Infostart.hu
eur:
363.09
usd:
307.84
bux:
137952.57
2026. április 17. péntek Rudolf
Liviu Dragnea, a román parlamenti alsóház és a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke az európai parlamenti választásokon szavazók kikérdezésén alapuló közvélemény-kutatások első eredményeinek megismerése után tartott bukaresti sajtóértekezletén 2019. május 26-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Robert Ghement

Letöltendő börtönbüntetésre ítélték Liviu Dragneát

A kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke korrupció miatt kapott jogerősen három év hat hónap letöltendő börtönbüntetést. A politikus mindvégig ártatlannak vallotta magát, és úgy érzi, a "párhuzamos állammal" szembeni harca miatt lett célpont.

Liviu Dragneát 2016-ban már két év felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték egy választási csalással kapcsolatos korrupciós perben. A most véget ért második ügyben hivatali visszaélés miatt, illetve okirat-hamisításra való felbujtásért állította bíróság elé a korrupcióellenes ügyészség (DNA).

A vádhatóság szerint 2006 és 2013 között, amikor a Teleorman megyei tanács, illetve a PSD megyei elnöke volt, az ő utasítására fizettek a megyei tanács költségvetéséből két olyan alkalmazottat, akik nem a gyermekvédelmi igazgatóságnál, hanem valójában a PSD megyei szervezeténél dolgoztak.

A legfelsőbb bíróság öttagú bírói tanácsa szavazattöbbséggel hozott hétfői ítéletében az alapfokon meghozott ítéletet erősítette meg.

Tavaly nyáron az alapfokon eljáró háromtagú bírói tanács Dragnea korábbi büntetését figyelembe véve halmazati büntetésként szabta ki a három és fél év letöltendő szabadságvesztést. A bíróság hétfőn az ügy többi kilenc vádlottjának többségét is bűnösnek találta, de többnyire enyhítette büntetésüket, felfüggesztett börtönbüntetéseket szabva ki rájuk.

A bukaresti képviselőház elnöki tisztségét betöltő, a kormányt az utóbbi két és fél évben háttérből irányító Liviu Dragneának 24 órán belül börtönbe kell vonulnia, hogy letöltse büntetését.

Romániában a jobboldali államfő és a korrupcióellenes tüntetéseket szervező civilek két és fél éve azzal vádolják a PSD-t, hogy korrupt politikusai, elsősorban Dragnea elszámoltatásának megakadályozása érdekében szervezi át az igazságszolgáltatást, és igyekszik enyhíteni a büntetőjog szigorát.

Liviu Dragnea személyében először ítéltek el jogerősen letöltendő börtönbüntetésre tisztségben lévő házelnököt Romániában.

A politikus a per során mindvégig ártatlannak mondta magát, és úgy értékelte: azért vált a DNA "célpontjává", mert szembeszállt a titkosszolgálatok és vádhatóságok embereiből szerveződő "párhuzamos állammal", amely szerinte politikai tisztogatást végez Romániában a korrupcióellenes harc ürügyén.

Címlapról ajánljuk
Magyar Péter: a parlament alakuló ülésén tervezem letenni a miniszterelnöki esküt – több miniszter és tárcája is végleges

Magyar Péter: a parlament alakuló ülésén tervezem letenni a miniszterelnöki esküt – több miniszter és tárcája is végleges

Nem tart igényt a Tisza Párt a korábbi ciklusokhoz hasonló arányú parlamenti alelnöki pozíciókra, és megígérte: véget ér a pénzszórás a parlamentben, erről számokat is nyilvánosságra hozott. Sulyok Tamás korrektségére számít abban, hogy először vele közli az alakuló ülés és a miniszterelnöki eskütétel napját, az eskütétel egyébként a Szent Korona előtt lesz, elhangzik a székely és a magyar Himnusz is. Kiderült: Kármán András pénzügyminiszter lesz, Kapitány István pedig gazdasági. Megerősítette Magyar Péter azt is, hogy már folyamatban van a megválása EP-képviselői mandátumától, így tudja csak letenni a hivatali esküt miniszterelnökként.

Magyar csúcskatonák indultak Faranciországba

Az Orion 2026 nevű gyakorlat áprilisi szakaszában NATO-parancsnokság alatt több ezer katona, mintegy 1800 harcjármű, több tucat helikopter és több száz pilóta nélküli eszköz gyakorlatozik együtt. Böröndi Gábor, a Honvéd Vezérkar főnöke csütörtökön utazott el Lille-be, ahol informális egyeztetéseket folytat vezérezredesekkel, NATO-parancsnokokkal.
inforadio
ARÉNA
2026.04.17. péntek, 18:00
Dobrowiecki Péter
Lengyelország-szakértő, az MCC Magyar-Német Intézet kutatási vezetője
Harmadik ország – második prioritás?

Harmadik ország – második prioritás?

A harmadik országbeli munkavállalók foglalkoztatásának kérdése az elmúlt hónapokban több szempontból is a politikai pártok kiemelt kampánytémájává vált. A választások lezárultával várható, hogy a jelenlegi szabályozások átalakítása rövid távon az új kormányzat napirendjére kerül, azonban a gazdaságnak az átmeneti időszakban is szüksége van az erőforrásokra – főként, ha az évek óta várt fellendülés és a folyamatban lévő nagyberuházások szériagyártása elkezdődik. Rövid távon jelentősen felértékelődhet a magyar munkaerő, hosszú távon azonban elengedhetetlen egy átgondolt, piaci alapon működő és nemzetgazdasági célokat támogató keretrendszer szerint működő gyakorlat kialakítása.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×