Címke: klímaváltozás (686 cikk)

Felavatták az Antarktiszon az első globális tárhelyet, azzal a céllal, hogy ott tárolják az olvadó gleccserekből kinyert jégmagokat, amelyek a „klíma archívumát” őrzik meg a jövő generációi számára.

Lehet, hogy hamarosan igazzá válik a mondás, hogy „a Napra lehet nézni, de rád nem”? Egy startup (befektetők dollármillióival a háta mögött) egy olyan módszer kidolgozásán ügyködik, amellyel tompítani lehetne a Földet érő napfényt. Ez eszközt kínálna a globális felmelegedés elleni fellépésre. A klímaaktivisták hevesen reagáltak, miközben politikai akadályai is lehetnek a merész elképzelésnek.

A 2021 és 2024 közötti négy évből háromban hazánk területének 70 százalékát aszály sújtotta. Egy uniós jelentés szerint Magyarországon 2022-ben a biogazdálkodás mindössze a termőterületek 6,3 százalékán volt jellemző, miközben az EU 2030-ra 25 százalékos célt tűzött ki. Koczóh Levente András, a Green Policy Center senior klímapolitikai szakértője az InfoRádióban elmondta: a szántásról érdemes lenne áttérni a talajtakarásos és a forgatás nélküli talajművelésre, megújuló energiát kellene használni és a szárazságtűrőbb növények termesztése is megfontolandó.

Az elmúlt tíz évben valószínűleg megállítottuk az üvegházhatású gázok kibocsátásának növekedését – az érték idén tetőzhet, de még nagyon sok a teendő – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Ürge-Vorsatz Diána fizikus, klímakutató, a CEU professzora, az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének alelnöke, aki novemberben részt vett a brazíliai klímacsúcson.

A Pilisi Parkerdő Zrt. Városierdő-fejlesztési Programja újabb budapesti helyszínhez érkezik: Budapest II. kerületében, a Nyék-oldalban kezdődnek meg azok az erdőkezelési és élőhely-helyreállítási munkák, amelyek az Agrárminisztérium és az Energiaügyi Minisztérium támogatásával valósulnak meg. A beavatkozások célja a budai városierdők egészségi állapotának javítása, a természetes megújulás segítése, az erdőlátogatók biztonságának növelése, valamint a klímaváltozás hatásaihoz alkalmazkodó, ellenállóbb jövőerdő kialakítása.

A világ gleccsereinek körülbelül a fele, de akár a 90 százaléka is végleg eltűnhet az évszázad végére, függően a globális felmelegedés ütemétől és az éghajlatváltozás kezelésére hozott intézkedésektől – közölte a zürichi ETH egyetem egyik kutatócsoportja a Nature Climate Change című folyóiratban most megjelent tanulmányában.

Kína legnagyobb édesvízi tava, a Csianghszi tartományban található Pojang-tó vízszintje 90 százalékkal csökkent éven belüli legmagasabb szintjéhez képest.

Az évtizedeken át tartó, intenzív fatelepítés hatására egyenlőtlenebbül oszlik el a csapadék: van, ahova több jut, máshová, ahol szükség lenne rá, kevesebb.

Pongrácz Rita meteorológus, hidrológus az InfoRádióban arról beszélt, hogy miért tapasztalhatunk idehaza is egyre ritkább havazást, illetve hogyan változhat a helyzet a jövőben.

Nemzetbiztonsági kockázatnak és egzisztenciális fenyegetésnek minősítette Izland az Atlanti-óceán fő áramlási rendszerének (AMOC) lehetséges összeomlását, s ezzel megnyitotta az utat a kormány előtt, hogy stratégiát dolgozzon ki a legrosszabb esetekre - közölte az ország klímaügyi minisztere.

A Meteorológiai Világszervezet szerint rekordhőmérsékleteket mértek az elmúlt három évben.

A gyorsan változó éghajlat nagyon nem kedvez hazánk egyik alapvető élelmiszernövényének. Nem kizárt, hogy egy évtized múlva már csak import burgonyával találkozhatunk majd a boltokban.

Az olasz tengerpartok ötöde víz alá kerülhet a klímaváltozás miatt emelkedő tengerszint miatt 2050-re – közölte az Olasz Földrajzi Társaság friss jelentésében.

Ha nagy a szárazság, akkor nagy a tűzveszély is, de ez nem azt jelenti, hogy több a tűzeset – mondta az InfoRádióban Szabó Péter éghajlatkutató, aki a Másfélfok portál tanulmányának legfontosabb adatait ismertette a klímaváltozással és az aszályos időszakokkal kapcsolatban. Figyelmeztetett, hogy a pesszimista forgatókönyv szerint 2050-re megduplázódhat, a század végére pedig akár az ötszörösére is nőhet az a ritka tűzgyakoriság, amely jelenleg csak 25 évente egyszer fordul elő.

Budapesten nagyon sok a lebetonozott felület, és folyamatosan csökken a többletvízmennyiség, ami a talajban eltárolódva segíthetné az erdőterületek táplálását – mondta az InfoRádióban Rittling István. A Pilisi Parkerdő Zrt. Budapesti Erdészetének vezetője hozzátette: ha erősödne az erdők természetes immunrendszere, ellenállóbak lennének a fák az azokat érő negatív hatásokkal szemben.

A csapadék mennyisége nem fog változni, csak az évszakonkénti eloszlása lesz más, ezért ezt a téli plusz csapadékot kell a Balatonba vezetni és ott megtartani – mondta az InfoRádióban Kovács Erik, a Klímapolitikai Intézet vezető kutatója.

A kilencvenes évekhez képest Londonban megduplázódott, Rómában pedig megtriplázódott a kánikulai napok száma a Környezet és Fejlődés Nemzetközi Intézetének kutatása szerint. A tanulmányban közölték: a világ legnagyobb fővárosainak lakói átlagosan negyedével több extrém kánikulai napot kénytelenek átvészelni, mint húsz évvel ezelőtt.

Egy friss uniós tanulmány szerint az extrém időjárás és a klímaváltozás 2020 és 2023 között jóval nagyobb gazdasági károkat okozott Európában, mint az azt megelőző 2010–2019-es időszakban.

Európa környezeti állapota nem jó, az éghajlatváltozás és a környezetkárosodás közvetlenül veszélyezteti Európa versenyképességét, amely a természeti erőforrásoktól függ – közöle jelentésében az Európai Unió környezetvédelmi ügynöksége.

A Zirci Ciszterci Arborétum fáit kezdi kipusztítani egy betegség és a változó időjárás, ezért fél évre kénytelen bezárni kapuit, hogy zavartalanul végezhessék el a növényvédelmi munkálatokat.