A jelentésben kiemelték, a kormány Európa legnagyobb adócsökkentési programját hajtja végre, miközben négy szabályt tart szem előtt a fiskális fegyelem megőrzése érdekében: hiánynak évről évre csökkennie kell és az államadósságnak fenntartható pályán kell maradnia. A harmadik szabály kimondja, hogy nem szabad visszakerülni a túlzottdeficit-eljárás alá, a negyedik szerint pedig az elsődleges egyenlegnek nullaközeli szinten kell maradnia.

Augusztus végéig az államháztartás központi alrendszere 3025,5 milliárd forintos hiánnyal zárt. Ez

az egész éves várható 4774,0 milliárd forint pénzforgalmi hiány 63,4 százaléka, ami azt jelenti, hogy az időarányosnál (66,6 százalék) kedvezőbb az éves hiány eddigi teljesülése

– hangsúlyozta a minisztérium.

A központi alrendszer hiányán belül a központi költségvetés 3012,7 milliárd forintos hiányt, az elkülönített állami pénzalapok 109,8 milliárd forintos többletet, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pedig 122,6 milliárd forintos hiányt mutattak.

Az előző év azonos időszakához viszonyítva a központi alrendszer adó- és járulékbevételei 8,7 százalékkal magasabban alakultak. Ezen belül a fogyasztáshoz kapcsolódó adók megközelítőleg 10 százalékkal emelkedtek.

Kamatkiadásokra augusztus végéig 2928,3 milliárd forint kifizetése történt meg, ami 514,5 milliárd forinttal magasabb az előző év azonos időszakához képest. Ezt egyes lejáratok eltérő kamatfizetési időpontja, valamint az államadósság eltérő szerkezete okozza – jegyzete meg az NGM.

Az állami közlekedési és közüzemi szolgáltatásokra fordított, összesen 1654,5 milliárd forint kifizetés 172,8 milliárd forinttal több az előző év azonos időszakánál.

Meghaladták a tavalyi összeget a nyugellátásokra és gyógyító-megelőző ellátásokra fordított kiadások is. Augusztus végéig – a 13. havi nyugdíjjal és ellátással együtt – nyugellátásokra és nyugdíjszerű ellátásokra összesen 4954,6 milliárd forint, míg gyógyító-megelőző ellátásokra 1969,5 milliárd forint kifizetése történt meg.

Augusztusban, egy hónap alatt, a központi alrendszer 239,1 milliárd forint hiánnyal zárt, szemben az előző évi azonos havi 414,3 milliárd forintos hiánnyal.

A múlt hónapban a költségvetés uniós programokhoz kapcsolódó bevételei 311,3 milliárd forinttal, 436,8 milliárd forintra emelkedtek. Ez legnagyobb részt annak köszönhető, hogy az Európai Bizottság átutalta a pedagógusbér-emelés kapcsán kitűzött mérföldkövek teljesítéséhez kapcsolódó, mintegy 587 millió eurónyi forrást, valamint visszatérítette a KAP Stratégiai Terv vidékfejlesztési intézkedések 2025. második negyedévi kiadásainak uniós részét (131 millió euró).

Figyelembe véve az év első felében a költségvetésen kívül érkezett 535,1 milliárd forint közvetlen agrártámogatások visszatérítéseit is,

2025 első nyolc hónapjában összesen már 971,9 milliárd forint uniós forrás érkezett Magyarországra, ami meghaladja a GDP 1,1 százalékát

– jegyezte meg végül az NGM.