nyelv használatát, az ukrán nyelv, illetve a szabályok megsértéséért pedig jogi felelősségre vonást, bírságot, a nemzeti szimbólumok meggyalázása esetén akár börtönbüntetést is kilátásba helyez.

A törvény hatálya az UNIAN ukrán hírügynökség felsorolása szerint kiterjed

az állami vezetőkre és a képviselőkre, a bírákra és az ügyészekre, a jegybank alkalmazottaira, a katonatisztekre, a tanárokra, az államilag finanszírozott egészségügyi intézményekben dolgozó orvosokra.

A jogszabály kimondja, hogy Ukrajna minden állampolgára köteles beszélni az államnyelvet. Ezért nyelvtanfolyamokat indítanak a felnőtt lakosság részére.

A jogszabály előírja, hogy

a nyomtatott sajtótermékek példányszámának legalább fele ukrán nyelven jelenjen meg. Erre 13 havi türelmi idő van a törvényben.

A törvény életbe lépése után két évvel a könyvkiadásban el kell érni az ukrán nyelvű kiadványoknak a legalább 50 százalékos kvótát. A hírportálok használhatnak más nyelveket, de az oldalaikat ezentúl kötelezően meg kell jelentetniük ukrán nyelvű fordításban is.

Érinti az állampolgárság megszerzését is

A törvény létrehoz egy úgynevezett nemzeti államnyelvi szabványügyi bizottságot, amely egyebek mellett meghatározza, milyen színvonalú ukrán nyelvtudást követel meg a nyelvvizsga, amely ezentúl az ukrán állampolgárság megszerzéséhez szükséges lesz. A törvénynek az állampolgárság megszerzésével és az ahhoz szükséges nyelvvizsgával kapcsolatos része csak két év múlva lép életbe.

A magyar kormány több uniós fórumon is kijelentette, értetlenül áll a nyelvtörvény szabályozásai előtt. Erre hivatkozva blokkolják Ukrajna észak-atlanti integrációját.

Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke a minap úgy nyilatkozott, hogy a törvény tervezete elfogadhatatlan, mert felszámolná a kisebbségek valamennyi eddig élvezett nyelvi jogát.