Az nem meglepő, hogy a költségvetésben a kormányzati szektort tekintve van némi hiány, a valódi kérdés az, hogy az előző évinél kisebb vagy nagyobb. A meglepetés az, hogy 2025 második negyedévében nem hiány volt, hanem 2,2 százalékos többlet – ismertette az adatokat Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza az InfoRádióban.

1999 óta csak egyszer fordult elő olyan, hogy ennél nagyobb többlet volt, 2017 első negyedévében. Az első félévet nézve így a hiány a GDP 0,7 százaléka volt mindössze. A többlet egyébként sem jellemző, 1999 óta a jelenlegivel együtt öt olyan negyedév volt, amikor többlettel tudott zárni a költségvetés, mint az alábbi grafikon is mutatja a KSH negyedéves adatai alapján.

2025 első félévében 2024 azonos időszakához képest a bevételek 10,1 százalékkal nőttek. Ez elég jelentős bővülés – mondta el a közgazdász.

A jövedelemadó-bevételek területén 15,7 százalékos növekedés volt megfigyelhető, az áfabevételeknél 11,7 százalékos. Van egy minimális növekedés a gazdaságban, de nem ekkora, ehhez hozzáfűzte, hogy azok a tételek nőnek jobban, amelyek a költségvetés szempontjából fontosak. A beruházások vagy az export sokkal kevésbé termelnek bevételt, mint a fogyasztás, az áfán keresztül.

A kiadások mindössze 2,6 százalékkal növekedtek, ez elmarad az inflációtól, tehát reálértéken csökkenést jelent. A kifizetett munkavállalói jövedelmek 10,7 százalékkal emelkedtek, „azért az állam a béreket kellő mértékben emelte a munkavállalói számára” – fűzte hozzá Regős Gábor. A kamatkiadások 11,1 százalékkal csökkentek, ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy ezt az év egészére osztják el az uniós módszertan szerint, nem csak egy pillanatot néznek, amikor kifizetik. A beruházásokra költött kiadások 2,5 százalékkal növekedtek, reálértéken ez is csökkenést jelent.

A 2,6 százalékos kiadásemelkedés egy nagyon spórolós megközelítést mutat, tehát

„egyelőre a fiskális politika meglepően fegyelmezett”

– tette hozzá a közgazdász.

A bevételi oldal kedvező számaihoz az állami cégek osztalékkifizetései is hozzájárultak. A reptér például egy olyan cég, amelytől szeretné is az állam, hogy osztalékot termeljen, korábban a magántulajdonos is szerette volna, hogy így legyen, és akkor is termelt osztalékot – fűzte hozzá.

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter idén nyáron elmondta, májusban és júniusban a költségvetést gyarapították a Budapest Airport és az MVM eredményes működéséből származó osztalékbevételek. A repülőtér tulajdonosai 110 milliárd forint osztalék kifizetéséről döntöttek, az MVM-nél pedig 200 milliárdos az osztalék a 2024-es év eredménye után. Hozzáfűzte akkor, a következő években 20-30 milliárd forint körüli tartós osztalékot tud kivenni az állam a költségvetés finanszírozására a Budapest Airportból.