A brit parlament hétfőn este elfogadta azt a munkáspárti és konzervatív képviselők által benyújtott javaslatot, hogy kizárják az úgynevezett „alku nélküli brexit” lehetőségét.
Nem sokkal később jött a királynői jóváhagyás és így a javaslat törvényerőre emelkedett.
Mindez azt jelenti, hogy Theresa May kormányfőnek mindenképp a pénteken lejáró brexithatáridő meghosszabbítását kell kérnie az európai uniós tagállamoktól. Az új brit törvény nem zárja ki a no-deal brexit lehetőségét, mert az uniós tagállamok – vagy egy részük - elutasíthatja a hosszabbítást és ennek nyomán Nagy-Britannia pénteken még így is „kieshet” az unióból.
A hosszabbításhoz a 27 tagállam egyhangú igenjére van szükség, és előfordulhat, hogy ők nem May június 30-án lejáró menetrendjére bólintanak rá, hanem inkább egy egyéves időszakot kényszerítenek Londonra, hogy a britek eldönthessék, hogyan akarnak kilépni.
Ebben az esetben viszont a briteknek is európai parlamenti választásokat kell rendezniük, amit sokan a brexitnépszavazás elárulásának tartanának.
Közben Theresa May miniszterelnök utasítására kedden összeülnek a konzervatív kormány és az ellenzéki Munkáspárt miniszterei, hogy megpróbáljanak alkut kötni a brit kilépés után időkről, pontosabban arról, milyen viszonyban legyen a szigetország az EU-val.
A munkáspártiak ragaszkodnak ahhoz, hogy fenn kell tartani a határokon történő vámellenőrzést szükségtelenné tévő, de a szabványok betartását vizsgáló vámuniót.
Ha ezt megkapják, akkor a parlamentben megszavazzák May és az EU rendezett válásról szóló egyezményét. Így jöhet a gyors kiválás okozta gazdasági sokkot elkerülő „rendezett brexit”, egy átmeneti időszakkal, amelynek során London és Brüsszel kereskedelmi egyezményt köthet.
May közben a szerdai rendkívüli EU-csúcs előtt kedden Berlinbe és Párizsba utazik.
A cél: megdolgozni Merkel kancellárt és Macron elnököt, támogassák a brexithatáridő rövid meghosszabbítását. Más vezetőkel telefonon beszél. Egyikük, Marc Rutte holland miniszterelnök, azt mondta: nem akar alku nélküli brexitet, de hosszabbítás esetén garanciákat akar, hogy Nagy-Britannia „őszintén együttműködik” és nem próbálja belülről bomlasztani az uniót. Ezt sürgette ugyanis a Twitteren Jacob Rees-Mogg, a konzervatív, brexitpárti képviselők csoportjának vezéralakja.
Brüsszel főtárgyalója, Michel Barnier pedig még az esti parlamenti voks előtt figyelmeztetett: ha Nagy-Britannia rendezetlen módon lépne ki az unióból, akkor Brüsszel addig nem lesz hajlandó vele kereskedelmi tárgyalásokat folytatni, amíg London nem ad garanciát az ír határ szabad átjárhatóságára, az EU-s állampolgárok jogaira és a „válás” kapcsán kialkudott brit „lelépési pénzre”, amit az uniós kasszába kell befizetnie.
Our cross party Bill now has Royal Assent. Parliament has voted tonight against the damage & chaos that No Deal would cause for jobs, manufacturing, medicine supplies, policing & security. pic.twitter.com/WNn1TazsJw
— Yvette Cooper (@YvetteCooperMP) 2019. április 8.
