Ezzel voltaképpen pont került a Görögországgal 27 évig tartó névvita végére, és a délszláv államot a jövőben Észak-Macedóniának fogják hívni.

Az alkotmánymódosításhoz kétharmados többségre volt szükség, végül a 120 tagú törvényhozás 81 képviselője szavazott igennel a javaslatra. A legnagyobb ellenzéki párt, a Belső Macedón Forradalmi Szervezet - Macedón Nemzeti Egység Demokratikus Pártja (VMRO-DPMNE) bojkottálta az ülést.

Macedón részről ez volt az utolsó lépés a névvita lezárási folyamatában, ezt követően már csak a görög parlamentnek kell ratifikálnia a tavaly júniusban a két ország között megkötött megállapodást, és ezzel elhárulnak az akadályok Szkopje euroatlanti integrációja elől.

A szavazás után felhívta Zoran Zaev macedón kormányfőt Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök, és gratulált neki a sikerhez. Ugyancsak üdvözölte az eredményt Jens Stoltenberg NATO-főtitkár, és Johannes Hahn, az EU bővítési biztosa.

Az alkotmánymódosításról korábban már kétszer is szavaztak a szkopjei politikusok, októberben az alaptörvény módosításának megkezdéséről voksoltak, ehhez is kétharmados támogatottságra volt szükség. Akkor 80 képviselő voksolt igennel, 39 pedig nemmel. Decemberben pedig a módosító indítványok szövegéről szavaztak, ehhez már egyszerű többség is elég volt.

A januári vita szerdán kezdődött, akkor Zaev a parlamentben reményének adott hangot, hogy a szavazás sikeres lesz, és a javaslat megkapja a szükséges kétharmados támogatottságot. Mint mondta: ez megnyitja a kapukat Macedónia európai jövője előtt.

Az EU általános uniós ügyekben illetékes miniszterei tavaly június végén hagyták jóvá, hogy Macedóniával 2019 júniusában megkezdődhetnek a csatlakozási tárgyalások, és a NATO is júniusban hívta meg tagjai közé Macedóniát.

Hrisztijan Mickoszki, a VMRO-DPMNE elnöke pedig előre bejelentette, pártja nem vesz részt a parlamenti vitán, mert azon a macedón identitás megszüntetéséről szavaznak. A szavazás után Mickoszki a parlament feloszlatását és új választások kiírását követelte. "Az alkotmánymódosításról tartott szavazás, mely megváltoztatta az ország nevét, identitását, történelmét és kultúráját, alkotmányellenes volt. Ez illegális, erőszakos szavazás volt, és bűnös módon folytatták le" - jelentette ki.

A névváltoztatást ellenzők szerda óta tiltakoztak a parlament épülete előtt.

A névvita 1991 óta folyt Macedónia és Görögország között, azóta, hogy Macedónia függetlenné vált Jugoszláviától.

Mivel Görögország északi tartományát, ahol jelentős macedón kisebbség él, Makedóniának hívják, a görögök úgy vélték, a macedónok területi követelésekkel állhatnának elő.

Ezt megelőzendő tiltakoztak a hasonló névválasztás ellen, és mindeddig akadályozták a nyugat-balkáni ország euroatlanti integrációját. Az ország így a nemzetközi dokumentumokban eddig a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság nevet viselte, alkotmányában azonban nem szerepelt utalás Jugoszláviára. Macedónia az új névvel, Észak-Macedóniával egyértelművé teszi, hogy nem tart igényt az észak-görögországi területre.