A közlekedési dolgozók által kezdeményezett megmozdulást kísérő általános sztrájkhoz szinte minden ágazat csatlakozott a közoktatástól a rendőrségen át az egészségügyi dolgozókig. Párizsban a délután kezdődött tiltakozó menetben a CGT szakszervezet szerint 250 ezren vonultak fel, s a République téren kisebb összetűzések is történtek rendbontók és a rendfenntartó erők között. A tömegbe keveredett mintegy hétszáz rendbontó megdobálta a rendőröket, akik könnygázzal válaszoltak, miközben több kirakat is betört, s egy teherjárművet is felgyújtottak. A rendőrség 71 embert előállított.

Jóllehet a munkabeszüntetés a vasúti és a városi tömegközlekedésben a legerősebb, sehol nem alakultak ki dugók a közutakon, a franciák jelentős része nem is próbált meg munkába vagy iskolába indulni, az emberek otthonról dolgoztak vagy szabadságot vettek ki. A 14 párizsi metróvonalból csak három működött csütörtökön, a vasúti vonalakon pedig a vonatoknak alig tíz százaléka közlekedett, a nemzetközi Eurostar jártaiból minden második indult el London felé.

Az állami vasúttársaság, az SNCF tájékoztatása szerint pénteken is jelentős fennakadásokra kell számítani, a vonatok 15 százaléka fog közlekedni, és a megmozdulás legalább hétfőig folytatódik. A párizsi metróközlekedésben sem várható pénteken javulás. Az Air France járatainak mintegy harmadát törölte, s a francia polgári közlekedés igazgatósága azt kérte a légitársaságoktól, hogy pénteken 20 százalékkal csökkentsék a járataik számát.

Párizs legfőbb turistalátványossága, az Eiffel-torony és több múzeum sem nyitott ki csütörtökön, miután a dolgozók csatlakoztak az utóbbi évek legjelentősebb szociális megmozdulásához.

Emmanuel Macron államfő csütörtökön "nyugodtnak és határozottnak mutatkozott a reform folytatásában, meghallgatva és konzultálva minden felet" - jelezte az elnöki hivatal. A tájékoztatás szerint a reform részleteit jövő héten mutatja be Edouard Philippe miniszterelnök. A tervezet ugyanis számos ponton még homályos, a reformért felelős kormánybiztos, Jean-Paul Delevoye pedig folyamatosan találkozik a szakszervezetekkel és a munkáltatói szervezetekkel, mielőtt december közepén véglegesíti a tervezet szövegét, amelyet jövő év elején ismerhet meg a parlament és a közvélemény. Több felmérés is azt mutatja, hogy a franciák kétharmada indokoltnak tartja a nyugdíjreformot, hetven százalékuk ugyanakkor a sztrájkot is támogatja, mert úgy érzékeli, hogy rosszul járhat egy új nyugdíjrendszerrel.

A nyugdíjreform jelképes és különösen érzékeny téma Franciaországban, ahol

sokan attól tartanak, hogy megismétlődhet az 1995-ös általános sztrájkhullám, amikor is a Jacques Chirac akkori államfő nyugdíjreformja elleni megmozdulás egy hónapra lebénította az országot,

és az 1968-as diáktüntetések óta a legjelentősebb társadalmi megmozdulást eredményezte. Az egy hónapig tartó munkabeszüntetés akkor meghátrálásra kényszerítette a jobboldali kormányt, amely visszavonta a tervezetét. Emmanuel Macron államfő elképzelése szerint 2025-ben egységesülne az eddig vállalatonként, illetve ágazatonként működő, 42-féle nyugdíjrendszer annak érdekében, hogy "minden befizetett euró után mindenkit ugyanolyan jogok illessenek meg".