Infostart.hu
eur:
387.02
usd:
333.11
bux:
120688.04
2026. március 3. kedd Kornélia
Theresa May brit miniszterelnök televíziós nyilatkozata közben a londoni kormányfői rezidencián, a Downing Street 10-ben 2019. március 20-án. May hivatalosan kezdeményezte az Európai Uniónál a brit EU-tagság március 29-én esedékes megszűnésének (Brexit) elhalasztását június 30-ig, miután a parlamenti alsóház az uniós tagság megszűnésének feltételrendszeréről szóló megállapodást eddig kétszer is nagy többséggel elvetette.
Nyitókép: MTI/Chris J. Ratcliffe

Brexit: Theresa May június 30-ig tartó halasztást kért

A brit EU-tagság megszűnésének legfeljebb június 30-ig terjedő halasztását kérte Donald Tuskhoz, az Európai Tanács elnökéhez intézett pénteki levelében a brit miniszterelnök, nyitva hagyva a korábbi kilépés lehetőségét.

Theresa May azután írt levelet erről az unió vezetőinek, hogy Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke azt javasolta, az Egyesült Királyság kapjon újabb rugalmas halasztást a kilépés határidejére. Források szerint egyéves halasztásra tesz javaslatot.

A Downing Street által ismertetett háromoldalas levél szerint May azt javasolja, hogy ha a június 30-i határidő előtt sikerül ratifikálni a brexit feltételrendszerét rögzítő - a londoni alsóház által eddig háromszor elutasított - megállapodást, akkor a halasztási időszak is előbb véget érne.

A konzervatív párti brit miniszterelnök szerint London valójában olyan ratifikációs menetrendre törekszik, amely még május 23. előtt lehetővé tenné a kilépést az Európai Unióból, ugyanis így az Egyesült Királyságnak nem kellene részt vennie az aznap kezdődő európai parlamenti választásokon.

Theresa May közli azonban az uniós állam- és kormányfők alkotta testület vezetőjével azt is, hogy a brit kormány folytatja előkészületeit az EP-választási részvételre, arra az esetre, ha ez elkerülhetetlennek bizonyulna.

Tusk a "flextension" pártján áll

Rugalmas, akár egy évig tartó halasztást fog javasolni az Egyesült Királyság európai uniós kilépésének határidejére Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke - írta először a BBC brit közszolgálati műsorszolgáltató európai szerkesztője, majd ezt közölték pénteken brüsszeli diplomáciai források.

A rugalmas halasztás, angol műszóval flextension, hosszabb időszakra vonatkozna, de az Egyesült Királyság bármikor megszakíthatja, és kiléphet, ha sikerült elfogadni a kiválási megállapodást a londoni parlamentben.

"Ez Tusk ötlete, amelyet ma fognak a tagállamok elé terjeszteni" - mondta egy magas rangú uniós tisztségviselő. Hozzátette, Theresa May brit kormányfő elé fogják tárni a javaslatot a jövő heti rendkívüli EU-csúcson, amennyiben azt a bennmaradó huszonhét ország támogatja.

Ha a brit kormány elfogadja a hosszabbítást, akkor az Egyesült Királyságnak részt kell vennie a május végi európai parlamenti választásokon.

Feszült a helyzet

A londoni alsóház szerda éjjel egyetlen fős többséggel kötelezte Theresa Mayt arra, hogy további halasztást kérjen az uniótól, hogy elkerüljék a rendezetlen brexitet. Ha az EU nem egyezne bele a halasztásba, az Egyesült Királyság április 12-én rendezetlenül kiválhat (kieshet) az Európai Unióból.

A feszültség egyre növekszik, ugyanis bár a brit képviselők nem akarnak rendezetlen brexitet, ám eddig minden más javaslatot leszavaztak.

Címlapról ajánljuk

Elemző: 700 forintos benzinár is jöhet az iráni háború miatt

Az iráni háborús helyzet hatására emelkedésnek indult a nyersolaj és a földgáz ára. Ha a konfliktus elhúzódik, akkor tartósan magas maradhat az árszint. Ez a tényező, valamint a forint gyengülése és a dollár erősödése azt okozhatja, hogy itthon jelentősen emelkedhetnek a következő hetekben az üzemanyagárak – mondta az InfoRádióban Mohos Kristóf, a Portfolio elemzője.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Titkos bunkert bombázott szét Izrael, Teherán példátlan megtorlással fenyegetőzik – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Titkos bunkert bombázott szét Izrael, Teherán példátlan megtorlással fenyegetőzik – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Szombat hajnalban robbant ki a háború a Közel-Keleten, amikor Izrael és az Egyesült Államok közösen csapásokat mért az iszlamista rezsimre. A helyzet azóta változatlanul feszült, egyelőre nincs jele csillapodásnak - Trump elnök ma nyíltan visszautasította a tárgyalás lehetőségét. Az amerikai hadsereg bejelentette, hogy az Ománi-öbölben csapást mértek az iráni haditengerészet tizenegy hajójára, és megsemmisítették azokat - számolt be a Times of Israel. A Sky News értesülései szerint az iráni Forradalmi Gárda általános zárlatot rendelt el a Perzsa-öblöt az Indiai-óceánnal összekötő Hormuzi-szorosban. Ugyanakkor Izraeli biztonsági tisztviselők arra figyelmeztették a kormány tagjait, hogy Irán ballisztikusrakéta-fenyegetése a jelenlegi hadművelet során nem számolható fel teljesen. Több szakértő úgy véli, hogy a rezsim megdöntésére most kevés esély mutatkozik. A legfrissebb fejlemények közé tatozik, hogy Irán megtámadta Szaúd-Arábiában az amerikai nagykövetséget, erre Donald Trump súlyos következményeket helyezett kilátásba. Délután izraeli lapok arról írtak: Katar és Szaúd-Arábia hamarosan belépnek a háborúba, Izrael és az USA oldalán - Katar ezt később cáfolta. Este Donald Trump amerikai elnök bejelentette: "katonailag eléggé legyőzték" Iránt, szerinte Teherán hamarosan megadja magát. Cikkünk folyamatosan frissül a Köel-Kelet háborújának legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×