Infostart.hu
eur:
376.8
usd:
318.89
bux:
126534.75
2026. március 1. vasárnap Albin
Az ENSZ klímacsúcsának nyitófilmjét nézik a résztvevők két óriási kivetítőn a világszervezet New York-i székházában 2019. szeptember 23-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Justin Lane

ENSZ-főtitkár: ha nem változtatunk sürgősen, az életünket veszélyeztetjük

Eddig hatvanhat ország, tíz régió, 102 város és 93 konzorcium vállalta, hogy 2050-ig klímasemleges lesz - utalt a konkrét ígéretek listájára Antonio Guterres ENSZ-főtitkár, aki New Yorkban megnyitotta az ENSZ-klímacsúcsát.

Az éghajlatváltozással foglalkozó csúcsértekezleten a 66 állam- és kormányfő - köztük Áder János köztársasági elnök - vesz részt.

Guterres hangsúlyozta:

az egyes országok vezetőinek kötelessége, hogy lépjenek fel a környezeti válság ellen.

"Ha nem változtatunk sürgősen életmódunkon, magát az életünket veszélyeztetjük" - jelentette ki.

Antonio Guterres ENSZ-főtitkár kijelentette: nincs idő tárgyalni, hanem cselekedni kell, hogy a világ karbonsemlegessé váljon 2050-re. A megnyitó másik fő szónoka, Greta Thunberg fiatal svéd klímavédő aktivista többek között úgy fogalmazott, hogy a világ vezetői "üres szavaikkal ellopták az álmait és a gyermekkorát".

A fiatalok jövője került veszélybe

- hangoztatta a 16 esztendős Thunberg, aki szerint a változás elkerülhetetlen.

A csúcstalálkozón több mint 60 vezető szólal fel.

Angela Merkel beszédében hangsúlyozta: meghallották a fiatalok figyelmeztését és felszólította a világ vezetőit, lépjenek fel a klímaváltozás globális kihívása ellen. Merkel kormánya az előző héten fogadott el klímavédelmi tervet, amelynek értelmében Németorszában - amelynek a párizsi klímavédelmi egyezmény alapján 1990-hez képest 55 százalékkal kell csökkentenie szén-dioxid-kibocsátását 2030-ig - "fokozatosan beárazzák" a szén-dioxid-kibocsátást és a lakosság terheinek növelése nélkül ösztönzik a klímabarát magatartást.

A klímacsúcson az előzetes program ellenére, teljesen váratlanul megjelent Donald Trump amerikai elnök

is Mike Pence alelnök kíséretében.

Ferenc pápa nagyobb átfogó erőfeszítésekre szólította fel a világ vezetőit az ENSZ-klímacsúcs alkalmából készített videofelvételen.

"Bár nem jó a helyzet és a Föld szenved, még mindig nyitva a lehetőség ablaka. Még mindig időben vagyunk. Ne hagyjuk bezárulni" - fogalmazott a katolikus egyházfő, aki a világ egyik legkomolyabb és legaggasztóbb jelenségének" nevezte az éghajlatváltozást.

"Fel kell tenni a kérdést, van-e valóságos politikai szándék arra, hogy nagyobb emberi, pénzügyi és technikai forrásokat szenteljük az éghajlatváltozás kedvezőtlen hatásainak kivédésére, és segítsünk a legszegényebbeken és a legvédtelenebbeken, akik ezt a legjobban megszenvedik" - így Ferenc pápa.

Washingtonban hétfőn környezetvédő aktivisták tüntettek, hogy felhívják a figyelmet az általános éghajlatváltozásra és bírálják az amerikai vezetők tétlenségét a kérdésben. Az Extinction Rebellion (XR) nevű civil szervezet aktivistái kis vitorlást állítottak fel a K Street sugárúton a Potomac folyó vízszintjének szerintük várható emelkedését jelképezve. Többen a hajóhoz láncolták magukat, a rendőrök csak villanyfűrészt használva tudták a tüntetőket eltávolítani.

A New York-i konferencia napján, hétfőn Oroszország bejelentette, hogy megvalósítja a 2015-ben Párizsban aláírt klímaegyezményt, mitután Dmitrij Medvegyev orosz kormányfő aláírt egy szeptember 21-én keltezett kormányhatározatot, amellyel Moszkva véglegesen elfogadta az egyezményt. A határozat szerint Moszkva formálisan nem fogja ratifikálni a megállapodást, de Medvegyev kijelentette, hogy a meglévő jogi normákhoz igazítja. Oroszország a negyedik nagy üvegházhatásúgáz-kibocsátó ország, amely eddig nem ratifikálta az egyezményt. A hétfőn ismertetett moszkvai határozat szerint nincs szükség a formális ratifikálásra, miután az egyezmény 2016. áprilisi aláírásával Oroszország kötelezte magát a benne foglaltak megvalósítására. EBSZ-éghajlat-környezet

Címlapról ajánljuk
Több országban is halálos áldozatokat követelnek az iráni tömeges válaszcsapások

Több országban is halálos áldozatokat követelnek az iráni tömeges válaszcsapások

Az Egyesült Arab Emírségekben, Izraelben és Kuvaitban is halálos áldozatokat követelt, amikor válaszul az amerikai–izraeli bombázásokra Irán csapásokat indított. Három amerikai katona is meghalt. Irán lezárta a Hormuzi-szorost, amelyen a világ kőolaj-kereskedelmének egyharmada halad át. Irán és az Egyesült Államok kölcsönösen pusztító csapásokkal fenyegeti egymást, miután az amerikai–izraeli légitámadások során megölték Irán teljes katonai vezetését, és meghalt Ali Hamenei ajatollah, Irán vallási-politikai vezetője is.
inforadio
ARÉNA
2026.03.01. vasárnap, 18:00
Kis-Benedek József
biztonságpolitikai szakértő
Új vezetők vették át Iránt, megtámadták a USS Abraham Lincolnt, milliós városokra záporoznak a rakéták - Percről percre tudósításunk az iráni háborúról

Új vezetők vették át Iránt, megtámadták a USS Abraham Lincolnt, milliós városokra záporoznak a rakéták - Percről percre tudósításunk az iráni háborúról

Tegnap reggel megtámadta az Egyesült Államok és Izrael Iránt, a cél az iszlamista rezsim megbuktatása, az atomprogram és a ballisztikus rakétaprogram leszerelése. Irán ma reggel hivatalosan is megerősítette: meghalt Ali Hámenei ajatollah, Irán legfőbb vallási és politikai vezetője. Az ország irányítását egy háromfős testület veszi át. A háború folytatódik: az Iszlám Forradalmi Gárda Hadtest a szomszédos országokat bombázza, támadás érte ma Izraelt, Irakot, Jordániát, az Egyesült Arab Emírségeket, Katart, Kuvaitot és Bahreint is. Dubajt és Dohát majdnem olyan intenzíven rakétázza Irán, mint Izraelt - az emírségekben már legalább hat rakéta / drón talált be és halottak is vannak. Iránban tízezrek vannak az utcákon, akik bosszúért tüntetnek, Pakisztánban és Irakban az amerikai követségek épületeit támadják helyiek. Az iráni Iszlám Forradalmi Gárda Hadtest (IRGC) jelentése szerint megtámadták az Egyesült Államok repülőgép-hordozóját. Cikkünk folyamatosan frissül az iráni háború eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×