Miközben Donald Trump eredményesen alkalmazta a „vámfegyvert” Kanada és Mexikó ellen, az Európai Unióban arra készülnek, hogy megsarcolja az európai importot is. Kérdés, hogy ugyanúgy visszavágnak-e, mint a keddtől 10 százalékos vámmal sújtott Kína.

Az első Trump-elnökség óta az EU-ból, a közös piacból és a vámunióból távozó Nagy-Britanniában abban reménykednek, hogy a brexit miatt nem sújt le a tengerentúli pallos, viszont – mivel Trump ismerten tranzakciós politikus – valamilyen árat kell majd fizetniük.

Több médium megvizsgálta, mivel lehetne megpuhítani Donald Trumpot, aki az ideológiai szakadék ellenére többször méltatta Sir Keir Starmer brit miniszterelnököt. A Politico szerint például nem túl bonyolult a képlet: amerikai csirkét, cseppfolyósított földgázt (LNG) és harci gépeket kell vásárolni. Az Ukrajna elleni orosz invázió után a britek 26 százalékkal növelték az amerikai LNG-importot, és kommentátorok szerint a további vásárlások „hídépítő” szerepet játszhatnak. Viszont a hazai zöld lobbi a klímavállalások miatt felháborodva fogadná a messziről, szennyező módon szállított és emiatt nagy karbonlábnyommal rendelkező amerikai gázt. Ez a lobbi – annak ellenére, hogy Nagy-Britannia a globális üvegház-gázemisszió mindössze egy százalékát adja – már elérte, hogy fokozatosan kivezessék a hazai kitermelésű földgázt és a megújuló források és a hőszivattyúk nagyobb használatát sürgeti.

A britek azzal is Trump kedvében járhatnának, hogy felpörgetik az amerikai gyártású F-35-ös harci gépek vásárlását. Tíz éve még azt mondták, 135-öt vesznek meg, de eddig csak 48-at rendeltek. Viszont így veszélybe kerülne a terv, hogy Olaszországgal és Japánnal együttműködve építsenek új lopakodó harci gépeket – írja a Politico. Név nélkül nyilatkozó kormányforrások azonban arra utaltak, hogy hónapok óta tervezik, hogyan kerüljék el az amerikai vámokat, ezért ebben a kérdésben is engedhetnek.

Ami fejfájás lehet Starmernek: mi van, ha Trump további amerikai élelmiszertermékek – például csirke és marhahús – vásárlását követeli majd, hogy ne büntesse a brit exportot? Itt már olyat kéne lépnie, amivel még jobban elmérgesítené a viszonyt az öröklési adó növelése miatt háborgó brit gazdákkal. Egyik támogatójuk, Nigel Farage, a Reform UK párt főnöke is kutyaszorítóba kerülne, mert választania kellene barátja, Trump és honfitársai között.

Az amerikaiak kedvére tenni ugyanis azt jelentené, hogy el kéne fogadni a lazább, például hormonkezelt húst és klórral mosott csirkét engedélyező amerikai szabályozást. Starmer azt mondta: ez vörös vonal, nem lépi át. Jeremy Hunt volt brit pénzügyminiszter viszont azt: Nagy-Britannia túl gyenge, hogy kereskedelmi háborúba bocsátkozzon Amerikával, még akkor sem célszerű visszavágni, ha Washington védővámokat vezet be.