Infostart.hu
eur:
364.53
usd:
311.24
bux:
134671.25
2026. április 30. csütörtök Katalin, Kitti
Nyitókép: magyarallatvedelem.hu

Kék fény: új megoldást vetnek be a hazai utakon a vadbalesetek ellen

Új vadriasztó eszköz a vadásztársaságok ajánlásával: a kék színű prizma. Olcsó és egyszerű, de nem a járművekre, hanem a közutakat egyébként is szegélyező vezetőoszlopokra kell rögzíteni.

A hazai közutakon évente 13-15 ezer vadgázolás történik, amelyek nemcsak az állatok életét veszélyeztetik, hanem a közlekedésbiztonság szempontjából is komoly kockázatot jelentenek. A nagytestű vadak, például a vaddisznók és a szarvasok, jelentős károkat okozhatnak az autókban, és a balesetek olykor tragikus kimenetelűek is lehetnek.

A probléma kezelésére különböző eszközöket alkalmaznak, ezek egy részét a járművekre szerelik fel utólag, mások az infrastruktúrához kapcsolódnak, és fizikailag igyekeznek távol tartani az állatokat. Az eddig alkalmazott eszközök nem bizonyultak hatásosnak, ezt mutatják a statisztikák. Most egy új eszköz bukkant fel, amely azt ígéri, hogy kevesebb lesz a vadgázolás – írja a kozlekedesbiztonsag.kti.hu.

A kék színű vadriasztó prizma egy egyszerű, olcsó, mégis hatékony eszköz, amelyet az utak mentén, a vezetőoszlopokra rögzítenek. A prizma az autók fényszóróinak fényét úgy módosítja, szórja szét, hogy az útra merőlegesen, az erdő felé csillanjon fel. Az állatok számára ez egyfajta vizuális figyelmeztetést jelent. Úgy érzékelhetik, mintha egy másik állat szeme csillanna fel velük szemben.

A magyarországi gyakorlatban a kék prizma használatával kapcsolatban még nincsenek széles körben elterjedt tapasztalatok, de – azonos elven alapuló – megoldásokat rendszeresen alkalmaznak agro-ökológiai kutatásokban, vadászati területek hatékonyabb kezelésében, állatvédelmi területeken és természetvédelmi objektumokban.

Ami az eddig begyűjtött konkrét tapasztalatokat illeti, Nógrád vármegyében 2022-ben kezdődött meg a vadriasztó prizmák telepítése a 22-es út mentén. Salgótarján közelében egy 500 méteres útszakaszon rögzítették az alig 10×5 centiméteres kék színű fényvisszaverőket minden egyes vezetőoszlopra. A próba sikeresnek bizonyult: az érintett útszakaszon azóta nem történt vadgázolás.

Sopron környékén tavaly ősszel 330 prizmát helyeztek el a szakemberek a Tanulmányi Erdőgazdaság, a Sopron Tájegységi Vadászszövetség és a környéken működő vadásztársaságok összefogásában. Az érintett útszakaszok monitorozása zajlik és az már most látszik, hogy eddig egyetlen vadhoz köthető baleset sem történt a prizmák felszerelést követő egy hónapban. Kecskemét környékén is tesztelték a fényvisszaverőket.

Minden autós számára jó hír lenne, ha a prizmáról bebizonyosodna, hatásosan tartja távol a vadakat napszaktól, évszaktól, fajtától és a vadak párzási időszakától függetlenül. Egy-egy prizma néhány ezer forintba kerül, és könnyen rögzíthető az utak mentén a vonalvezetést sötétben is jelző, úgynevezett vezetőoszlopokra. Nyilván nem kell az egész ország minden útját telerakni prizmákkal, elég azokat a szakaszokat felszerelni velük, amelyekre kihelyezték a vadveszélyt jelző KRESZ-táblát. A biztosítók adatai szerint a leginkább vadveszélyes négy megye Nógrád, Veszprém, Baranya és Zala.

Címlapról ajánljuk

„Lesz egy fontos alapelv” – részleteket árult el az ügynökakták feloldásáról a levéltár főigazgatója

Cseh Gergő Bendegúz az InfoRádióban elmondta, mi volt az egyik fő kikötés, amely elhangzott a Magyar Péterrel való egyeztetésen. A történész-levéltáros egyebek mellett beszélt arról, hogy kik jogosultak az akták megtekintésére, még hányan élhetnek az egykori ügynökök közül, továbbá arra is kitért, milyen feladataik lesznek még az októberre tervezett nyilvánosságra hozatalig.
inforadio
ARÉNA
2026.04.30. csütörtök, 18:00
Nagy Zoltán Zsolt
a Semmelweis Egyetem Szemészeti Klinika igazgatója
Hamarosan jön az EKB kamatdöntése!

Hamarosan jön az EKB kamatdöntése!

Hamarosan közzéteszi idei harmadik kamatdöntését az Európai Központi Bank (EKB), amelyet az iráni háború nyomán kibontakozó energiaválság miatt egy kifejezetten bizonytalan környezetben kellett hoznia. Bár a döntés maga a piacok szerint nem lesz meglepetés (a piacok nagyjából 90 százalék esélyt adnak a kamatszint tartására), azt azonban kiemelt figyelemmel követik a befektetők, hogy milyen hangnemben értékeli Christine Lagarde jegybankelnök az energiaválság gazdasági hatásait és a ma megjelent makroadatokat. Mivel az energiasokk növekedési és inflációs számszerű hatásai várhatóan csak a nyári hónapokban jelentkeznek majd, a mai sajtótájékoztató tétje a jegybanki narratíva és a 2022-es párhuzamok megalapozottsága lesz. Az eseményről szokás szerint ebben a cikkben élőben tudósítunk.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×