Infostart.hu
eur:
387.63
usd:
330.66
bux:
109547.02
2025. december 19. péntek Viola
Donald Trump megválasztott amerikai elnök színpadra lép, hogy átvegye a Fox Nation streaming szolgáltató Év Hazafia Díját a New York állambeli Greenvale-ben 2024. december 5-én.
Nyitókép: MTI/AP/Heather Khalifa

Donald Trump elárulta, miért indított kereskedelmi háborút

Az amerikai elnök szerint az USA legnagyobb kereskedelmi partnerei visszaélnek a helyzetükkel, ezért kellenek a februártól bevezetett vámok Kanadával, Mexikóval és Kínával szemben.

Az elnök a közösségi médiában vasárnap közzétett bejegyzésében kiemelte, hogy az Egyesült Államoknak komoly külkereskedelmi hiánya származik a három érintett országgal való gazdasági kapcsolatokból. Emlékeztetett arra, hogy eközben országa államadóssága 36 ezer milliárd dollár. "Nem leszünk többé ostoba ország. Gyártassák termékeiket az Egyesült Államokban, és akkor nincsenek vámok sem" - fogalmazott, és azt is hozzátette, hogy az Egyesült Államok nem fog további veszteségeket elszenvedni, ezáltal több ezer milliárd dollárral támogatva más országokat.

A bevezetett vámokkal kapcsolatban megjegyezte, hogy a döntés járhat majd bizonyos fájdalommal az amerikaiak számára, de véleménye szerint megéri az árat annak érdekében, hogy "ismét naggyá tegyék Amerikát". "Egy olyan ország vagyunk, amelyet most a józan ész alapján vezetnek" - írta Donald Trump.

Az elnök szombaton írt alá rendeletet a Kanada és Mexikó esetében 25 százalékos, Kínával szemben pedig 10 százalékos pótlólagos vámokról.

Donald Trump szerint az intézkedés oka Kanadára és Mexikóra vonatkozóan az elégtelen fellépés az Egyesült Államokba irányuló illegális migráció és kábítószer-csempészet ellen. A Kínával szembeni új vámot azzal indokolta, hogy a kelet-ázsiai ország hatóságai nem lépnek fel hatékonyan az Egyesült Államokba nagy mennyiségben csempészett, és túlnyomóan Kínában előállított, kábítószerként használt fentanil kereskedelme ellen. A jogszabály válasz a "rendkívüli fenyegetésre, amit az illegális külföldiek, és kábítószerek, ide értve a halálos fentanil jelent, nemzeti vészhelyzetet teremtve" - fogalmaz a Donald Trump által aláírt rendelet, amiben Mexikó kormányát a kábítószerkartellekkel való együttműködéssel vádolta.

Az amerikai vámintézkedésekre reagálva Mexikó és Kanada viszontvámokat jelentett be. Justin Trudeau kanadai miniszterelnök szombati közlése szerint összesen mintegy 155 milliárd dollár értékű, az Egyesült Államokból származó árura vetnek ki 25 százalékos vámot.

A kanadai vámok első köre mintegy 30 milliárd dollár értékű amerikai terméket érinthet.

Dominic LeBlanc kanadai pénzügyminiszter vasárnap nyilvánosságra hozta az érintett amerikai árucikkek körét, amelyek között szerepelnek ruházati termékek, élelmiszerek, alkoholtermékek és háztartási gépek.

Kanada egyesült államokbeli nagykövete vasárnap egy interjúban azt mondta, hogy országa készen áll a tárgyalások folytatására minden olyan kérdésről, amelyet Donald Trump felhozott a vámok indokaként. Kirsten Hillman az ABC Newsnak adott interjúban reményét fejezte ki, hogy az Egyesült Államok keddtől nem kezdi el alkalmazni a hivatalosan február elsejétől kivetett 25 százalékos vámot.

A BBC idézte az amerikai elnököt, aki kijelentette: "biztosan vámokat fog kivetni" az EU-ból származó importra is. Donald Trump azt sem zárta ki, hogy a büntető intézkedéseket Nagy-Britanniára ugyancsak kiterjeszti, mert szerinte a britek "túlléptek egy határt”. Azonban hozzá tette: a helyzetet „meg lehet oldani” Sir Keir Starmer miniszterelnökkel, aki „nagyon kedves volt”.

Trump azt mondta még, hogy hétfőn beszél Mexikó és Kanada vezetőivel a kibontakozó kereskedelmi háborúról.

Címlapról ajánljuk
Magyarics Tamás: nagy tankerhajóként fordul az Egyesült Államok az új nemzetbiztonsági stratégiával

Magyarics Tamás: nagy tankerhajóként fordul az Egyesült Államok az új nemzetbiztonsági stratégiával

A nyugati félteke védelme nagyobb hangsúlyt kapott az Egyesült Államok nemzetbiztonsági stratégiájában, mint korábban – erről is részletesen beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában Magyarics Tamás külpolitikai szakértő, az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora. Sorra vette Washington terveit a nagy óceáni átjáróknál, megvilágította a Kínát, Grönlandot, Venezuelát érintő amerikai célok hátterét.

Gazdatüntetés Brüsszelben: borult az eredeti akciózási terv, útlezárások jönnek az EU-csúcs helyszínén

Európai egység alakult ki a gazdatársadalomban a mostani brüsszeli tiltakozást illető két ügyben: senki nem szeretne nagy mennyiségű, ellenőrizetlen dél-amerikai élelmiszer ellen küzdeni a piacért, illetve a green dealből adódó átállás anyagi terheit sem vállalnák a jelenlegi formájában. A tüntetés eredeti programját borították az éjszakai akciózások, amelyek jelenleg ott zajlanak, ahol a zárolt orosz vagyont Brüsszelben őrzik. Helyszíni tudósítás.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.19. péntek, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
Megforgatták a forintot, megjött a fordulat is

Megforgatták a forintot, megjött a fordulat is

Jelentős mértékben gyengült a magyar fizetőeszköz árfolyama az elmúlt napokban az euróval és a dollárral szemben. A piaci mozgás hátterében nagyrészt az MNB keddi sajtótájékoztatóján elhangzott gondolatok állnak, amelyek a magyar jegybank lazuló előretekintő iránymutatását és - az adatok megfelelő alakulása esetén - a kamatcsökkentési ciklus megkezdését vetítették előre. Az MNB kommunikációs hangvételének puhulására erős piaci reakció érkezett: a forint árfolyama a döntés óta közel 6 egységet emelkedett az euróval és a dollárral szemben is, ami körülbelül 1,5 százalékos gyengülésnek felel meg. A forint gyengülő tendenciája kezdetben ma is folytatódott (az euró jegyzése már az október vége óta nem látott 390-es szint felett is járt), Kurali Zoltán MNB-alelnök óvatosságot hangsúlyozó megszólalása azonban fordulatot hozott a devizapiacokon. Végül erősödéssel állt meg az árfolyam.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×